Fizetésemelést javasol járulékcsökkentéssel a Számvevőszék elnöke

A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.

Kisebb eséllyel dől be a cég, ha van női vezetője

Tartósan őrzik elért pozícióikat a női cégvezetők a férfiakkal szemben. A működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak 31 százalékos aránya alig változott 2013 óta – állítja Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Ki dolgozik az év irodájában?

A munkavállalók számára fontos a munkahely megközelíthetősége, a közösségi terek és programok, valamint az egészséges környezet - derül ki az iroda.hu kutatásából. Magyarország nincs lemaradva a nemzetközi irodatrendekben, és a vállalkozások igényes munkahelyek kialakításával tudják vonzóvá tenni magukat a munkavállalókért folytatott harcban. Az idei Év Irodája Versenyre november 30-ig lehet nevezni.

Az alkalmazottak 13 százaléka feketén dolgozott

A munkaügyi hatóság az idei év első hat hónapjában ellenőrzött 10186 munkáltató 68 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében. A több mint tízezer munkáltatónál mintegy 46 ezer munkavállaló dolgozott, 67 százalékukat érintette valamilyen jogsértés.

Az idősebb munkavállalók utálják a melójukat

Az idősebb korosztály aggasztó mértékben utálja a munkáját, vagy érzi magát rosszul a munkahelyén. Ez azért is gond, mert a statsztikák szerint a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányt képviselnek az 55 év felettiek - írja a Bloomberg.

A budapesti diplomások mondják leginkább biztosnak munkahelyüket

Szinte minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly nyár óta Magyarországon, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös augusztusi munkaerőpiaci kutatásából.

Kaphatunk-e euróban munkabért?

A Munka Törvénykönyve szerint fizetést csak forintban kaphat a munkavállaló. Ez alól csak nagyon szűk intervallumban találhat kivételt a munkaadó, ám azt is érdemes végig gondolni, megéri-e a mizéria.

Egyre több nyugdíjas dolgozik

A 65 év feletti korosztályból egyre többen döntenek úgy, hogy elodázzák a nyugdíjazásukat, vagy részmunkaidőt vállalnak, azonban a munkaadók még mindig túl nagy felelősségnek tartják az idősebb alkalmazottakat. Egy kutatás szerint, amelyet 15 országban végeztek el, a megkérdezettek 39 százaléka gondolta úgy, hogy túl korán hagyta abba a munkát.

Czibere: 4,2 milliárdos rehabilitációs foglalkoztatási program indul

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt mondta, a kormány 4,2 milliárd forintos uniós forrású, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programot indít, hogy a következő három évben elősegítse 1500 megváltozott munkaképességű ember elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon.

Már egy alkalmazás keresi meg a legmegfelelőbb állást

Három magyar marketingszakember hozta létre az új álláskereső oldalt, ahol hirdetések böngészése helyett elég az adatokat megadni, még önéletrajzot sem kell feltölteni. A profil alapján élőben láthatja az álláskereső, mennyire releváns a tudása, képessége a meghirdetett állásokra.

Újabb kedvezményekről beszélt Varga Mihály

Miután egyeztettek a munkaadói érdekképviseletekkel és az önkormányzatokkal, a következő hónapokban további munkaerő-mobilitást segítő intézkedések lépnek majd életbe, hogy így csökkentsék a regionális különbségeket – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Szakmunkásra van a legnagyobb szükség

A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig diplomás végzettségű munkavállaló hiányzik – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi, reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedő felméréséből.

Ezt a 7 dolgot sose mondja a főnökének

Melyik a rosszabb, ha baljós csend fogadja az eltévedt megjegyzését, vagy ha feldühíti vele a főnökét? A Glassdoor HR-portál friss blogposztja szerint egyformán káros mindkettő. Van néhány olyan mondat, amelyet egy munkahelyen egyszerűen nem tud megvédeni.

Nincs megállapodás a jövő évi béremelésekről

Egyelőre nincs megállapodás az érintettekkel a tervezett 2017-es béremelésekről,

Már körvonalazódik a béremelés mértéke

Tíz százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig ötszázalékos járulékcsökkentést adnának. A ma kezdődő bértárgyalásokon ezt az ajánlatot fogja tenni a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. 

