paleontológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fosszília
- dinoszauruszok
- evolúció
- dinoszaurusz
- kréta időszak
A legrégebbi ismert fosszilizált bőr megmutatja, hogy az élet hogy adaptálódott a szárazföldhöz
Majdnem 290 éves paleozoikumból származó fosszilizált bőr, amit találtak. - írja a Science News
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Őskoala maradványait fedezték fel Ausztráliában
Huszonötmillió évvel ezelőtt élő őskoalafaj maradványait fedezték fel kutatók Ausztrália északi, Outback néven emlegetett pusztaságában.
A fáraók korából származó mumifikálódott méhket találtak Portugália partja mellett
Egy új, a Papers in Palaeontology magazinban publikált tanulmány több száz gubójukban mumufikálódott méh felfedezéséről számol be. A majdnem 3.000 évvel ezelőtt létrejött gubókat Portugáliában, az Odemira partján fedezték fel, egy új paleointológiai helyszínen. - írja a phys.org.
- címkék:
- méh
- paleontológia
- bronzkor
- méhek
- beporzók
- Címkefelhő »
Egy ragyogó szervű vámpír vadászott a jura kori óceánban
Egy újonnan felfedezett vámpíralakú fajnak olyan védelmi eszköze volt, amit korábban nem láttak a fosszíliákben - és rokonságban van a mai vámpír tintahallal. - írja a Live Science magazin.
Egy kis egér túlélte a sarki hideget a dinoszauruszok korában
Alaszka északi részén dolgozó paleontológusok felfedeztek egy kis emlős fosszíliát, ami virult abban az időszakban, ami az egyik leghidegebb lehetett a Földön, körülbelül 73 millió éve. - írja a phys.org.
Több, mint 200 millió évvel ezelőtti parazitákkal ellepett fosszilizált ürüléket találtak
Fosszilizált ürülék bizonyítékot őriz több mint 200 millió évvel egy vízi ragadozót megfertőzött parazitákról, egy új a Mahasarakham Egyetem munkatársa, Thanit Nonsrirach és kollégái által végzett, a PLOS ONE magazinban augusztus 9-én megjelent tanulmány szerint. - írja a phys.org.
A megalodonok melegvérűek voltak, és ez okozhatta kihalásukat
Az az energiamennyiség okozhatta kihalásukat, amire az óriási cápáknak szükségük volt, hogy fenntartsák testhőmérsékletüket a hideg vízben. - írja a BBC Science Focus Magazin.
Új dinoszauruszfajt fedeztek fel a Wight-szigeten
Egy korábban ismeretlen dinoszauruszfaj megkövesedett maradványait találták a Wight-szigeten. - írja a BBC tudomány rovata.
Kacsacsőrű dinoszaurusz maradványokat találták Chileben
Egy korábban a déli féltekén ismeretlen növényevő dinoszauruszfajt fedeztek fel Chileben, ezáltal vitatottá válik a kacsacsőrű dinoszauruszok elterjedéséről régóta fennálló hit. - írja a phys.org.
Olyan hatalmas volt a dínó, hogy a furgon felborult a csontjai súlya alatt
Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Így nézhetett ki valójában a Föld legrettegettebb állata
A ragadozó dinoszauroszokat, köztük a T. rexet mindenütt vicsorgó fogsorral ábrázolják. Pedig a legújabb kutatások szerint a T. rexek sem vicsorogtak mindig: fogsorukat pikkelyes ajkak takarták, akár a mai gyíkokét.
Új információkat fednek fel legendás ősállatokról
Úttörő technológiát és forradalmi CGI-animációt használva keltették újra életre az ősvilág legikonikusabb lakóit – T. rextől a mamutig, megalodontól a kardfogú tigrisig. Az Elveszett vadak: Előásva című hatrészes dokumentumsorozat (itthon a Viasat Nature sugározza 2023. május 6-ától szombatonként 20:00 órától) olyan titkokat árul el az ősi állatokról, amelyeket talán még a legodaadóbb rajongók sem tudnak. Például, hogy egy T.rex lábnyomából hogyan lehet megállapítani a magasságát, a formáját és még a sebességét is, illetve hogy egy mamut akár hat új fogsort is képes növeszteni magának.
