ORIGO CÍMKÉK - magyar kutatók

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

Tudomány2018.07.02, 15:42

A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

Régóta tartó tudományos vita végére tettek pontot a magyarok

Tudomány2018.06.19, 14:59

A zebrák mintázatának funkciói régóta foglalkoztatják a kutatókat. Az eddig született hipotézisek egyike szerint a napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt.

Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny

Tudomány2018.06.13, 11:15

Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.

Semmelweis Ignác sorsa a kutatói pálya törékenységét is mutatja

Tudomány2018.06.05, 15:34

Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.

Két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák vonulásuk alatt

Tudomány2018.05.25, 15:45

A gólyák vonulásuk során két "személyiségtípusba" sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét.

Lévy-repülés a kvarkanyagban

Tudomány2018.05.22, 16:48

Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttműködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tőzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő „őslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentős részét elvesztik.

Kiderítették a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba eredetét

Tudomány2018.05.11, 13:44

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

A tikkelő gyerekek jobban tanulnak

Tudomány2018.04.16, 15:15

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálva különleges eredményeket kaptak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói: a gyerekek jobban teljesítettek a tanulási feladatokban, mint a tipikusan fejlődő kontroll csoport tagjai.

Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa

Tudomány2018.04.13, 13:58

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.

Gépi intelligencia segíti a látás jobb megértését

Tudomány2018.04.11, 12:11

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű kutatócsoport. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata csaknem másfél millió dollárt nyert el egy hároméves projektre.

Újabb eredmények a korrózióvédelemben

Tudomány2018.04.09, 15:35

Az M-ERA.Net – az európai anyagtudományi alap- és alkalmazott kutatások támogatását biztosító konzorcium – honlapja sikertörténet rovatában ír a COR_ID projekt legújabb eredményeiről. A projekt egyik meghatározó résztvevője az ELTE TTK Kémiai Intézetében működő Szerves Fluorvegyületek Laboratóriuma.

Új űrszondával folytatódik a bolygóvadászat

Tudomány2018.04.05, 15:12

Több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok a hamarosan felbocsátandó TESS űrszonda mérései alapján. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.

címkék:
űrkutatás
magyar kutatók
bolygó
exobolygó
TESS űrszonda
MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Címkefelhő »

Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai

Tudomány2018.04.03, 11:30

Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A kutyáknál is megárthat a sok a jóból

Tudomány2018.04.01, 17:39

A jutalomérzékenységről és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedéséről jelentettek meg cikket az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói a Scientific Reports folyóiratban. A kutatás bebizonyította: számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes egyedek között. A jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál, s a kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is.

Öregedést irányító fehérjéket találtak magyar kutatók

Tudomány2018.03.21, 12:26

Az öregedés folyamatában szerepet játszó emberi fehérjéket azonosítottak magyar kutatók matematikai elemzéssel.

Fontos áttörés a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

Tudomány2018.03.20, 15:58

Egy nemzetközi együttműködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek kialakításában. A magyar részvétellel, az z NKFI Hivatal támogatásával 2015 óta folyó kutatás vezetője, Dr. Keserű György Miklós nyilatkozott a kutatás előzményeiről, jelentőségéről, az eddigi eredmények részleteiről és a leukémia egyik legrosszabb formájának gyógyítási lehetőségeiről.

Magyar sikerek a belvíz- és árvízvédelemben

Tudomány2018.03.23, 08:40

Napjainkban a belvízi és árvízi elöntések a legsúlyosabb gazdasági károkat okozó környezeti problémák között szerepelnek. A nélkülözhetetlen megelőző és kárelhárító tevékenységek során korszerű elöntés-térképezésre van szükség, ebben nyújt segítséget a magyar fejlesztésű légi kamera. A módszernek köszönhetően világviszonylatban is kiemelkedően nagy felbontású légifelvételek készítésével egyetlen nap alatt akár 2300 km folyamhosszúság feltérképezése is megvalósíthatóvá vált.