Szijjártó: A gazdaságpolitikánk patrióta és sikeres

A Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok érdekeit fontosnak tartja a magyar kormány, ezért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint arra törekednek majd, hogy a brexitet követő Nagy-Britannia és az EU közötti gazdasági és kereskedelmi megállapodás az ő jogaik védelmét is garantálja. A miniszter az Origónak londoni tárgyalásai után arról is beszélt, hogy a magyar gazdaságpolitika a protekcionista jelző helyett a patriótával illethető, és mint ilyen, sikeres.

Aggódnak a magyar diákok és munkavállalók

A brexit okozta káosz egyre inkább kezdi átlépni Nagy-Britannia határait. A britek kilépésének negatív hatásaival már jó ideje foglalkoznak Európában, de a szavazás eredményének pénteki realitása már húsbavágó, és joggal foglalkoztatja a kint dolgozó magyar munkavállalókat, tanulókat, vagy akár a tanulni vágyókat. 

Megszületett az új cafeteriaszabályozás

Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezen felül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató, ezt tartalmazza a kormány által a parlamentnek benyújtott új cafeteriaszabályozás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Álomvilágban élnek a pályakezdő fiatalok

Néhány héten belül fiatalok nagy csoportja végez tanulmányaival, és belépnek a munkaerőpiacra. A lehetőségekről, elvárásokról Somorjai Évával, a Telekom HR-vezérigazgató helyettesével beszélgettünk.

Imádják a multik a magyar fejlesztést

Gyorsan növekszik az üzleti szolgáltató központok ágazata, ez sok olyan diplomás, nyelveket beszélő fiatalnak ad értelmes és jól fizetett munkát, akik a legnagyobb eséllyel külföldön keresnének állást. Kelliár Zsolt és Balázsik Péter tapasztalatai szerint viszont a szektor cégei nehezen találnak munkaerőt, mert nincs jól működő híd a vállalat és a potenciális jelöltek között. A problémát látva a két fiatalember egy csatornát hozott létre a szektor és a munkavállalók között. A két hónapja indult projekt eddig még egyszer sem találkozott elutasítással.

Nagy a mozgolódás, új program hódít

Még csak négy hónap telt el az újfajta munkavállalói résztulajdonosi program bevezetése óta, egyre élénkebben érdeklődnek a cégek iránta. Nem véletlen, hiszen a programmal jelentős adózási előnyt érhet el mind a munkavállaló, mind a cég, és a program folyamatos működtetése sem jelent komoly adminisztratív terhet. A program indítása során azonban néhány nehézséggel meg kell küzdeni. Soós Lászlóval, a KPMG szakértőjével beszélgettünk.

Lesz munkájuk az 50 év felettieknek is

Kampány indul az 55–64 éves munkavállalók foglalkoztatásának előmozdítására - közölte Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős helyettes államtitkára.

Magyar dolgozóival kezdett új üzletbe a GE

Startup vállalkozást indított a General Electric a LED-gyártásra és az azzal összekapcsolható energiahatékonysági fejlesztésekre koncentrálva. A Current nevű új cég európai és közel-keleti működése nagyobb részt a magyarországi alkalmazottakra alapoz - közölte a társaság európai és közel-keleti területért felelős vezérigazgatója.

A külföld vonzó, de a külföldi nem

A magyar munkavállalók úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, ami messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne.

Az egyik legjobb eszköz a munkavállalók ösztönzésére

Újra életre kelt a munkavállalói résztulajdonosi program, amely egy innovatív és költséghatékony megoldás a munkavállalók ösztönzésére. 

Nemi akadályok, avagy fent dől el az érték

Nemzetközi felmérés szerint a hat év alatti gyermeket nevelő magyar nőknek kevesebb, mint 50 százaléka dolgozik. Ezzel jóval az európai átlag alatt vagyunk. A nők gyakran még mindig kevesebb fizetésért végzik el ugyanazt a munkát, mint a férfiak, és tényleges hatalommal járó pozícióba is kevés nő kerül, mert az már nehezen összeegyeztethető a gyermekvállalással és a családi élettel.

