Szulejmán szultán
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- mohácsi csata
- Szapolyai János
- Magyar Királyság
- legfrissebb
- legrégebbi
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...
Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál
A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- hódoltság
- régészeti feltárás
- emlékév
- levéltári források
- Magyar Királyság
- tájrekonstrukció
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- nagyharsányi csata
- kutatás
- tömegsír
- PTE
- Címkefelhő »
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- mohácsi csata
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Címkefelhő »
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- Hunyadi Mátyás
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- Címkefelhő »
Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...
A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme
Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...
- címkék:
- Kinizsi Pál
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- V. Károly német-római császár
- Szulejmán szultán
- Logodi Simon
- Hunyadi Mátyás
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- hősi halál
- Habsburg Birodalom
- végvári vitézek
- I. Szelim szultán
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Jagelló-kor
- Szabács vára
- Torma András
- hadjárat
- ostrom
- Címkefelhő »
Szulejmán szultán 480 éve foglalta el csellel Buda várát
Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel, foglalta el a török csellel Buda várát. A Magyar Királyság fővárosát csak majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza a Szent Liga seregei. Buda várának elfoglalása eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált.
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?
1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Ibrahim pasa
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Szapolyai György
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történettudomány
- nehézlovasság
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- multidiszciplináris módszer
- Jagelló-dinasztia
- haditerv
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt
A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...