nándorfehérvári diadal
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- Hunyadi János
- II. Mehmed
- ostrom
- Kapisztrán János
"Üdvöz légy Mátyás, Pannónia királya, Corvinus nemzetség szentséges sarja!"
Ötszázhatvan éve, 1458. február 9-én történt, hogy Podjebrád György cseh régens – 1458. március 2. után cseh király – és I. Mátyás (uralkodott: 1458-1490) a magyar-morva határon fekvő Strassnitz (Strážnice) mellett kötött szövetséget, amelynek megerősítése gyanánt Hunyadi Mátyásnak nőül kellett vennie a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint. Babucs Zoltánnak, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatójának korábban a Felvidék.ma oldalon megjelent "Mátyás szövetsége a csehekkel" című írása.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A hősök halhatatlanok - Ki is volt valójában Dugovics Titusz?
A hagyomány szerint 1456. július 21-én hajtotta végre hőstettét Dugovics Titusz végvári vitéz: Nándorfehérvár ostromakor magával rántotta azt a törököt, aki ki akarta tűzni a török zászlót. - írja Illik Péter a Magyarságktató Intézet honlapján. Valós személy volt-e? Vagy csak Bonfini találta ki a történetet? Dugovics Titusz a hősiesség jelképe lett, szimbólum; egy vitéz feláldozta magát a hazáért Nándorfehérvár ostrománál.
Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet
Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...
- címkék:
- Dobó István
- Szent István
- Hunyadi János
- Szent László
- Kászonyi Dániel
- Muhr Ottmár ezredes
- Duska László
- Árpád-ház
- magyar történelem
- második világháború
- első világháború
- Don-kanyar
- Eger ostroma
- 2. magyar hadsereg
- Anjou-kor
- hódoltság
- nándorfehérvári diadal
- történelmi emlékezet
- Regnum Marianum
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Címkefelhő »
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János
A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...
Festői helyen áll a vár, amelyhez történelmünk legnagyobb diadala fűződik
A magyar történelem egyik igazán mitikus helyszíne a nándorfehérvári vár, amely csodás természeti környezetben, két folyó összefolyásánál fekszik: ott, ahol örök találkozót beszélt meg a Száva és a Duna. Számunkra, magyarok számára valamiféle furcsán bizsergető élményt jelent végigsétálni azokon a várfalakon, ahol 565 esztendővel ezelőtt, éppen ezekben a hetekben vívták élethalál harcukat a vár védői a többszörös túlerőben lévő oszmán sereggel szemben, védelmezve az ország és egyben Európa kapuját.
Magyarország 1456-hoz hasonlóan most is a kereszténységet védi
Magyarország - a XV. században betöltött szerepéhez hasonlóan - a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján tartott budapesti ünnepségen, csütörtökön.
Tények és tévhitek a nándorfehérvári diadalról
Dugovics Titusz és déli harangszó. Ha más nem is, ezek minden magyarnak beugranak a nándorfehérvári diadal hallatán, de hol válik el az igazság és a legenda?
A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme
Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Kinizsi Pál
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- V. Károly német-római császár
- Szulejmán szultán
- Logodi Simon
- hadjárat
- ostrom
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- hősi halál
- Habsburg Birodalom
- végvári vitézek
- I. Szelim szultán
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Jagelló-kor
- Szabács vára
- Torma András
- Címkefelhő »
Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?
A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- II. Mehmed
- Kapisztrán Szent János
- Antonio Bonfini
- Döbrentei Gábor
- Dugovics Imre
- Szőcs Tibor
- magyar történelem
- ostrom
- krónika
- néphagyomány
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- forráskritika
- nándorfehérvári diadal
- 15. század
- történettudomány
- V. László
- történelmi emlékezet
- Dugovics Titusz
- Magyar Tudós Társaság
- armális
- Címkefelhő »
Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét
634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja.
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Akikért a harangok szólnak délben
1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.
- címkék:
- Hunyadi János
- Kapisztrán János
- II. Mehmed
- Luxemburgi Zsigmond
- I. Ulászló
- kormányzó
- diadal
- ostrom
- keresztesek
- középkor
- Oszmán Birodalom
- török hódítás
- hadtörténet
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Szilágyi Mihály
- hadilobogó
- nehézlovasság
- ostromágyú
- III. Callixtus pápa
- várnai csata
- V. László
- Címkefelhő »
Németh Szilárd: Ma is szükség van a nándorfehérvári hősiességre
Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre – mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten.
Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?
A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.
- 1