Új fogalom a nyugdíjazásban, ettől várják a csodát

A dolgozók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni. A megkérdezett munkavállalók 56 százaléka pedig rugalmasan lépne át a munka világából a nyugdíjas évekbe. Magyarországon a rugalmas nyugdíjazás még szinte ismeretlen fogalom, bár a szakértők szerint ez enyhítheti az egyre égetőbbé váló nyugdíjkérdést.

300 milliárddal csökkentek a munkáltatók terhei

Támogatni kell a munkahelyvédelmi akció kibővítését, amely jelenleg mintegy 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az állami televízión.

Közel az egyezség London és Brüsszel között

Bár nem jutott egyezségre David Cameron brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, a Downing Street szerint jelentős előrelépést sikerült elérni a London által igényelt reformok ügyében. A megállapodás tervezete már kedden a társállamok elé kerülhet. 

Ekkora pesszimizmus rég nem volt a mezőgazdaságban

Többen érezték saját pozíciójukat stabilabbnak a munkahelyükön tavaly az utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban, ugyanakkor negyedéves összevetésben kissé pesszimistábbak lettek a munkavállalók - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián munkaerőpiaci stabilitási indexéből.

Kórusban sírnak a magyar vállalatok

Kell-e félniük a Tesco pénztárosainak, mert már minden hatodik kassza önkiszolgáló a multinál? Egy tanulmány szerint a nőknek jobban kell aggódniuk munkahelyük elvesztése miatt, mint a férfiaknak. A vállalatok pedig nagyítóval keresik a megfelelő munkaerőt.

A KPMG 8 százalékkal növekedett tavaly

A 2015-ös üzleti évben tovább emelkedett a KPMG árbevétele globálisan, ami elsősorban a szolgáltatási kör bővülésének és az akvizícióknak köszönhető – derül ki a vállalat éves jelentéséből. Az árbevétellel párhuzamosan nőtt a munkavállalók száma is, a KPMG tagvállalatai jelenleg 174 ezer főt foglalkoztatnak.

35 ember munkáját vették el a migránsok

Országszerte 35 ember munkáját vették el eddig a menekültek - derült ki a nemzetgazdasági tárca államtitkárának válaszából, amit egy MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott.

Már a fizetésemelés sem elég

A magyar dolgozók 62 százaléka elkötelezett a munkahelye felé, ez azonban nem jelent elégedettséget is. A fizetést, az előrelépés lehetőségét és a kollégák számát kevesli a magyar munkavállalók többsége.

Az élet munka nélkül - így lehetsz tudatos a mindennapokban

Ha nincs munkád, az azt jelenti, hogy nem tudod teljesen megélni a mindennapokat? Mennyit számít a tudatosságunk fejlesztésében a rutin, a munka? Cikkünkben erre kerestük a választ.

Még ne mondjon fel! Változik a munka törvénykönyve

Megszűnik a diplomás munkanélküliek közmunkába való kényszerítése, pontosítják a pihenőnapok számítását is, megint módosul a munka törvénykönyve.

Megbetegedhetünk, ha a magánélet kárára dolgozunk

A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan.

A felmondás aranyszabályai – így csináld!

Több oka lehet annak, ha a munkavállaló arra döntésre jut, hogy elköszön a munkahelyétől. A végső búcsú sokszor nem fájdalmas, viszont kellemetlen procedúrával jár, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kezdeményezi. A felmondásnak is vannak aranyszabályai, lássuk, melyek ezek.

Így lehet egészségesebb a munkahelyed!

Az, hogy mennyit, és milyen hatékonysággal dolgozol, nem csak rajtad múlik: a statisztikák szerint  a munkavállalók egészségének támogatása akár 80 százalékkal is megnövelheti a termelékenységet, és jelentősen csökkenti a hiányzások mértékét.

Ezt figyelik a Facebook profilodon a munkaadók

A legújabb kutatási eredmények szerint a cégek általában nem azokat a dolgokat nézik meg az állásokra jelentkezők Facebook adatlapján, amit kellene, és emiatt gyakran a potenciális munkaerőtől fosztják meg magukat.