Nagyon ritka fosszíliákat találtak Walesben
A szakértők szerint a világ egyik legfontosabb fosszília lelőhelyét találták meg Walesben. Nagy számú új fosszíliákat fedeztek fel Llandrindod Wells közelében a kutatók, akiknek adományt kellett gyűjteniük, hogy megvegyék a felszerelést. - írja a BBC tudomány rovata.
A magyar kalandor, aki az albán trón önjelölt várományosa volt
Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa kilencven éve, 1933. április 23-án halt meg.
Mélytengeri fenevadakra bukkantak a Mecsekben
Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel az ELTE őslénykutatói a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.
Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban
Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban - tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az MTI-t pénteken.
Új dinoszauruszfajra bukkantak Dél-Amerikában
Egy eddig ismeretlen abeliszaurusz megkövült példányának maradványait fedezték fel kutatók Argentína déli részén.
A hüllők fellendülést 250 millió évvel ezelőtt a globális felmelegedés okozhatta
A globális hőmérséklet kiugrása lehetett a kiváltó oka a hüllők felemelkedésének a perm időszak vége felé, nem az emlősök tömeges kihalása, ahogy korábban gondolták.
113 millió éves dinoszaurusz lábnyomok kerültek felszínre az aszály miatt - fotók
Rengeteg területet érint a súlyos aszály világszerte, egyre többször kerülnek elő hajóroncsok, emberi maradványok, régészeti leletek. Texasban most egy több millió éves dinoszaurusz lábnyom vált láthatóvá egy folyó kiszáradásával.
Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye
A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.
Elhunyt Géczy Barnabás nemzetközi hírű magyar paleontológus
Elhunyt Géczy Barnabás Széchenyi-díjas paleontológus, egyetemi tanár, professor emeritus. Az MTA rendes tagja pénteken, életének 97. évében halt meg - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt
A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.
Elképesztő látvány lehetett a két óriás életre-halálra zajló csatája
Minden idők leghatalmasabb húsevő cápája, a miocén és pliocén korban élt óriásfogú cápa gyakran rátámadhatott a nagy ámbráscetre a Peruban előkerült új fosszilis bizonyítékok szerint. A ma élő kardszárnyú delfinekhez hasonlóan azonban az óriásfogú cápa is csak néhány „ínyencfalat", vagyis a nagy ámbráscet fején lévő zsírszövet kedvéért támadt rá a világtenger legnagyobb húsevő cetféléjére. Az akár húszméteres testhosszúságot is elérő óriási cet, valamint a nem sokkal kisebb cápa közötti véres közelharc döbbenetes küzdelem lehetett.
Óriási vulkánkitörés volt Eger közelében
Eger közelében, 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon - derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak kedden.
A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje
Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.
A mai polipok legősibb, tízkarú rokonát fedezték fel
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.
Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk
Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét
A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.
Brutális állkapcsú kétméteres féregszörny élt a tengerben
A Bristoli Egyetem, a svéd Lund Egyetem valamint az Ontario Királyi Múzeum kutatói a múzeumban őrzött mintegy 400 millió éves devon időszaki tengeri üledékes kőzetlap tanulmányozása során egy óriási kihalt sörteféreg maradványaira bukkantak.
Újabb szenzációs felfedezés történt a Bakonyban
85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a Veszprém megyei Ajkán. A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert, így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos hiátust töltenek ki.
Egy amatőr kutató 200 millió éves dinóösvényt fedezett fel Walesben
A dinoszauruszok korai rokonának egy walesi strandon felfedezett 50 méteres ösvénye hozta izgalomba a brit paleontológusokat.
