magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy ûrsiker
A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhetõ, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételrõl.
Magyar kutatók kezében lehet a rák gyógyításának kulcsa
Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetõje.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Elõször látható, hogyan alszanak a fák
Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- kutatás
- fák
- alvás
- erdõ
- MTA
- Címkefelhõ »
Díjazták egy 61 éves matematikai sejtés igazolását
A Szegedi Tudományegyetem három oktatójának, valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing elnevezésû nemzetközi szaklap szerkesztõbizottsága a Moore-díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért.
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat
A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.
Kozmikus fület építenének Magyarországon
Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevõ és ezzel világhírûvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentõségû érzékelõt, a „kozmikus fület”.
Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán
A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közremûködtek a Mars fejlõdését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevû ûrszonda egyik mûszerének elkészítésében.
Magyar kutatók fejtették meg a Neptunusz holdjának titkait
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-ûrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.
Elõre jelezhetõvé válhat a baktériumok evolúciója
Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel elõre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.
Magyar geográfusok kutatnak a Föld legmagasabb vulkánján
Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvõ 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsõségesen száraz, szeles és hideg környezetben - hangzott el az expedíció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Magyar kutatónõrõl neveztek el egy baktériumot
A Szegedi Tudományegyetem professzoráról, Nagy Erzsébetrõl neveztek el holland kutatók egy újonnan azonosított baktériumfajt.
Óriásvírusok vannak a sós sivatagban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a világon elsõként igazolták óriásvírusok jelenlétét a bolygó legnagyobb sós sivatagában, az India Gudzsarát tagállamának területén található Kutch sivatagban.
- címkék:
- magyar kutatók
- vírus
- felfedezés
- ELTE
- Címkefelhõ »
Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg elõször a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.
Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja
A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseirõl mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.
Harminc kilométert tettek meg a marsi utazó kavicsok
A Curiosity nevû marsjáró által készített fényképeken látható marsi kavicsok származási helyét állapították meg magyar kutatók, akiknek amerikai kollégáikkal közös tanulmánya a Nature Communications címû tudományos folyóirat friss számában jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- víz
- Mars
- Címkefelhõ »
Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra
Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja elõrejelezni a Nobel-díjasokat.
Szokatlanul apró szárazföldi csigákat találtak
Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi - japán, magyar és svájci szakértõkbõl álló - kutatócsoport Kínában.
- címkék:
- magyar kutatók
- csiga
- Címkefelhõ »
Deutériummegvonás: magyar kutatás adhat reményt rákos betegeknek
Magyar kutatók pár éve felfedezték, hogy a csökkentett deutériumtartalmú víz minden jel szerint gátolja a daganatok fejlõdését. A deutériummegvonással kapcsolatos kutatások újabb eredményeit a ma kezdõdõ kétnapos, III. Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián osztják meg a Budapestre látogató külföldi és hazai kutatók.
Magyar kutatók fejthetik meg az univerzum hideg foltjának titkát
Magyar asztrofizikusok felfedezése segíthet a világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében.
Elõször fényképezték a kannabisz agyi hatását
A világon elõször a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.
Gyógyítható lehet a sugárbetegség
Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Ha embereknél is beválik a szer, fellélegezhetnek az atombalesetek áldozatai.
Ami él, az mozog – és ami mozog, az látható
Feltalálói szavaival élve „kiolvasztja a befagyott pillanatot” az új magyar képalkotó eljárás, amely a mozgásban rejlõ, korábban eldobott információt értékesítve új dimenziót teremt az orvosi, ipari és határrendészeti képalkotásban.
- címkék:
- magyar kutatók
- képalkotás
- KinePict
- Címkefelhõ »
A nagy mikrobiom-zendülés
Halálunk elõtt az addigi legjobb barátaink – a jótékony bélbaktériumok – támadnak hátba bennünket, állítják magyar kutatók új elméletükben. Ezért baktériumaink elõtt titkolnunk kell megromlott egészségi állapotunkat, ha hosszú ideig akarunk élni.