Amit minden munkavállalónak érdemes tudni

Ingyenes munkajogi tananygot készített a Liga Szakszervezetek. A tananyag nem csak munkajoggal foglalkozik, de segítséget nyújt például az álláskeresésben is, és irányt mutat a konfliktuskezelésben, az önismeretben vagy az időgazdálkodásban.

A munkaadók 84 százalékánál talált jogsértést az NGM

A vizsgált cégek többségénél találtak szabálytalanságot, a munkások több mint felét szabálytalanul alkalmazták, leginkább a feketefoglalkoztatás jellemző.

Óriási leépítés a nagybanknál

22-25 ezer fős létszámleépítésbe kezd az HSBC bank, ráadásul kilép a török és a brazil piacról, ennek eredményeként mintegy ötvenezer munkavállalóját bocsáthatja el. Emellett eszközeladásokba kezd, illetve különválasztja befektetési banki üzletágát.  

Halálbüntetés, szegénység és létminimum – erről is szólt május 1-je

A politika és a kormány tevékenysége volt a középpontjában az idei május 1-jének is. A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről. Az MSZP bért emelne, a DK ingyen áramot és vizet adna, a PM alapjövedelmet juttatna mindenkinek, az Együtt szerint pedig a magyar családok rosszabbul élnek, mint hét éve. A kormánypárt szerint a kabinet 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit.   

Külföldre mennek a pályakezdők az ideális munkáért

A jövő munkavállalói készek akár többször is országot váltani annak érdekében, hogy a megfelelő munkahelyen dolgozhassanak - derül ki egy most kiadott elemzésből. A munkavállalók harmada nem tudja elképzelni, hogy egész karrierje során egyetlen cégnél dolgozzon.

Tényleg nehezebben kap munkát egy negyvenes?

A kordiszkrimináció van akkora igazságtalanság, mint bármelyik előítélet. De egyáltalán nem biztos, hogy az állásinterjún kizárólag a toborzók kőszívűsége a kudarc kulcsa, ha a jelölt történetesen középkorú.

Ha erre a kérdésre jól válaszolsz, te is dolgozhatsz Mark Zuckerberggel

A Facebook-vezér a barcelonai Mobilvilág Kongresszuson mondta el, mit vár leendő munkavállalójától.

A magyarok erősen számítanak karácsonyi prémiumra

A magyar munkavállalók többet remélnek a karácsonytól, mint a nyugat-európai kollégáik. A Randstad Workmonitor 2014 utolsó negyedévében felvett adatai alapján hazánkban a megkérdezettek 55 százaléka számít az ünnepek alkalmából egyszeri pénzjutalomra, míg Németországban 48 százalék, az Egyesült Királyságban 43 százalék, Franciaországban 32 százalék, Dániában pedig csak 22 százalék vár bónuszt.

Az állását félti a magyar

A kormány lassú kínhalálra ítéli a cafeteriát

A kormány azzal indokolja a cafeteria adójának emelését, hogy a munkáltatók így rákényszerülnek a béresítésre. De a munkáltatóknak nincs forrásuk erre, a többség a béren kívüli juttatások csökkentését tervezi. Míg egy átlagos munkavállaló 10 ezer forintot is bukhat havonta, a költségvetés jövőre 40 milliárd forintra számít az adóemelésből.

Csak a pénz motiválja a magyar munkavállalókat

Sem a jobb karrier lehetősége, sem a képzettségnek megfelelő munka nem motiválja a magyar munkavállalókat - derül ki a Randstad most publikált elemzéséből.

Pesszimisták a magyar munkaadók

Több munkaadó tervez leépítéseket, mint ahányan a létszám bővítésében gondolkoznak a következő három hónapban. A Manpower munkaerő-piaci mutató -4 százalékon áll.

A pályakezdők könnyebben boldogulnak a munkaerőpiacon

Egy felmérés szerint a magyarok többsége elutasítaná, hogy munkaadójuk 55 év felettieket alkalmazzon.