Hatalmas tengeri szörnyet találtak, a feje is nagyobb, mint egy ember
Minden eddiginél hatalmasabb ichtyosauria fosszilis koponyájára bukkantak Nevadában. A földtörténeti középidő, a mezozoikum elején hozzávetőleg 244 millió éve élt ragadozó monstrum a korai triász időszak legfélelmetesebb tengeri ragadozója lehetett. A két méter hosszú megkövesedett koponya azt sugallja, hogy egykori tulajdonosának mérete a mai nagy ámbráscetével vetekedhetett.
„Hamis” évgyűrűk új adatokat nyújthatnak a régmúlt hurrikánokról
Az évgyűrűk megmutathatják a vihar gyakoriságban évezredek alatt történt változásokat.
Félelmetes pengék meredtek az eddig ismeretlen dinoszaurusz farkán
Eddig ismeretlen, pengés farkú, kutya méretű dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Chilében - jelentették be szerdán őslénytankutatók.
Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt
A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.
A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány
Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség, erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.
A déli féltekén is éltek repülő sárkányok 160 millió éve
A chilei Atacama-sivatagban megtalálták egy "repülő sárkány", egy jura kori őshüllő fosszilis maradványait. A lelet a tudósok szerint igazolja, hogy ezek a repülő őshüllők 160 millió éve nemcsak az északi, hanem a déli féltekén is éltek.
Új csúcsragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak
Egy új csúcsragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak a Cukubai Egyetem őslénykutatói egy Üzbegisztánban talált 90 millió éves fosszília alapján.
Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok.
Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában
Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén - derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.
Mintha földönkívüliek lennének: megdöbbentő lényekre bukkantak Nagy-Britanniában
Hatalmas őslénytemetőt találtak Nagy-Britanniában. A jura időszakban élt teremtmények a kutatók szerint olyan bizarr külleműek, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna – számol be a felfedezésről a Science Alert tudományos portál.
Százezer éves, óriási vérszopó denevér maradványaira bukkantak
A kutatók 100 ezer évvel ezelőtt élt denevér állcsontjaira bukkantak, amely egy mára kihalt, óriási vérszopó denevérfajhoz tartozik. Az argentin barlangban talált Desmodus draculae faj állcsontjának felfedezése segíthet pótolni az állatok történelmének óriási hiányosságait, és néhány támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy ezek az emlősök végül miért haltak ki.
Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma
Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Dinóürülékben bukkantak 230 millió éves bogarakra
Egy korai bogárfaj szinte tökéletes állapotban megőrződött példányaira bukkantak becslések szerint 230 millió éve megkövesedett dinoszauruszürülékben.
Kína legkisebb dinoszaurusz-lábnyomára bukkantak
Kína legkisebb dinoszaurusz-lábnyomára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport: a Szecsuán tartományban talált nyom mindössze 10,2 milliméter hosszú és 9,6 milliméter széles.
Hatalmas tengeri krokodilok éltek a mai Csehország területén
Még a mai Csehország területén is éltek ősi tengeri krokodilok - derült ki a Bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) már több mint száz éve őrzött leletek új vizsgálatából és rendszertani besorolásából.
Az utolsó dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel Dover közelében
A mai Brit-szigetek földjét taposó utolsó dinoszauruszok 110 millió éves lábnyomait fedezték fel a doveri fehér sziklák közelében - írta a The Telegraph online kiadása.
Harmincméteres óriást fedeztek fel Ausztráliában
Újabb dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok Ausztráliában, a mintegy 90 millió éve élt hatalmas, 30 méter hosszú titanoszaurusz maradványait Queensland állam délnyugati részén találták meg, még 2007-ben.
Békaszerű ősi teknősfajt azonosítottak Madagaszkáron
Békaszerű, a későkréta földtörténeti korból származó ősi teknősfajt azonosítottak egy madagaszkári fosszília alapján.
Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás
Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás - állapította meg Kolumbiából származó fosszíliák vizsgálata során egy nemzetközi kutatócsoport. A becsapódás előtt az esőerdőket nyitott lombkorona jellemezte.
Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru
Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.
A különc őslénytankutató, a Jurassic Park igazi Grant doktora
Egészen az 1970-es 80-as évekig az volt az uralkodó álláspont, hogy a földtörténeti középidőt, a mezozoikumot uraló híres szárazföldi állatcsoport, a dinoszauruszok, más hüllőkhöz hasonlóan hidegvérű, és ezért tohonya, lassú, és nem éppen intelligens állatok voltak. Robert T. Bakker amerikai paleontológus 1986-ban megjelent „The Dinosaur Heresies", vagyis „ A dinoszaurusz eretnekség" című, nagy port felvert művében szembefordulva a konzervatív iskolával nem kevesebbet állított, mint hogy a dinoszauruszok melegvérű, összetett viselkedésbiológiájú, egyes csoportjaik pedig kifejezetten magas intelligenciával rendelkező állatok voltak. ...
Megkerült az 1956-os forradalom idején elveszett magyar vámpírkalmár
Sikerült megtalálni azt az elveszettnek hitt és világviszonylatban is egyedülálló, rendkívül ritka magyar ősmaradványt, egy mélytengeri vámpírkalmár fosszíliáját, amelyet a nemzetközi hírű paleontológus, Kretzoi Miklós fedezett fel csaknem nyolcvan éve. A különleges ősmaradványnak akkor veszett nyoma, amikor az 1956-os forradalom idején súlyosan megrongálódott a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytára. A ritkaságról azonban a közelmúltban kiderült, hogy mégsem semmisült meg, amit egy cseh kutatócsoport fedezett fel újra, a földtörténeti múlt mélytengeri fejlábúival kapcsolatos kutatómunkájuk során.
- címkék:
- Kretzoi Miklós
- fosszília
- földtörténet
- paleontológia
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Paratethys
- Kárpát-medence
- ősmaradvány
- fejlábúak
- tengeri üledékes kőzetek
- mezozoikum
- oligocén kor
- bathyális öv
- mélytenger
- vámpírkalmár
- tintahalfélék
- kréta végi kihalás
- tardi agyag
- anoxia
- Magura-óceán
- Címkefelhő »
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Tojásból frissen kikelt T. rex fiókát azonosítottak
A tojásból frissen kibújt bébi Tirannoszaurusz akkora lehetett, mint egy közepes termetű kutya - állapították meg skót, kanadai és amerikai paleontológusok.
Az embernél is nagyobbak voltak az őscápák újszülött utódai
Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai.
- címkék:
- paleontológia
- utód
- megalodon
- őscápa
- Címkefelhő »
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elő Jakutföldön
Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.
Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget
Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint.
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak kutatók
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról - közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.
Negyvenhétmillió éves pitonfaj fosszíliájára bukkantak a messeli bányában
Egy eddig ismeretlen pitonfaj 47 millió éves fosszíliáira bukkantak az UNESCO világörökségi listáján is szereplő messeli bányában Németországban.
Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók
Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően.
Egy kardfogú macska csontvázát árverezik el Genfben
Egy 37 millió évvel ezelőtt, a mai Egyesült Államok északi részén élt kardfogú macska csaknem teljes csontvázát árverezik el jövő héten Genfben - közölte a licitet bonyolító Piguet aukciós ház, amelynek becslései szerint a különleges lelet 60-80 ezer svájci frankért (19,6-26,2 millió forint) cserélhet gazdát.
A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel
A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor.
- címkék:
- paleontológia
- pteroszaurusz
- új faj
- Címkefelhő »
Az emberi faj közeli rokonának koponyáját tárták fel Dél-Afrikában
Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Tengeri szörnyek maradványait tárták fel Chilében
A jura időszakban élt tengeri ragadozók maradványait tárták fel kutatók a chilei Atacama-sivatagban.
