Várkonyi Zoltán (rendező)

címke rss
Latinovits Zoltán, a színészkirály története

Latinovits Zoltán, a színészkirály története

Latinovits Zoltán halála után legendává lett. Színészkirálynak kezdték nevezni azok is, akik életében nem szerették. Nem is elsősorban karizmatikus színházi és filmes megmutatkozásai miatt fogadták el szakmájában a róla terjedő fogalmat, hanem mert olyan helyzetekben is ragaszkodott az igazsághoz – olykor persze a saját igazához –, amelyekben a többség jobbnak látta hallgatni. Bátorságát az sem kisebbíti, hogy nehéz természetű embernek mutatkozott: betegségtől is gyötörve gyakran sértve tette helyre azt is, aki nem szolgált rá a bántásra. Latinovits annak kapcsán is a Kádár-világ kisebbségéhez tartozott, hogy tévedéseiért kötelességgszerűnek ...

Aki elbújt a Vörös grófnő elől

Kultúra2019.03.03, 17:53

A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas színésznő, kilencedik évadát tölti a Nemzeti Színház tagjaként. A színműirodalom legnagyobb szerepei mellett fesztiváldíjas filmalkotások sokaságában is főszerepet játszott. Sok műfajú művész, anyaszínházában egyebek közt Willy Loman feleségét, Lindát alakítja Az ügynök halála című Arthur Miller-drámában, a Játékszínben pedig Peter Quilter Mennyei hang! című vígjátékában pedig Florence Foster Jenkins, a világ legrosszabb énekesnőjének szerepét játssza. Bánsági Ildikó életének, pályafutásának meghatározó állomásait felidézve azt is elmeséli az Origónak, hogy egykor a fagyott sörön is szokás volt korcsoolyázni, ...

Már nem tizenöt-húsz évre, hanem a holnapra, a következő tavaszra gondol

Szórakozás2019.02.24, 11:56

A Kossuth-díjas színész negyvenhét éve tagja a Vígszínháznak. A hetvenkettedik évében járó Lukács Sándornak – saját értékelése ez – pályája legmeghatározóbb előadása egy vidéki produkció, egy 1974-ben Gyulán színre vitt darab volt. Mindemellett anyaszínházában is főszerepek sorát játszotta, és ott is akad olyan előadás, amely megidézi benne a gyulai produkció különleges élményét. Most Veszprémben is játszik, a Tartuffe egyik főszerepét. A rendező egykori igazgatója, Marton László, aki másfél évvel szexuális zaklatási botránya után rendezett ismét. Lukács Sándor az Origónak adott interjújában beszél még vígszínházi ragaszkodásának okkairól, ...

Tíz év huzavona után mutathatták csak be a remekművet

Kultúra2019.01.22, 12:12

Örkény István elég sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra várt, hogy az 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját színházban bemutathassák. A premier most volt negyven éve. A diktatúra, a hatalom (értsd: Aczél György) azért volt kellemetlen helyzetben, mert nem tudta elvenni a mű élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kér benne. Maga az egész darab a huszadik századi magyar történelemmel való kemény szembenézés. Mellesleg bohóctréfák formájában, de ez csak még kíméletlenebbé teszi Örkény remekművét.

Végigzokogott éjszakák és saját sikertelenségüket kompenzáló beszédtanárok

Kultúra2018.12.23, 12:59

Kossuth-díjas színésznő, Kiváló és Érdemes Művész, a Nemzet Művésze, akinek most „Mi még?” címmel jelent meg verslemeze, amelyen saját összeállításban szólaltatja meg a hozzá közel álló huszadik századi költők műveit. A lemez költészetbe kódolt összegzése mindannak, amit Béres Ilona színészi pályáján és a hétköznapokban megélt, megtapasztalt. A lemez ajánlója szerint: a versek tükrök, amelyben feltárulkoznak érzéseink, vágyaink, az Istentől kapott szabadságban megélt vívódások, elszánások, a felelősség mibenléte. Béres Ilona a lemez apropóján az Origónak saját interpretációjában, humorral és bölcsességgel idézi fel a múltat. Egyebekk ...

Fél évszázad után újra moziban az Egri csillagok

Kultúra2018.10.13, 19:22

Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet vasárnaptól országszerte vetítenek.

Perczel Zita, a színésznő, aki Magyarországon, Franciaországban is karriert csinált, minden szerelmét megcsalta, de hazájához hű maradt

Kultúra2018.10.08, 15:52

Idén lett volna százéves az 1930-as évek honi filmvilágának egyik legnagyobb sztárja, a Meseautó című klasszikus női főszereplője. Perczel Zita a harmincas évek végén hagyta el Magyarországot, és francia színpadokon aratott komoly sikert. A második világháború idején Amerikába ment, ám hiába élt csaknem tizenegy évet Hollywood szomszédságában, ott nem játszott sem filmben, sem színpadon, viszont sok időt töltött pszichoanalízisben. Az ötvenes években tért vissza Párizsba, ahol megismételte korábbi sikereit, majd túl a hatvanadik életévén Magyarországon is film- és színházi főszerepeket kapott. Mindemellett a színésznő sosem titkoltaa: ...

Bor Zoltán színész, a legnagyobb magyar szinkronstúdió megalapítója beszél támadásokról és díjakról.

Szórakozás2018.09.09, 17:45

A rendszerváltás előtt szerződött az Arany János Színházhoz, ahonnan több főszerep után a kilencvenes évek elején jött el. Úgy döntött: szinkronstúdiót alapít. Öt éve, egy több száz milliós beruházást követően ő volt a Pannónia Filmstúdió megszűnése utáni „szinkronvilág” Közép-Európában is legkorszerűbb stúdiójának résztulajdonos-ügyvezetője. Két éve mégis távozott a főként általa létrehozott cégtől, s most egy kisebb, de növekvő – jelenleg hat műtermes – szinkronstúdió tulajdonosa. Mindeközben nyolc évig produkciós igazgatója volt a Szolnoki Szigligeti Színháznak, mely pozíciójában elnyerte Szolnok Város Kulturális Díját, valamint ...

Öt film az 1848-49-es szabadságharcról

Film2018.03.15, 20:21

Meglepően kevés film készült az 1848-49-es szabadságharcról. A forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkorról vagy szabadságharc utáni megtorlásról és a kiegyezés utáni időszakról már kicsivel több, de még a rendszerváltás utáni időszak is tartozik a nemzetmitológiának, hiszen csupán olyan filmek érintik így vagy úgy az 1848-49-es időszakot, mint A Hídember vagy a Kincsem, és nem készült igazi szabadságharcos szuperprodukció.

Ingyen nézhető filmek az 1848-as forradalomról

Film2018.03.15, 10:54

A Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívum a magyar filmtörténet négy kiemelkedő jelentőségű, 1848-as témájú filmalkotásának szabadon hozzáférhető tételével ünnepli a forradalom és szabadságharc évfordulóját. Március 15-től 19-ig a filmek felújított változatban érhetők el a Filmarchívum videomegosztó csatornáján.

Előző
  • 1
  • 2
Következő