Egy hét után szabadult ki a bezárt főnök

Az amerikai gyáros majdnem egy hétig volt fogságban Kínában. Végül megállapodott a munkásaival.

D.A.S. JogSzerviz: bizonyos időszakokban munkaidő alatt sem vagyunk kötelesek munkát végezni

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonnyal kapcsolatban a munkaidőben történő rendelkezésre állás természetesen a munkavégzés. Vannak azonban olyan időszakok, amikor nem vagyunk kötelesek munkát végezni akkor sem, ha a beosztásunk szerint munkaidő van, ezekről a Munka törvénykönyve rendelkezik - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Jelentősen nőtt a munkavállalók kártérítési felelőssége

A Munka törvénykönyve a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen kiszélesítette a munkavállaló kártérítési felelősségének körét. Nemcsak a követelhető összeg nagysága emelkedett, hanem az elvárások is szigorúbbak a munkavállalókkal szemben - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Szabó Áron hangsúlyozta: azokról az esetekről beszélünk, amikor a munkavállaló a munkáltatónak okoz kárt akár közvetlenül, például valamely munkaeszköz megrongálásával, akár közvetve, például ha harmadik személynek okoz kárt munkavégzése során, amelynek megtérítéséért a munkáltató felelős.

Mikor korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai?

Nagyon gondos mérlegelést, körültekintést igényel egy munkáltató részéről annak az élethelyzetnek a kezelése, amikor a munkavállalók személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása mellett a termelés, a működés érdekében e jogokat valamilyen formában korlátoznia kell. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint alaptételként a következőkből érdemes kiindulni: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani, azonban e jogok korlátozhatók is, amennyiben e korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos.

A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles, ám ez nem teljesen van így - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Bár egyes munkahelyeken valóban nagyobb szabadság érvényesül a szabadságolások tekintetében, ám a munkáltatónak jogszabályban biztosított lehetősége, hogy az igényeknek kisebb teret engedjen.

Milyen tanulmányi szerződést kössön a munkáltató és munkavállaló?

A munka mellett történő tanulás szabályait, az ezzel járó kedvezményeket, lehetőségeket a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a jogalkotó már a korábbi munkajogi szabályozásnál is kiemelt célnak tekintette, hogy minél többen végezzék el legalább az általános iskolát, és ez az új jogszabállyal sem változott.

Jelentős változás a vezetői felelősség körében az új Mt hatályba lépésével

A Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Munka törvénykönyvének ez év júliusától hatályos szabályai igen jelentős változásokat hoztak a vezetőkre és a munkavállalókra vonatkozó kárfelelősségi szabályokban. Dr. Rácz Zoltán úgy látja, a felelősségi szabályok változása felértékelte a cégek életében a belső szabályzatok jelentőségét és ki kell azt emelni, hogy a jogi szabályozás alapján felvetődhet a vezető felelőssége a társaságok belső szabályozottságának hiányossága esetén.

Júliustól már az új rend alapján adják ki a szabadságokat

A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályba lépő új paragrafusai alapjaiban ugyan nem változtatják meg a szabadságok kiadásának jelenlegi rendjét, ám a módosítások számos ponton ésszerűbbé teszik a szabadságolások gyakorlatát, és a kormányzati remények szerint a hatékonyabb termelést segíthetik elő.

Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége

Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

Kezdhetik tanulni a cégvezetők a júliustól érvényes új munkajogot

Az Allen & Overy szakértője szerint alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek, és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.

Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?

Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.

Jobban védi, vagy korlátozza a munkavállalók személyhez fűződő jogait az új Mt.?

Az új Munka törvénykönyve kapcsán érvek és ellenérvek láttak napvilágot arról, hogy a paragrafusok kiterjesztett védelemben részesítik-e, avagy éppenséggel korlátozzák a munkavállalók személyhez fűződő jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az ismert végeredmény tükrében érdemes árnyalni az eddig kialakult képet.

Öngyilkossággal fenyegetőztek az Xbox-gyár dolgozói

Tömeges öngyilkossággal fenyegetőzve követeltek maguknak kártalanítást az Xbox 360 konzolokat gyártó partnercég egyik kínai üzemének dolgozói.  

Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét

A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.

Aláírták a megállapodást az új Munka törvénykönyvéről

Megállapodott a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal az új Munka törvénykönyvéről. A munkavállalók szerint csak a "rossz és a még rosszabb" megoldás közül választhattak, a munkaadók szerint tisztességes megállapodás született.

Képernyő előtti munkavégzés: betarthatatlan, illetve hasznos paragrafusok szabályozzák

A betarthatatlan, nem életszerű jogszabályok megalkotásának iskolapéldája azon hazai rendelet, amely szerinti a számítógép képernyője előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A jelenlegi munkavégzési gyakorlatnak, gazdasági ésszerűségnek ellentmondó jogszabály pozitívuma azonban többek közt a kötelezően elvégezendő orvosi vizsgálat, vagy az ingyenes szemüveg követelménye.

Az új Munka törvénykönyve is engedi majd az üzemi tanácsok megválasztását

Az új Munka törvénykönyvében szerepel majd a védett kor intézménye, marad a húsz nap alapszabadság és a plusz tíz nap pótszabadság, ráadásul a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon, állítja a témáért felelős államtitkár.

Orbán: Szeptember végéig kidolgozza a kormány a bérkompenzáció szabályait

Úgy kell átalakítani az adórendszert, hogy senkinek ne csökkenjen a jövedelme - ebben egyezett meg Orbán Viktor a munkaadói és munkavállalói éredekképviseletekkel. A miniszterelnök szerint a kormány szeptember végére megoldást talál erre. Orbán olyan Munka törvénykönyvet szeretne, amely a munka megbecsülését segíti.

Mégsem változtat a szabadságok számán a kormány

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi terveivel ellentétben az új Munka törvénykönyvében nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - a többi között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a törvénytervezetről kedden tartott az NGM szakállamtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szerepel majd a jogszabályban a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége, és mégis a munkáltatónak kell majd bizonyítania a rendes felmondás okát.

Sztrájkok lehetnek a Munka törvénykönyvének új tervezete miatt

A Liga Szakszervezetek vezetője szerint a Munka törvénykönyvének új javaslata elfogadhatatlan, mert csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát, az érdekképviseletek erejét, és néhány helyen alkotmányellenes.

Csökkenti a fiatalok kivehető szabadságát a Munka törvénykönyvének új javaslata

Csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság az új Munka törvénykönyve szerint, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány. A koncepció szerint az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. Emellett a tervezet szerint változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, illetve megszűnnek a felmondási tilalmak és a szakszervezeti vétó is.

Tárki: A civileknek rugalmasabb lehet a munkaidejük, mint a közszférában dolgozóknak

A civil munkaadóknál gyakrabban lehet élni a rugalmas munkabeosztással, mint a közszférában, bár a rugalmas munkakezdés és befejezés itt is elterjedt - derül ki egy felmérésből. Összesen tízezer munkavállalót kérdeztek erről.

Több mint 77 ezer forintos minimálbért javasol a kormány

Legalább öt százalékkal emelné a kormány jövőre a minimálbért, így a garantált legkisebb bér kicsivel több mint 77 ezer forintra emelkedne a mostani 73 500 forintról. A munkavállalók 79 500 forintos minimábért tartanának elfogadhatónak.

Nehéz a szabadulás a határozott idejű munkaviszonyból

Mit tegyünk, ha kaptunk egy jó állásajánlatot, de határozott ideig tartó munkaszerződésünk még jó ideig cégünkhöz köt? A közös megegyezés csak a munkáltató jóindulatán múlik, rendes felmondással pedig jogszerűen nem szüntethető meg a szerződés.

Rabszolgaként dolgoztattak románokat Csehországban

Rabszolga módjára dolgoztattak mintegy 150 román állampolgárt a csehországi Pilsenben. A munkások fellázadtak, az őket fogva tartó cseh férfiak fegyverrel próbáltak rendet tenni.

Mit lehet tenni a felgyülemlett szabadsággal?

