pleisztocén

címke rss
Szinte hihetetlen: 42 ezer év után újra életre kelt egy jégbe fagyott féreg

Szinte hihetetlen: 42 ezer év után újra életre kelt egy jégbe fagyott féreg

A fonálférgekről közismert kiváló túlélőképességük, de az, hogy a pleisztocén utolsó nagy eljegesedési periódusában hibernizálódott példányuk kedvező körülmények közé kerülve 42 ezer év elteltével is képes feléledni és reprodukálni magát, több mint figyelemre méltó körülmény. A szenzációs felfedezés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a sarkkör környéki örökké fagyott talajnak, a permafrosztnak az általános felmelegedés miatti kiolvadása eddig ismeretlen „alvó" mikroorganizmusok kiszabadulását eredményezheti. Hogy ezeknek milyen hatásuk lehet a környezetükre, illetve a jelenkori ökoszisztémára, az egyelőre még megválaszolaatlan ...

Így zuhant bele a valaha élt legnagyobb sas az elhullott zsákmányába

Tudomány2021.12.02, 16:21

A valaha élt legnagyobb sas modern rokonaihoz hasonlóan vadászott, ám keselyűként lakmározott. Egy új kutatásból kiderült, hogy a Haast-féle sas néven ismert, kihalt óriás éles karmaival és csőrével megragadta és szó szerint átdöfte a még élő zsákmányt. Emellett szívesen fogyasztott dögöket is, mélyen belevágva a tetembe a testüregbe fúrta a fejét, hogy hozzáférjen a belső szervekhez.

Új jégkorszak jöhet: megint szörnyen fagyos hellyé válhat a Föld

Tudomány2021.11.22, 20:00

Egymillió évvel ezelőtt valami komoly átalakulás történt a Földön: az addigi 41 ezer éves eljegesedési ciklusok meghosszabbodtak, és jóval tartósabb és keményebb jégkorszakok köszöntöttek a bolygóra. De vajon mi okozhatta a közép-pleisztocén átmenetet?

Nem az ember okozhatta a jégkorszak egyik óriásának kipusztulását

Tudomány2021.10.25, 20:26

Régóta vitatott a paleontológusok között, hogy mi okozhatta az eljegesedési periódusai miatt jégkorszakként is emlegetett pleisztocén kor megafaunájához tartozó olyan ismert, emblematikus fajok, mint például a mamut, a barlangi oroszlán és medve, valamint a gyapjas orrszarvú kihalását. Egy friss tanulmány szerint elsősorban a környezeti viszonyok gyors megváltozása, nem pedig az ember lehet felelős a gyapjas orrszarvúak kihalásáért.

Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára

Tudomány2021.09.28, 08:15

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.

Samu-nap lesz a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelyén

Tudomány2021.08.18, 12:15

A Samu néven ismert, Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány lelőhelyén is programokkal várják a látogatókat szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelyén.

Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek

Tudomány2021.07.05, 18:13

Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Tudomány2021.06.25, 15:52

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru

Tudomány2021.03.26, 19:00

Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.

Jégkorszaki vírusok, amelyek tán még életre is kelhetnek

Tudomány2021.02.16, 22:24

Paleovírusok után kutatva tanulmányozzák pleisztocén kori állatok maradványait a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szakemberei egy jakutföldi múzeumban.

Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elő Jakutföldön

Tudomány2020.12.30, 18:39

Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.

Már a jégkorszakban is éltek szirének Texas partvidékén

Tudomány2020.10.06, 16:14

A különös kinézetű lamantinok vagy más néven manátuszok főleg Floridában élnek, de észak felé Washingtonig, nyugat felé pedig a mexikói határig is elvándorolnak, a melegebb vizeket keresve. Tudományos nevük (Sirenia) alapján néha sziréneknek is nevezik őket. A közelmúltban felfedezett, új fosszíliák azt sugallják, hogy jégkorszakbeli őseik ugyanígy vándorolhattak.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Tudomány2020.09.30, 18:18

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Tudta-e, hogy a házi macskája valójában egy igazi vadállat?

Tudomány2020.09.25, 17:16

A hízelgő, doromboló macska belsejében valójában igazi vadmacska lakozik. Az az aranyos macska, aki az ön ölében ül, soha sem lesz igazán szelíd. A házikedvenc macskák lehet, hogy domesztikált állatok, de nem teljesen háziasítottak.

Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak

Tudomány2020.09.19, 15:22

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.

Negyvenezer éve már íjjal vadászhatott az ősember Srí Lankán

Tudomány2020.06.13, 13:09

Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45-48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.

Tudja-e, hogy melyik a világ legidősebb élő fája?

Tudomány2020.04.27, 18:57

Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyőket vélték a legidősebb fáknak, de kiderült nem ők azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidősebb élő fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.

Ismét kiállították a világ legrégebbi szobrát

Tudomány2019.12.09, 20:53

Mindössze 12 nap alatt csaknem 20 ezren voltak kíváncsiak a híres Vestonicei vénuszra, a világ legrégebbi ismert égetettagyag-szobrocskájára, amely november végétől vasárnapig volt kiállítva az Olmützi Regionális Múzeumban.

Megoldódni látszik az antropológia egyik legnagyobb rejtélye

Tudomány2019.09.19, 20:46

A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.

Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története

Tudomány2019.07.11, 18:01

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

Egy negyvenezer éves óriás farkas bukkant fel Oroszországban

Tudomány2019.06.11, 13:35

A helybéli egy farkas levágott fejére bukkant Oroszországban, amely az azóta elvégzett vizsgálatok szerint több mint negyvenezer évvel ezelőtt élhetett a területen. Az orosz férfi tavaly Tirekhtyakh-folyó partján sétált Yakutiaban, amikor a szörnyű látvány tárult a szeme elé: az ősi vadállat hatalmas feje. A leletet az állandóan fagyott altalaj kitűnő állapotban őrizte meg, a szőrzettel és a hatalmas agyarakkal együtt.

Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken

Tudomány2019.04.11, 11:22

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.

Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát

Tudomány2019.04.02, 22:08

A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élővilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a meggalodon ...

Nagyfejű ősember hordta a mamutagyarból faragott sapkát

Tudomány2018.12.08, 15:56

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban.

Hihetetlen, még a modern ember idejében is élt a szibériai unikornis

Tudomány2018.11.27, 20:16

A modern ember idejében is élt még a szibériai "unikornis", egy kihalt orrszarvú faj, amely legalább 39 ezer évvel ezelőtt is létezett, azaz jóval tovább, mint ahogy azt eddig vélték.

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Tudomány2018.11.02, 16:59

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Újabb fagyba dermedt jégkori tetemekre bukkantak

Tudomány2018.09.18, 18:57

Jégkori rénszarvas és farkaskölyök mumifikálódott maradványaira bukkantak aranybányászok Kanada nyugati részén, Yukon-földön - adta hírül kedden a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Szőröstől-bőröstől került elő a 40 ezer éves csikó

Tudomány2018.08.24, 12:34

Egy tökéletes állapotban megőrződött, 30-40 ezer éves csikó fosszíliáját találták meg Szibériában.

A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani

Tudomány2018.07.20, 21:14

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.

Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát

Tudomány2018.07.12, 14:17

Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.

Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve eső?

Tudomány2018.03.22, 19:04

Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.

A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

Tudomány2018.02.23, 16:30

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

Tudja-e, hogy hol található Magyarország egyetlen valódi őserdeje?

Tudomány2018.01.19, 10:00

Az utolsó eljegesedést követő évezredekben a jelentősen enyhébbé vált klíma miatt kiterjedt erdőségek borították el az európai kontinenst. Napjainkra szinte semmi sem maradt meg a posztglaciális időszak eredeti növényi társulásaiból, az egykori őserdőkből. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi őserdő, a civilizáció előtti idők emlékeként.

Tudja-e, hogy hol tehet szaharai kirándulást Magyarországon?

Tudomány2018.01.08, 19:20

A magashegységek és vízpartok világához képest a síkvidékeket többnyire monoton és unalmas tájegységekként szokás elkönyvelni, tegyük hozzá, hogy teljesen igaztalanul. Magyarország a változatos földtörténeti múltjának köszönhetően számos olyan síkvidéki természetföldrajzi kinccsel rendelkezik, amelyek európai viszonylatban is egyedülállónak számítanak.

Nemsokára újra zöld lesz Grönland

Tudomány2017.11.13, 14:32

A grönlandi jégtábla is eltűnhet a klímaváltozás miatt - véli egy amerikai kutatócsoport korábbi megfigyelések alapján.

Kenguru nagyságú óriáspulykák garázdálkodtak Ausztráliában

Tudomány2017.06.15, 09:52

Óriás repülőpulykák éltek egykor Ausztráliában - derítették ki ausztrál kutatók öt kihalt madárfaj fosszíliáinak és csontjainak elemzése alapján.

Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának

Tudomány2017.06.07, 21:30

Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.

Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus

Tudomány2017.01.24, 08:38

A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.

Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-t

Tudomány2016.07.31, 19:57

A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot, feltételezik ausztrál kutatók.

Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?

Tudomány2016.06.15, 12:52

A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le.  Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.

Az ember okozta a nagy testű őskori állatfajok kihalását

Tudomány2015.08.14, 13:58

Az ember játszotta a döntő szerepet a nagy testű őskori állatfajok, az úgynevezett pleisztocén megafauna tízezer évvel ezelőtti kihalásában.

A történelem eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatára bukkantak

Tudomány2015.05.28, 12:17

Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.

Korábban alkalmazkodtunk az esőerdőhöz, mint hittük

Tudomány2015.03.17, 09:24

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az eddigi feltételezésktől eltérőn, sokkal korábban, mintegy 20000 évvel ezelőtt költözhettünk be az esőerdőkbe .Eddig úgy véltük hogy a Homo sapiens csak 8000 évvel ezelőtt merészkedett a sűrű fák közé.

Világszenzáció a szibériai lelet

Tudomány2015.03.12, 15:07

Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.

Tiszta szerencse, hogy kihaltak!

Tudomány2015.02.22, 19:31

Ha egy képzeletbeli időgép fedélzetén leereszkednénk a földtörténeti múlt feneketlenül mély kútjába, mindenekelőtt alaposan fel kellene készülnünk arra, hogy ép bőrrel ússzuk meg ezt a valódi adrenalinbombának ígérkező, különleges kalandot. A földtörténeti közép- és újkor varázslatos szépségű trópusi esőerdei mélyén, vagy a forró napfényben hívogatóan csillogó kobaltkék ősóceánok víztükre alatt az emberi fantázia rémálmait meghazudtoló, hatalmas szörnyetegek ólálkodtak prédára lesve. Az élénk képzeletre csak az egykor volt valóság, a szeszélyes törzsfejlődés tud rácáfolni.  

Hatalmasak és sörénytelenek voltak a jégkorszak oroszlánjai

Tudomány2009.04.02, 12:46

A 13 ezer évvel ezelőtt Európában és Észak-Amerikában élt nagymacskák inkább az oroszlánokkal, mint a jaguárokkal vagy tigrisekkel voltak rokonságban. Termetük negyedével volt nagyobb a maiakénál, sörényük valószínűleg nem nőtt - derült ki nemrégiben az Oxfordi Egyetem laboratóriumában végzett DNS-vizsgálatokból.

Előző
  • 1
Következő