planetológia

címke rss

Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat

Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.

Először lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten

Tudomány2012.06.01, 17:08

Budapesten rendezik a kelet-európai térség első Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következő időszak űrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepő jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell űrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.

Fiatal magyar kutatónő vezeti a világ legkeményebb bolygólaborját

Tudomány2011.12.19, 23:42

Egy fiatal magyar kutatónő közreműködésével először sikerült a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon uralkodó felszíni körülményeket előállítani egy földi laboratóriumban az Egyesült Államokban. A rózsaszín égből fekete hó hullik, a folyók mínusz 180 Celsius-fokon áramlanak.

Hét év kényszermunka a Marson

Tudomány2011.05.30, 11:49

Először mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdűnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.

Éjjel megérkeztünk a vasbolygóhoz

Tudomány2011.03.18, 09:05

Egy nap három földi hónapig tart, tizenegyszer erősebben sugároz és háromszor nagyobb a Nap az égen, az egyenlítőn délben akár 600 Celsius-fok is lehet: ezt tapasztalnánk a Naprendszer vasbolygónak is nevezett legbelső planétáján. Érdekes, de kevéssé ismert bolygó a Merkúr, amelyről a következő években ugrásszerűen gyarapodnak az ismereteink.

Három jó kép a Marsról, a ma ötéves csúcsszondától

Archívum2011.03.10, 10:22

Évszakos változásokat, vándorló homokdűnéket, lejtőn lezúduló törmeléket és korábban leszállt űrszondákat örökített meg a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda eddig. Kereken öt évvel ezelőtt érkezett meg célpontjához, és azóta is sikeresen üzemel az eddigi legtöbb adatot szolgáltató Mars-szonda.

Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve

Tudomány2011.01.09, 20:05

Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.

Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről

Tudomány2010.12.28, 08:28

Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.

Szokatlan kráter és évgyűrűkhöz hasonlító jeges üledék a Marson - kép

Archívum2010.09.06, 08:43

Kékesfehér jégfoltok, láncba rendeződő apró vulkáni kúpok és egzotikus üledékes alakzatok. Néhány példa a Mars felszínéről készített legújabb felvételek közül, amelyekből érdekes összeállítást közlünk.

Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?

Tudomány2010.08.18, 12:54

A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.

Előző
  • 1
  • 2
Következő