echolokáció

címke rss

Így látnak bennünket a delfinek

Amerikai kutatók sikeresen leképezték, hogyan érzékeli a vízben lebegő embert egy delfin – az állat által a társainak továbbított  ultrahang képek meglepően részletesek és pontosak voltak, így szeretnék továbbvinni a projektet, hogy még jobban megismerhessék a delfinek echolokációs képességeit.

Radarzavaró radart használnak a szelindekdenevérek

Tudomány2014.11.07, 12:46

Az éjszakai zsákmányszerző körúton a denevérek akár egymillió éhes társukkal is vetélkedhetnek a rovarokért. A mexikói szelindekdenevérek saját hangjeleikkel zavarják a vetélytársaik radarját, így gyakran sikerül elhappolni a társaik elől a zsákmányt.

Már az őscet is visszhanggal tájékozódott

Tudomány2014.03.13, 09:25

Egy mostanáig ismeretlen, 28 millió évvel ezelőtt élt fogascet-faj maradványa minden eddiginél korábbra teszi a hangimpulzusokkal történő tájékozódás kialakulását.

Az emberek is képesek visszhangok alapján tájékozódni

Tudomány2013.09.02, 08:31

Vak emberekről már korábban is tudták, hogy sokan közülük képesek echolokációval feltérképezni a környezetüket. Egy új tanulmány szerint azonban ép látású emberekben is megvan ez a készség, csak nem használják a mindennapi életben.

Hogyan lát csukott szemmel a delfin?

Tudomány2012.08.16, 15:59

A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsősorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élő Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyűgözőek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.

"Hallok erre egy házat" - Kiderült, hogyan tud denevér lenni az ember

Egészség 20102011.05.26, 16:10

Arról mindenki tud, hogy a denevérek és a delfinek képesek ekholokációval, vagyis visszavert hangok alapján tájékozódni. Kevésbé ismert, hogy milyen nagy szerepet játszik az ekholokáció a vak emberek életében.

A denevérek célkövetési trükkje - videó

Archívum2010.02.05, 11:23

Ha sötétben elemlámpával próbálunk meg követni egy mozgó tárgyat, akkor a legjobb taktika, ha nem középre irányítjuk a fénysugarat, hanem úgy, hogy súrolja a tárgy szélét. Egy új kutatás szerint erre az ultrahanggal tájékozódó denevérek is rájöttek az evolúció folyamán. Az állatok általában nem egyenesen előre irányítják a hanghullámokat, hanem jobbra-balra pásztáznak velük.

Meglepő hasonlóság a denevérek és a delfinek hangradarjában

Archívum2010.01.26, 08:31

A fogas cetek és a denevérek egy része az emberi fül által nem érzékelhető, magas frekvenciájú csettegéseket és csiripelő hangokat használ tájékozódásra és a zsákmány betájolására. Ezek az állatok rendkívül kifinomult hallásukkal érzékelik a közelükben lévő tárgyakról visszaverődött hanghullámokat. Ez a képesség függetlenül fejlődött ki a két csoportban az evolúció folyamán, ezért joggal feltételeznénk, hogy a háttérben álló molekuláris mechanizmusok is eltérnek. A legújabb kutatások szerint azonban nem ez a helyzet.

Előző
  • 1
Következő