Melegben még félelmetesebbek a pókok

Tudomány2018.03.13, 14:21

Persze nem annyira az emberek, mint inkább a tökbogarak számára. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

Ismét magyarok kutattak a chilei Ojos del Saladón

Tudomány2018.03.13, 13:49

Negyedik alkalommal gyűjtött adatokat a világ legmagasabb szunnyadó vulkánján, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladón a magyar Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció.

125 éve született a sorselemzés atyja

Tudomány2018.03.11, 10:41

Százhuszonöt éve, 1893. március 11-én született a felvidéki Nyitrán Szondi Lipót, a sorsanalitikus ösztönrendszer-elmélet és a Szondi-teszt kidolgozója.

Sejtjeink ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Tudomány2018.03.09, 10:39

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította" a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.

Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

Tudomány2018.03.07, 14:26

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanuul ...

Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen

Tudomány2018.03.07, 14:20

Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja

Tudomány2018.02.27, 20:22

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége

Tudomány2018.02.22, 10:27

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

Mesterséges intelligenciával a daganatok ellen

Tudomány2018.01.22, 15:52

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is. Magyar kutatók most olyan rendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban azonosítja ezeket a meghatározó sejteket - írja az MTA.

A világ tíz legjobb régészeti projektje között vannak az alsónyéki ásatások

Tudomány2018.01.22, 13:32

A világ tíz legjobb régészeti projektje közé választották a 2006 és 2009 között végzett alsónyéki ásatásokat Sanghajban - mondta el Osztás Anett ásatásvezető régész hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában.

Világsikerű magyar régészeti projektről számolt be az MTA

Tudomány2018.01.18, 15:52

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.

A robot lesz az ember második legjobb barátja

Tudomány2018.01.17, 10:37

Sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok, hiszen valahogy mégis érezzük, hogy nem ugyanolyanok, mint mi. Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során ezért inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

Tudomány2018.01.16, 11:21

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

Tudomány2018.01.09, 10:20

A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

Tudomány2018.01.08, 16:01

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Repülés közben eltűnt a Puli

Tudomány2018.01.04, 15:15

A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendőt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevű holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerűen eltűnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülőút során.

Ne gyújtsa fel a gyepet, ha jót akar a természetnek

Tudomány2018.01.08, 10:56

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ az a cikk, amelynek szerzője Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett.

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés

Tudomány2017.12.20, 14:49

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában

Tudomány2017.11.24, 15:11

A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnőttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Tudomány2017.11.14, 10:22

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved

Tudomány2017.10.31, 15:44

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Magyarok térképezték fel az agyi kapcsolatok változékonyságát

Tudomány2017.10.09, 19:10

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a világon először.

Sokan nem is tudnak arról, hogy ebben a betegségben szenvednek

Tudomány2017.09.28, 18:35

Előfordult már önnel, hogy elkezdett vérezni az orra, és nem akart abbamaradni? Esetleg gyakori fogínyvérzési problémákkal küzd, vagy nem tudja felidézni, honnan szerezte azt a sok kék-zöld foltot a lábán? Akkor meglehet, hogy úgynevezett Von Willebrand-betegsége van. Sokan azt hiszik, hogy a kizárólag fiúkat sújtó hemofília az egyetlen vérzékenység-típus, pedig ez egyáltalán nincs így, létezik egy jóval gyakoribb vérzési rendellenesség, amelynek vizsgálatában egy magyar kutatónő jelentős eredményeket ért el. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa volt az idei „L'Oréal - UNESCO A nőőkért ...

Magyar kutatónőket díjaztak

Tudomány2017.09.26, 12:01

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.

Megérkeztek az első berendezések a szegedi lézerközpontba

Tudomány2017.09.19, 14:48

Megérkeztek az első lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdődnek a kísérletek - közölte Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.