Leszállni készül a Philae: történelmi landolás, magyar részvétellel
Mérföldkõ a Naprendszer kutatásában: a Rosetta szonda leszállóegysége, a Philae hamarosan megveti lábát az üstökösön. Nemcsak a környezetét és a felszínét, hanem a belsejét is alaposan szemügyre veszi.
Magyar siker a betegségek ellen
Ellenanyagokat termelõ, génmódosított állatokat fejlesztettek magyar kutatók.
- címkék:
- magyar kutatók
- ellenanyagok
- Címkefelhõ »
Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
Magyar kutatók a világon elsõként támasztották alá adatokkal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz. Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segíti.
- címkék:
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
Magyar kutató elemzi a Rosetta elsõ képeit - hol lenne a legjobb a landolás?
Az ûrszonda fõkamerájának képeit feldolgozó kutatócsoport magyar tagja válaszolt az Origo kérdéseire.
Pattanások elleni gyógyszer lehet a kannabiszból
Debreceni kutatók eredményei alapján egy hatékony krém készülhet a kamaszok életének megkeserítõi ellen. A füves cigi azonban nem jó a pattanásokra.
Magyar kutatók nagy felfedezése a genetikában
A Mendel-szabályokat áthágó új öröklésmenetet fedeztek fel egy öröklõdõ vesebetegség kapcsán magyar és francia kutatók.
Világelsõként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók
Mûködés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért mûködik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erõs a szövetség a két faj között.
Mérési világrekord az elektron tömegérõl magyar közremûködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerû elemi részecske tömegét?
Mennyit megy a kutya, és mennyit az ember sétáltatás közben?
Közel négyszer nagyobb távot is megtehetnek a kutyák a sétáltatás során, mint a gazda, derült ki magyar biológusok és fizikusok vizsgálatából.
A kutyák emberekhez való viszonyát a gének is befolyásolják
Az oxitocin hormon genetikai hátterét vizsgálva magyar kutatók kimutatták, hogy kapcsolat van a sejtszintû mechanizmusok és a kutya emberhez való viszonya között.
Ösztönösen felismerjük a kutyák hangulatát
Magyar kutatók elsõként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerûségek mentén értékelik a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejezõ hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát.
Magyarok a bor titkának megfejtõi között
Tea- vagy borkedvelõk, de cserszömörcés szájvízzel öblögetõk vagy a hagyományos bõrcserzést gyakorlók is jó érzéssel gondolhatnak rá, hogy hazai kutatók is közremûködtek a tanninok titkának megfejtésében.
- címkék:
- magyar kutatók
- tea
- bor
- aroma
- cseranyagok
- Címkefelhõ »
Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök
Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertõzött kullancsok. Az egyik sünrõl 238 élõsködõt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepõdtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.
Tíz éve hasít a magyar sikermûszer az ûrben
Éppen tíz éve mûködik megszakítás nélkül a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén a Pille dózismérõ. Nem kevesebb mint 35 ezer mérést hajtottak végre a kifogástalanul mûködõ magyar berendezéssel.
Valami van a denevérekkel
A közelmúltban több, emberre is veszélyes vírusról kiderült, hogy a denevérektõl érkezett. Mitõl olyan különlegesek a denevérek, és hogyan fertõzhetik meg az embereket?
Tíz ország királya lett a magyar uralkodó
Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.
Veszélyesek-e a vérünkben felbukkant betolakodó gének?
Magyar kutatók nagy felfedezése után újra felerõsödtek a GM-növények elleni félelmek. Kell-e félni a vérünkben keringõ paradicsomgéntõl?
- címkék:
- növények
- magyar kutatók
- DNS
- vér
- Címkefelhõ »
Higgs-gyárrá változik a Nagy Hadronütköztetõ
Jövõre már az eredetileg tervezett ütközési energiával üzemelhet a Higgs-bozonokat keresõ részecskegyorsító, a Genf közelében lévõ Nagy Hadronütköztetõ, az LHC.
Képzelt wifiallergia is okozhat valós tüneteket
A vezeték nélküli hálózat, a mobilos adótorony vagy a hálózati áram nem bocsát ki olyan erõs sugárzást, amely roncsolná a sejtek örökítõanyagát. Ám akár hatnak ránk ezek a kis energiájú elektromágneses sugárzások, akár nem, egészségi kockázattal mindenképpen számolni kell abban az esetben, ha félünk miattuk - bizonyították be magyar kutatók.
