Neandervölgyi ember
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Homo sapiens
- régészet
- õsember
- kihalás
- DNS
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Korábban halhatott ki Európában a neandervölgyi ember, mint hitték
Az eddig véltnél korábban halhatott ki Európában a neandervölgyi ember egy új kutatás szerint.
Apokaliptikus esemény okozhatta a neandervölgyiek kihalását
A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelõtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentõs eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.
Az õsemberek átaludhatták a kemény teleket egy új elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elõdeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon - számolt be róla a The Guardian vasárnap.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerû rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elõdeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül gyõzelemre vezette a Homo sapienst.
Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét
Az éghajlat megváltozása valószínûleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth címû folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelõdök vesztét.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertõzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak
A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévõ Veneto régióban.
Az õsemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevõmentes ágyat vetni
Az õsemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevõktõl mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.
A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot
A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelõtt is hatással volt az ember, a kistestû ragadozók az õsidõktõl kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.
Kiderült: genetikai sokszínûségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.
Megfejthették, miért tûnt el a neandervölgyi ember
Genetikai sokszínûségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.
Több gyermeket szülnek azok a nõk, akikben ez a gén benne van
Azok a nõk, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.
A Homo sapiens készítette az elsõ modern eszközöket Európában
A Homo sapiens készítette az elsõ modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerû tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertõl származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkezõ Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.
Kötelet is készített a neandervölgyi ember
Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.
Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
A modern ember nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban
A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science címû tudományos lapban megjelent tanulmányban.
A világ legrégebbi ismert faszerkezete egy csaknem hétezer éves kút
A világ legrégebbi ismert faszerkezeteként azonosították a Csehországban feltárt csaknem hétezer éves kutat - közölte kedden az Olmützi Régészeti Intézet igazgatója.
Minden mai embernek van neandervölgyi örökítõanyag a DNS-ében
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók elõtt.
Búvárkodtak a neandervölgyiek
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson - derült ki egy új tanulmányból.
Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük
Új elmélet született arról, miért is tûnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsõsorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.
Õskõkori hûtõszekrényt találtak régészek Ausztriában
Õskõkori hûtõszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.
Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember
Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült õsi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember - írta a BBC.
Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken elõször sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.
Megtalálták, merre jártak a neandervölgyiek
A neandervölgyi ember életérõl szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.
Szörfös fültõl szenvedett a neandervölgyi ember
Meglepõen sok neandervölgyi ember szenvedett az úszófül vagy szörfös fül nevû betegségtõl, ami csontkinövéseket okoz a hallójáratban.
- címkék:
- betegség
- fül
- Neandervölgyi ember
- Címkefelhõ »
A neandervölgyi emberek meglepõen sok idõt tölthettek a víz alatt
A neandervölgyi emberek fülében talált csontszövetekbõl a kutatók arra következtetnek, hogy a vízi táplálékszerzés nagyobb jelentõséggel bírt a mintegy 200-250 ezer évvel ezelõtt megjelent emberfélék életmódjában, mint azt valaha gondolták volna. Ez a tény azt is bizonyítja, hogy a neandervölgyiek számos területen alkalmazkodtak a gyorsan változó életkörülményekhez, beleértve a víz közelében fekvõ területeken való fennmaradást is.
Több száz neandervölgyi szerszámot találtak egy vár barlangjában
A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kõszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai vajdaságban lévõ Olsztyn várának barlangjában.
Mind régebbinek és összetettebbnek tûnik a Homo sapiens története
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.
Az európai neandervölgyi emberek elûzhették szibériai rokonaikat
A neandervölgyi ember több százezer évig léteztek, ám a korai õseikrõl mégis keveset tudunk . A Németországból és Belgiumból származó 120 ezer éves csontok DNS-elemzése most azonban rávilágít titokzatos múltjukra.
Termékenységük csökkenése is okozhatta a neandervölgyiek kihalását
Termékenységük csökkenése okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
Elsõsorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember
Elsõsorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember a lipcsei Max Planck Intézet kutatói szerint. Ezt két különbözõ korú neandervölgyi ember foggyökereibõl vett kötõszövetrostok részletes, újfajta izotópos elemzése bizonyította.
Távolról is tudtak vadat ölni a Neander-völgyiek
Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a Neander-völgyi ember - állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt "unokatestvére" okosabb lehetett, mint eddig vélték.
- címkék:
- õsember
- Neandervölgyi ember
- préda
- vad
- Címkefelhõ »
A neandervölgyiek élete nem volt veszélyesebb, mint a Homo sapiensé
A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens - erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzõi.
Hatalmas emberevõ madár végzett a neandervölgyi gyerekkel
Lengyel kutatók legújabb cikkükben arról számolnak be, hogy egy általuk talált neandervölgyi gyerek maradványai áthaladtak egy hatalmas madár emésztõrendszerén.
Megtalálták a legõsibb lengyelországi neandervölgyi embermaradványokat
A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legõsibb embermaradványokból - adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.
Finom munkákra is használhatta a kezét a neandervölgyi ember
Finommotoros képességekkel rendelkezett a neandervölgyi ember: anatómiai leletek alapján megállapították, hogy a korai ember nagyon precízen volt képes használni a kezeit.
Nemcsak a modern ember tehet a neandervölgyiek kihalásáról
Az utolsó jégkorszak idején ismétlõdõ szélsõségesen hideg periódusok hozzájárulhattak a neandervölgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint.
Félreléptek a neandervölgyiek és kevert emberfaj jött létre
Antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelõtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg. A felfedezést a Nature címû folyóiratban megjelent tanulmány nyomán szerdán a BBC News ismertette.
A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.
Kilencvenezer éves neandervölgyi faeszközöket találtak
A neandervölgyi emberhez köthetõ eddigi legrégebbi, 90 ezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevû lelõhelyén.