Bemutatták az első magyar dinoszaurusztojásokat
A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek
Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely alváshoz és munkához használt "fűágyak" nyomait fedezte fel a Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban.
115 millió éve kihalt, de csak most fedezték fel, hogy élt
A theropodák egy új faját fedezték fel az Angliától délre fekvő Wight-szigeten, az új dinoszauruszfaj a T.rex unokatestvére - közölték kedden a Southamptoni Egyetem kutatói.
- címkék:
- paleontológia
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Százhatvanmillió éves növénykövületeket találtak Kínában
Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.
Ilyeneknek látták a dinoszauruszok ezeket a kréta időszaki rovarokat
Ritkán nyílik ilyen bepillantásunk az ősidők látványvilágába: a mianmari borostyánbányában talált 99 millió éves rovarfosszíliák ma is eredeti színeikben pompáznak.
Egy 74 millió éve élt emlős fogait fedezték fel Chilében
Egy 74 millió évvel ezelőtt élt kistestű emlős fogait fedezték fel a kutatók Patagónia chilei részén: ez a legrégebbi ilyen típusú lelet, amelyet a dél-amerikai országban találtak.
- címkék:
- Chile
- paleontológia
- fog
- emlősfaj
- Címkefelhő »
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel Etiópiában
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel az etiópiai Gona és Middle Awash régészeti lelőhelyeken a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH) szakemberei.
Mégsem falkában vadásztak a Jurassic Park félelmetes ragadozói
Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok - állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói, akik a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
Az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős
Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron - írja a BBC hírportálja.
Igazi "vízi szörnyeteget" fedeztek fel Mexikóban - videó
Evezőszerű farkával hajtotta magát a vízben vadászat közben a 95 millió évvel ezelőtt élt Spinosaurus, amelyet igazi "vízi szörnyetegként" írnak le a kutatók a Nature című folyóiratban publikált tanulmányukban.
Az Antarktiszon is éltek békák évmilliókkal ezelőtt
Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát az Antarktiszon - derült ki egy új tanulmányból.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.
Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazil kövületben
Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazíliai kövület alapján, a faj a rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet.
Megoldódhat Puerto Rico élővilágának eredete
A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
Mamutok gyomortartalma "mesél" a jégkorszakbeli Szibériáról
A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet - állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.
Kétszáznegyvenmillió éves törpeszauruszt fedeztek fel Németországban
Kétszáznegyvenmillió éves, 10 centiméteres törpeszauruszt fedeztek fel Németországban. A mai Baden-Württemberg területén élő gyíkszerű állat maradványaira a Stuttgarti Természettudományi Múzeum kutatói bukkantak egy Vellberg város közelében lévő kőfejtőben.
Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában
A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.
Jóindulatú daganatot fedeztek fel egy kréta időszaki fosszílián
Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján - közölte kedden a Tel-Avivi Egyetem.
Nagy madárszárnyat találtak egy 99 millió éves borostyánban
Szokatlan méretű madárszárnyat találtak egy 99 millió éves borostyánban - jelentette be hétfőn egy nemzetközi kutatócsoport.
Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Tollas volt a krétakori táncoló sárkány
Egy nagyjából 120 millió éve élt eddig ismeretlen, kistermetű, tollas dinoszauruszfajként azonosítottak az őslénytankutatók egy korábban Kínában feltárt fosszíliát.
Közel ötszáz millió éves a Föld legöregebb ismert pókszabásúja
Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak az Ohio Otterbein Egyetem kutatói. A Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. Az őskori állat körülbelül 437 millió évvel ezelőtt élt. Megállapították azt is, hogy a pókszabású valószínűleg képes volt mind az óceánban, mind a szárazföldön lélegezni.
Megoldódott a mini T. rex rejtélye
Nem létezett a T. rex riválisának tartott Nanotyrannus - állapították meg amerikai kutatók a 2001-ben felfedezett Jane nevű példány lábszár- és combcsontmaradványainak mikroszkopikus elemzéséből.
Egy amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét
A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei
Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.