A Föld gyomrába másznak le magyarok
Mi lesz az elmúlt évek legkiemelkedõbb magyar kutatóexpedíciója? Két program maradt versenyben: egy olaszországi barlang feltárása és a bakonyi dinoszauruszok kiásása.
Célegyenesben a magyar ûrkísérlet
Fontos fázisához érkezett az orosz koordinálás alatt megvalósult Obsztanovka (magyarul környezet) nevû ûrfizikai mérési kísérlet a Nemzetközi Ûrállomáson.
Magyar alkatrészekkel épül egy mûhold
Földmegfigyelõ mûholdhoz terveztek alkatrészeket miskolci kutatók. Az Európai Ûrügynökség Sentinel-2 mûholdja várhatóan 2014-ben startol, és a szárazföldekrõl fog nagyfelbontású felvételeket készíteni.
A széncinege sötét oldala
Az utóbbi években egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a cinegemadár kedves, szerény külseje mögött kegyetlen gyilkos rejtõzik.
Útban az intelligens hallókészülékek felé
Az emberek jelentõs része csak passzív ingerfelfogóknak gondolja az érzékszerveket. Ez azonban tévedés. A jelfeldolgozás az ingerület agyba jutása elõtt, már az érzékszervekben megkezdõdik. Ez igaz a fülre is, és ez az egyik oka például annak, hogy miért nem sikerült tökéletes hallókészüléket kifejleszteni a mai napig.
Nyolc kisbolygó kapott magyar nevet
Magyar csillagászok által felfedezett kisbolygók elnevezését hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. Kisbolygót kapott Márai Sándor, Gárdonyi Géza és Kabos Gyula is.
Mit árul el a kutya a gazdájáról?
Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erõt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.
A cigányok génjei is Indiába mutatnak
Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élõ roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelõtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.
Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját
Az õsemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori mûvészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és mûvészként is világhírû Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.
Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában
Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyrõl a Science folyóiratban számolt be egy magyar közremûködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.
Páratlan õshüllõ-lelõhelyet találtak
Magyar paleontológus is közremûködött egy rendkívüli õslénytani lelõhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura idõszakból ismert teknõs példányok számát.
A növényeknél is vannak lombikbébik
Számos növényt nagyon nehéz természetes úton szaporítani. Ezt az akadályt küzdik le a kutatók a növények laboratóriumi tenyésztésével. Ezzel a módszerrel számos veszélyeztetett faj megmenthetõ, illetve különféle egzotikus növények, például orchideák is olcsón szaporíthatók.
Káprázatos mikrofotók a Nikon idei versenyén
Újszülött pók, rovarszem keresztmetszete és denevérembrió is szerepel a Nikon által szervezett Small World mikrofotográfiás verseny díjazottai között. Nézze meg elsõ húsz helyezett lenyûgözõ fotóit!
A büdös bikákra buknak a tehenek
Teljesen legyengíti a szarvasbikákat a tehenek kergetése, és a szarvasbõgés végére már csak fekve dörmögnek a nõstényeknek. A gímszarvasok száma folyamatosan növekszik Magyarországon, és az erdõk bõven eltartják a jelenlegi állományt, de kérdés, hogy a gazdálkodók mennyire bírják el a vadkárokat.
Készülnek a magyar hódításra a mosómedvék
Hetven éve terjeszkednek egész Európában, és bár Magyarországot még nem népesítették be, több jele van annak, hogy kezdik megvetni a lábukat a mosómedvék. Emberre alapvetõen nem veszélyesek, de terjesztenek csúnya betegségeket, és keményen védekeznek, ha fenyegetve érzik magukat. Néhány egyed felbukkant az ország több pontján. Ha párt találnak maguknak, akkor nehéz lesz kiszorítani õket.
Hogyan lát csukott szemmel a delfin?
A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsõsorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élõ Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyûgözõek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.