Annak is nehéz, akinek már nincs több, de annak is, akinek rengeteg szabadnapja halmozódott fel az év végére, mert év közben nem vette/vehette ki azokat. Főszabály szerint jövő évre átvinni nem lehet, pénzzé tenni nem lehet - de vannak kivételek. Mi a teendő a felhalmozódott szabadnapokkal?

"Nem csak a tb-járulékon múlik" - négyórás munkát adna a nőknek a kormány

Járulékcsökkentéssel ösztönözné a nők részmunkaidős foglalkoztatását a kormány, a megtakarítás már két minimálbéres felvételével is tízezer forint lehet. A négyórás munka az irodai, a recepciós, a raktáros, illetve a telefonos munkakörökban terjedhet el, a vállalati döntést azonban az egyéb költségek is befolyásolhatják.

Zavargásokkal fenyegetnek a munkanélküli tömegek

Az ENSZ munkaügyi tagozata, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint legkorábban 2013-ra térhet vissza a foglalkoztatás szintje világszerte a válság előtti szintekre. A munka nélkül szenvedő népesség körében tapasztalható nyugtalanság azonban máris 25 országban jelent gondot a hatóságoknak és ez a szám még növekedhet.

Ne hagyja magát kirúgni!

Hiába a remek hírek a válság enyhüléséről, a nehéz helyzetbe került cégek továbbra is folyamatosan bocsátják el a dolgozóikat - azokról nem is szólva, akik a válságra hivatkozva szeretnének megszabadulni egy-egy nem kívánt kollégától.

Ki sem próbált rendszert alakítana át a kormány

A nemzetgazdasági tárca összehívta az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a jövő heti ülésen szó lesz az érdekegyeztetés rendszerének kormány által szorgalmazott átalakításáról is. Az [origo]-nak nyilatkozó munkaadói és munkavállalói szervezetek furcsállják az átalakítási szándékot, hiszen az OÉT működéséről szóló törvényt tavaly a Fidesz szavazataival fogadta el a parlament, azóta pedig nem volt idő a rendszer érdemi kipróbálására.

Európai Bíróság: pénz jár a ki nem vett szabadságért

A munkavállalónak a betegség miatt ki nem vett szabadsága után pénzbeli megváltás jár - derül ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság ítéletéből. A bíróság német és bírit kérésre vizsgálta a kérdést.

Túljelentkezés a világ legjobb állására

Több százezer potenciális munkavállalót érdekel a világ legjobb állásaként hirdetett ausztráliai "szigetgondnoki" munka.

Beteg vagy? Tűnés haza!

A főnökök nem értékelik a betegen tett erőfeszítéseket. Keveset nyerünk, sokakat veszélyeztetünk, ha betegen dolgozunk. A munkavállalók több mint fele bűntudatot érez, ha otthon marad.

Megvesztegetés miatt ítéltek el egy volt Siemens-vezetőt

Több tízmillió euró hűtlen kezelése és megvesztegetés miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Siemens elnökségének egyik tagját, Johannes Feldmayert. A vele együttműködő munkavállalói szervezet elnöke négy és fél év börtönbüntetést kapott. A csúszópénzeket munkák megszerzésére és a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet gyengítésére használták.

Becsapott kelet-európaiakat szabadítottak ki Angliában

Átvert kelet-európai munkavállalók tucatjait szabadították ki embercsempészek hálójából a brit hatóságok; magyar érintettről nincs hír. A munkavállalók közül a legfiatalabb 15, a legidősebb 67 éves. A banda a rendőrségi gyanú szerint hirdetésekkel, illetve ügynökségek útján toborozta a munkavállalókat Kelet-Európából.  

Ritka a magyar diplomás, de sokat keres

A fejlett ipari országokhoz képest Magyarország jelentősen lemaradt a diplomások arányát tekintve. A kevés diplomás itthon ugyanakkor relatíve sokkal jobb helyzetben van, mint a többi országban dolgozó - vagy inkább csak munkát kereső -, felsőfokú végzettségű munkavállaló.

Megválik 120 embertől a Debreceni Hús

Megválik százhúsz alkalmazottjától a Debreceni Hús Zrt. Az üzem vezetősége szerdán megállapodott a munkavállalók képviselőivel - tájékoztatta Varagya Szilvia, vállalati kommunikációs vezető.

