Így fejlesztik évezredek óta kőeszközeiket a csuklyásmajmok

Valahol Brazília távoli részén, Serra da Capivara Nemzeti Parkjában a kőszerszámok technológiáját több mint háromezer éve finomítják és tökéletesítik. Ám nem az emberi közösségek. Egy tanulmány szerint a szakállas csuklyásmajmok évszázadok óta következetesen használnak kvarcköveket a kesudió feltörésére. Így vált ez a helyszín a világ legrégebbi, „nem emberi" régészeti lelőhelyévé.

Technológiai fejlődésről mesél a tízezer éves mezolitikus település

Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régészei középső kőkorszaki telepek nyomait tárták fel az oroszországi Veletma folyó közelében. A településeket körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt emelték, az úgynevezett Butovo-kultúra korai szakaszában. A mezolitikus vadászó-gyűjtögető közösségek éltek itt, amelyek főként a nyugat-oroszországi erdőövezet felső Volga vízgyűjtője környékét részesítették előnyben. Ebben az időszakban az Eurázsia nagy részét lefedő gleccserek már visszahúzódtak, és a megafauna kihalt a régióban.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben - Fotón a hat és fél ezer éves lelet

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.

Őseink többnyire húst ettek, de aztán elfogytak a nagyvadak

Egy új tanulmány szerint a kőkorszakban az emberek főleg húst ettek. Étlapjukon csak akkor kerültek előtérbe a zöldségek, amikor a megafauna nagy testű emlősei, többek között a mamutok eltűntek.

Ősibb lehet a kőkorszaki eszközkészítés, mint korábban gondolták

Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek - állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A modellek szerint az olduvai kőszerszámok 2,617-2,644 millió évvel ezelőtt készültek, 36-63 ezer évvel korábban, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták.

Ismerik a települést, ami már Stonehenge építésekor is 500 éves volt? Kihagyhatatlan régészeti lelőhelyeket mutatunk!

A régészeti lelőhelyek egyszerűen tökéletes kirándulóhelyek. Mivel erdők mélyén, pusztákon vagy épp a tengerparton találhatók, végig a szabad levegőn lehetünk a sok ezer éves romok között sétálgatva. Mostani gyűjtésünkbe csupa olyan helyszín került, amelyek méltán szerepelnek az UNESCO Világörökség listáján, viszont mégsem olvastunk már unalomig róluk.

5000 éves használati tárgyak olvadtak ki Norvégiában a jég alól

A kőkorszaki kutyát a gazdájával együtt temették el

A régészek egy olyan, kőkorszaki kutya maradványaira bukkantak, amelyet egy ember – feltehetőleg a gazdája – mellett temettek el egy, a mai Svédország déli részén fekvő településen. Ez az elhelyezés azt sugallja a kutatóknak, hogy a négylábú nem volt vad: sokkal inkább az emberek között élhetett, körülbelül 8400 évvel ezelőtt.