Nagy járványról mesélnek a váci múmiák génjei
Egy nemzetközi kutatócsoport különleges vizsgálatokkal igazolta, hogy a majdnem két évtizede Vácott talált, több mint kétszáz éves mumifikálódott halottak jelentõs része tuberkulózisban szenvedett életében. Az összehasonlító elemzések hozzájárulhatnak a tuberkulózis elleni új gyógymódok kifejlesztéséhez.
Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók
Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.
Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége
Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetõségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hõn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.
Ritka galaxismagok létezését igazolták magyar kutatók
Magyar és kínai rádiócsillagászok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az optikai színképe alapján kettõsnek sejtett J1425+3231 jelû kvazárban valóban két aktív galaxismag rejtõzik.
Varázslövedékeket is fejlesztenek a rák ellen Debrecenben
A célzott daganatterápia és tumordiagnosztika egyre fontosabb szerepet kap az orvosi ellátásban. Az új módszerek kutatásában élen jár a Debreceni Egyetem Biofarmácia tanszéke.
Célegyenesben a Higgs felfedezése
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetõben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevõ magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.
- címkék:
- LHC
- Higgs-bozon
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Atlas
- Címkefelhõ »
Világszínvonalú génvizsgálatok Debrecenben
A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertõzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.
Sikeres magyar kutatás infarktus ellen
Az ELTE kutatóinak eredményeire alapozva csökkenthetõ lesz a szívinfarktus és az agyi érelzáródás utáni szövetpusztulás.
Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat
Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következõ években. Az ûrszondás adatok feldolgozása és mûszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó õssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a beavatkozások elõtt sikerülne felébreszteni ezeket a sejteket. Sokfelé próbálkoznak ezzel a világban, például Debrecenben is.
Új fotókat készített az elsõ magyar mûhold
Gomolyfelhõk, tengerpartok, hatalmas síkságok és a Hold - többek között ezek is láthatóak az elsõ magyar mûhold, a Masat-1 újabb felvételein.
Elõször vizsgálták, mire gondol a kutya
Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója. A genetikai vizsgálatokat végzõ kutató nemrég több mint 40 új madagaszkári hüllõfajt különített el kollégáival.
Sikeres daganatkezelések Debrecenben
Különleges eljárással kivont vérképzõ õssejtekkel kezelnek nagy sikerrel egyes rosszindulatú vérképzõszervi betegségeket a Debreceni Klinikán. A kezeléseket 2003-ban kezdték, és ma már évi több száz beteg részleges vagy teljes gyógyítása lehetséges a klinikán.
Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?
Jelentõsen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védõ koca a legveszélyesebb emlõsállat a magyar erdõkben. Mi a teendõ, ha összetalálkozunk vele egy túra során?
Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
A Földtõl 2 milliárd fényévre lévõ szupernóvát azonosítottak magyar kutatók. A program munkatársa, Kiss László szerint ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet egy viszonylag kis távcsõvel valaha is felfedeztek.
Józsikám, miért nem megyünk sörözni?
Kiveszett-e az udvariasság a fiatalokból, vagy nem értik õket az idõsebbek? Mit jelent az udvariasság a neten, és miért csak a "kifinomult" sértés hatásos?
A madarak és a halak rámozdultak a barokk muzsikára
A zoomuzikológia nevû fiatal tudományág azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenébõl. A barokk muzsikára rápörgött néhány faj, Mozartot már rágcsálóváltozatban is feldolgozták.
Több mint 40 új hüllõfajt azonosított egy magyar kutató
Genetikai vizsgálattal több mint negyven, korábban le nem írt madagaszkári hüllõfajt különített el Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója.
A paprika volt a Nobel-díj kulcsa a szegény ember Cambridge-ében
Hetvenöt éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A bejelentést nagy ünneplés követte, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartottak. Szent-Györgyi kitüntetését nem véletlenül nevezte a Times "Paprika-díjnak": a világhírû tudós valóságos C-vitamin-bányára bukkant Szeged jellegzetes növényében, a paprikában.
Magyar kapta a matematikusok Nobel-díját 2012-ben
Szemerédi Endre matematikus kapta a 2012-es Abel-díjat, amelyet a matematika Nobel-díjaként is említenek.