Tízezernél több Start kártyát használnak

A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő Start plusz és Start extra kártyák segítségével 10 600 ember vállalt munkát a programok tavaly júliusi indulásától idén júniusig - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden.

Nem tetszik a franciáknak a munkaidő-hosszabbítás

Ősszel vezetik be Franciaországban Nicolas Sarkozy köztársasági elnök egyik kedvenc törvénymódosítását, mely lényegében megszüntetik az eddigi 35 órás munkahét-korlátot. A jelek szerint a munkavállalók zömét nem érinti a módosítás, mert a gyakorlatban eddig is többet dolgozott. A vezetők viszont háborognak, mert így elesnek tizenkét nap plusz szabadságtól - írja a Világgazdaság.

A 45 év felettiek sem elveszettek az álláspiacon

Nem magyar sajátosság, de nálunk is megfigyelhető jelenség a 45 év feletti munkavállalók nehezebb elhelyezkedése. Lassúak, elavult a tudásuk, nem tudnak beilleszkedni a fiatalok közé - többek között ilyen munkaadói előítéletekkel találkozhatunk. Nem kell azonban megijedni. Az erősségek kiemelésével, egy jó cv összeállításával, szakmai felkészültséggel és motiváltsággal meggyőzhetőek a munkaadók.

Rugalmas munkát akarnak a dolgozók

Az európai munkavállalók 78 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha biztosítanák számukra a rugalmas munkavégzést és az ahhoz szükséges technikai eszközöket. A munkavállalók 94 százaléka igényelné a flexibilis munka feltételeinek megteremtését, de csak a cégek 17 százalékánál lehetséges - derül ki egy nemzetközi felmérésből.

Csábítja Ausztria a magyar szakmunkásokat

Egyre több magyar munkavállaló a jobb megélhetés, a kiszámíthatóbb élet reményében külföldön próbál szerencsét. Az osztrák munkaerő-toborzó irodák havi félmillió forintos fizetés ígéretével csalogatják a magyarokat -  írja a Magyar Hírlap.

Csak a németek nyolcada elégedett munkájával

Sok stressz, kevés pénz. E két tényezőt fogalmazzák meg a német munkavállalók leggyakrabban munkájuk értékelésekor. A három fokozatú skálán a dolgozóknak csak 13 százaléka adott jó osztályzatot a DGB gazdaságkutató intézet 6800 fős, reprezentatív mintán végzett felmérése szerint. Főként a kölcsönzött munkavállalók elégedetlenek.

Külföldi feketemunkások buktak le Alsónémediben

Munkaszerződés és munkavállalási engedély nélkül dolgozott Alsónémedi térségében 25 román állampolgárságú munkavállaló, akik segédmunkásként végeztek csomagolási és raktározási munkát - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).

Kevesebb határon túli magyar jön át dolgozni

Tavaly jelentősen csökkent a szomszédos országokból érkező -többnyire magyar nemzetiségű - munkavállalók száma. Szlovákiából 5 ezerrel, Romániából 13 ezerrel jöttek kevesebben, mint egy évvel korábban. A szlovák és a román gazdaság látványos fejlődése egyre több felvidéki és erdélyi magyart otthon tart. Ukrajnából és Szerbiából azonban nem esett vissza az érdeklődés. Igaz, nekik nehezebb is bejutni a magyar álláspiacra.

2011-ig várhatóan zárva lesz a német álláspiac

Ugyan csak 2009-ben kell nyilatkoznia a német kormánynak, hogy megnyitja-e álláspiacát a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok - így Magyarország - munkavállalói előtt, egyre több nyilatkozat utal arra, hogy két évet még "ráhúznak", így 2011-ben lehet a magyaroknak korlátozás nélkül a németeknél dolgozni.

Rengeteg a szabálytalan foglalkoztatás

A Kikelet hadművelet elnevezésű, több hatóság által tartott ellenőrzési akcióban február 21. és március 31. között a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők a munkavállalók 64 százalékának szabálytalan foglalkoztatását tapasztalták - tájékoztatta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség pénteken közleményben az MTI-t.