A neandervölgyi ember készíthette az elsõ barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ elsõ barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsõként talált meggyõzõ bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló mûvészi érzékük lehetett.
Rejtélyes építményeket hoztak létre a Neander-völgyiek
Az eddig véltnél jóval összetettebb viselkedésre lehetett képes a Neander-völgyi ember francia kutatók szerint, akik egy délnyugat-franciaországi barlangban talált két rejtélyes építményre alapozzák elméletüket.
Ezt ették a neandervölgyiek
A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestû növényevõk húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki - állapították meg a tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és õsi környezetet kutató tudósai, akiknek elsõként sikerült számszerûsíteniük, hogy pontosan mekkora arányban fogyasztottak zöldséget a mai ember mintegy 40 ezer évvel ezelõtt kihalt rokonai.
150 ezer éves neandervölgyi DNS-t vizsgáltak
A híres altamurai ember lapockájából kinyert DNS segítségével megállapítható, hogy valóban a Homo neanderthalensishez tartozik, és így õ a legöregebb neandervölgyi, akinek génjeit megvizsgálták.
Vulkánkitörés is szerepet játszott a Neander-völgyiek kihalásában?
Egy új kutatás segít megvilágítani, hogy a híres, úgynevezett campaniai ignimbrit vulkanikus esemény (CI) valóban szerepet játszott-e abban, hogy a Neander-völgyiek eltûntek az élet színpadáról.
A kõkori ember nem volt fejlettebb, mint a neander-völgyi
Többfunkciós kõszerszámot találtak neander-völgyi területen – ez kérdésessé teszi, hogy õseink valóban annyival fejlettebbek voltak-e, mint vitatott rokonaink.
A neandervölgyinek sem repült a szájába a sült galamb
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyi emberek 67 ezer évvel ezelõtt, vagyis a madarak jóval hamarabb váltak az emberi étrend részévé, mint azt a tudósok gondolták – derült ki egy gibraltári kutatásból.
- címkék:
- Neandervölgyi ember
- Címkefelhõ »
Megtalálták a legidõsebb emberi ürüléket
Megtalálták az eddig ismert legrégebbi emberi ürüléket a spanyolországi El Saltban. A lelet arról árulkodik, hogy egykor élt közeli rokonunk, a Neander-völgyi ember étrendje változatosabb volt, mint korábban hitték.
Újabb titok a barlangrajzokról
Meglepõ titok derült ki a neandervölgyi emberekrõl. Több kutató szerint nem is õk készítették a híres barlangrajzokat.
Neandervölgyi baba keresi anyukáját
Jelentkezzen minden bátor nõ, aki vállakozna rá, hogy megszül egy klónozott neandervölgyit! Nem a kõbaltával görnyedezõ mamutvadászra kell gondolni, hiszen mint kiderült, a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt annál, amit gondoltunk - de azért mégis õsemberrõl van szó. Újrateremtése sok kérdést felvet - ezekre kereste a választ a Life.hu dr. Nagy Zsolt biológus, genetikai szakértõ segítségével.
"Kijártunk lõni Ulánbátor szélére" - interjú Lõrincz L. László íróval
Lõrincz L. László az ország legsikeresebb szerzõje: eddig több mint hatvan regényt írt, átlagban mindegyiket 80 ezer magyar olvasta. Az [origo] otthonában látogatta meg az írót, ahol õ megmutatta purbu-kését, majd elárulta, hogy a Szibériában meghalt Petõfi mítoszát neki köszönhetjük, és hogy mirõl beszélgettek a dalai lámával. Nem tudna magyar krimit írni, viszont lediktálta a sikerkönyv receptjét. Nagy utazó, a karibi térségbe indul, de még sosem járt a horvát tengerparton.
Dárdával üthettük ki a Neander-völgyit
Könnyen lehet, hogy a modern ember által használt hajítófegyverek nagyban hozzájárultak a Neander-völgyi ember kihalásához mintegy 30 ezer évvel ezelõtt. Olyan, erre utaló torzulásokat fedeztek föl ugyanis õseink csontozatában, amelyek a Neander-völgyinél nem figyelhetõk meg.
A Neander-völgyiek tengeri emlõsökre is vadásztak
Az archeológusok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a Neander-völgyi ember nem volt primitívebb, mint a vele egy idõben élt modern ember. A Gibraltár szikláin élõ Neander-völgyiek éppúgy képesek voltak fókákat és delfineket zsákmányolni, mint a tengerparton élõ Homo sapiensek.
Fájdalommal szült a Neander-völgyi nõ is
A szélesebb szülõcsatorna és a modern emberével megegyezõ születési fejtérfogat ellenére a Neander-völgyi anya hasonló fájdalmakat élhetett át a szülés folyamán, mint a mai nõk - erre az eredményre jutottak svájci kutatók, miután számítógéppel szimuláltak egy negyvenezer évvel ezelõtti szülést.
- címkék:
- faj
- Neandervölgyi ember
- Címkefelhõ »
Megdõlt a Neander-völgyi ember ostobaságának mítosza
A Neander-völgyi ember, a Homo neanderthalensis kõszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést vonták le brit és amerikai kutatók, akik újraalkották és összehasonlították a két faj kõszerszámait.
Meghatározták a Neander-völgyiek elsõ teljes genomját
A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsõként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Bár ez is igen jelentõs eredmény, az igazi áttörést az jelenti majd, ha - a tervek szerint még ebben évben - ugyanez a csoport meghatározza a sejtmag genomjának felépítését is.
Elõször vizsgálják egy másik emberi faj génjeit
A genetika történetében elõször jelentették be, hogy egy másik emberi faj sejtmagi DNS-ét sikerült kinyerni és megvizsgálni.
- 1