Bekukucskálhatunk egy egér agyába a magyar kutatók találmányával
Egy magyar kutatócsoport olyan nagysebességû, háromdimenziós lézermikroszkópot fejlesztett ki, amellyel a világon egyedülálló módon képesek több száz élõ idegsejt aktivitását és az információ nyúlványokban való terjedését egyszerre vizsgálni.
A Masat elkészítette az elsõ magyar mûholdas ûrfelvételeket
Magyarország elsõ mûholdja, a Masat-1 2012. március 8-án elkészítette elsõ saját ûrfelvételét. A kép Afrika déli részét ábrázolja. A fedélzeti kamera létét csak szerdán hozták nyilvánosságra a mûhold készítõi.
Cukorbetegség elleni szereket fejlesztenek Debrecenben
A cukorbaj népbetegség a világ egyre több országában. Kezelésének egyik módja, hogy megakadályozzák a szervezetben tárolt cukor felszabadítását. Ilyen gátló vegyületekkel kísérleteznek a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén is.
Recsegve köszön, de jól szuperál a magyar mûhold
A két hete keringõ Masat-1 teljesít a legjobban a vele együtt startolt pikomûholdak közül. Minden áthaladáskor hatalmas ricsajjal jelentkezik be barkácsmérõszalagból készült, eredetileg harcsázódamillal rögzített antennájával. A Masat-1 követõállomásán megnéztük, hány mérnököt tud lefoglalni egy 1 köbdeciméteres kocka.
Mi látszik az ûrbõl az emberi arcokon?
A kémmûhold ráközelít a terroristák táborára, és az arcfelismerõ rendszer máris lebuktatja a keresett személyt. Léteznek-e a valóságban az akciófilmekbõl ismert bravúrok, mire képesek a legmodernebb szenzorok?
Különleges lények élnek a téli Balatonban
Rendkívül hasznos, különleges algafajok élnek a Balatonban - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Limnológiai Intézetének kutatásaiból.
Magyar kutatók vizsgálták a fiatal õshüllõk repülési szokásait
Magyar és német paleontológusok csontszövettani vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a solnhofeni repülõ õshüllõk a korábbi feltételezésekkel szemben nem tudtak egybõl repülni a kikelés után. Eleinte nagyon gyorsan növekedtek, majd a repülés kezdetekor jelentõsen csökkent a növekedési ütemük.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar mûhold.
- címkék:
- mûholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Masat-2
- Címkefelhõ »
Sikeresen vették a magyar mûhold adását
A Masat-1 a hétfõ délelõtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el elõször, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelõen üzemel.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak gyõzõdve arról, hogy az õ kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi idõben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.
Ilyen egy hangya szeme közelrõl
Egy hangya fején lévõ szõrszálak részleteit vagy a levegõben szálló pollenek finomszerkezetét is részletesen lehet elemezni az ELTE új mûszeres és anyagtudományi központjában.
Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra
A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.
A génekbõl következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerûen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Pár nap múlva indul az elsõ magyar mûhold
A bûvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy elõrelépés lesz Magyarország ûrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésû mûhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérõ elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A gyöngyösiek az elsõk között repültek Kolontárnál, és az USA is hívta õket a Mexikói-öböl fölé.
Mindent megmutat a levegõbõl a magyar fejlesztésû kamera
Saját fejlesztésû kamerával világviszonylatban is kiemelkedõ részletességû felvételeket készít a levegõbõl két magyar fiatal. Noha külföldrõl nagy az érdeklõdés a mûszer iránt, a gép titkait nem adják, inkább itthon kamatoztatják tudásukat.
Feljutottak a magyarok a Föld legmagasabb vulkánjára
Hétfõi hírek szerint a magyar Atacama-expedíció feljutott az Ojos del Saladóra, és mindenki jól van.
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal együtt kidolgozott új elképzeléseiket, amely magyarázatot kínál a kooperatív viselkedés létrejöttére.
Jövõ héten startolhat az elsõ magyar mûhold
Február 9-én startolhat legkorábban az elsõ magyar mûhold, a Masat-1. Az európai Vega hordozórakétán induló ûreszköz nemzetközi szinten is bemutathatja a hazai mûszaki szakemberek képességeit.