Sejtek becsapásával hosszabbítanák meg a rákbetegek életét

Tudomány2017.09.18, 10:10

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és kollégái most egy olyan terápiát javasolnak, amely megoldhatja ezt a problémát, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

Tudomány2017.09.15, 13:49

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete

Tudomány2017.09.14, 12:12

Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője. Az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában.

Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Tudomány2017.08.16, 11:16

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Magyar tudósok áttörése segíthet az Alzheimerrel élőkön

Tudomány2017.08.08, 15:07

Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.

Magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-kereső program

Tudomány2017.06.21, 10:28

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-kereső programnak. A huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

Magyar kutatók segítik a legnagyobb űrtávcső munkáját

Tudomány2017.06.15, 13:18

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

Jön a kizárólag sós vízben oldódó műanyag

Tudomány2017.06.12, 12:44

Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd.

Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók

Tudomány2017.05.19, 10:16

Kiss Csaba MTA CSFK-ban működő kutatócsoportja a Hubble és két további űrtávcső adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

A nők jobban megértik a kutyákat, mint a férfiak

Tudomány2017.05.17, 13:51

A nők nagyobb érzelmi érzékenységük miatt jobban tudják azonosítani a kutyák érzéseit, mint a férfiak, állítják új tanulmányukban az ELTE etológiai tanszékének kutatói. A vizsgálatok folyamán a nők 65 százaléka, míg a férfiaknak csak 45 százaléka értelmezte helyesen az állatok szándékait.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

Tudomány2017.03.26, 00:03

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Gravitációs hullámok: az európai Virgo is beszáll a kutatásba

Tudomány2017.03.22, 11:35

Befejeződött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két működő detektorához. Ezáltal lehetővé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.

Magyar kutatók segíthetnek a szuperbaktériumok legyőzésében

Tudomány2017.03.06, 13:05

Új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.

Óriásvírusokat vizsgálnak az ELTE kutatói

Tudomány2017.03.06, 11:52

Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat, amiket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálnak.

Ideg-, immun- és izomrendszeri betegségeket kutatnak Szegeden

Tudomány2017.03.02, 11:28

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással.

Alvás és tanulás kutyamódra

Tudomány2017.02.28, 17:06

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.

Magyar kutatók fedeztek fel egy új idegsejttípust

Tudomány2017.02.21, 10:04

Az új típusú sejtek „alagutakat" képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Sötét energia nélkül is megérthető a táguló univerzum

Tudomány2017.02.14, 12:48

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.

Leukémia elleni szert fejlesztettek ki magyar kutatók

Egészség2017.01.24, 15:57

Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.

Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA

Tudomány2017.01.19, 16:37

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.

Előrejelezhető a mesterséges megtermékenyítés sikeressége

Tudomány2017.01.13, 13:30

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken az MTI-vel.

Világhírű magyar felfedezések története

Tudomány2016.11.03, 17:22

Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

Elektroszmogot fog mérni az új magyar miniműhold

Tudomány2016.10.20, 11:48

Elektroszmogot fog mérni a MASAT-1 megalkotásában is részt vevő kutatócsapat műholdja, a SMOG-1 - a pocketqube kategóriába tartozó, 5x5x5 centiméteres kockaeszközt mindössze egy kézikamera akkumulátora fogja működtetni, pár hónapig méri majd a tévéadók elszökő elektromágneses hullámait, és a jövő év második felében indul el földkörüli pályára.

Érdekfeszítő programokkal várja látogatóit a kutatók éjszakája

Tudomány2016.09.26, 18:55

Több mint kétezer ingyenes program várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján, pénteken országszerte csaknem 200 helyszínen.

Magyar kutatók is kaptak anti-Nobel-díjat

Tudomány2016.09.23, 13:01

Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.

Egy lépéssel közelebb a veleszületett immunitás megértéséhez

Tudomány2016.08.30, 17:14

Magyar kutatók – Pál Gábor valamint Dobó József és Gál Péter – a világon elsőként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is.

Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Tudomány2016.08.29, 17:06

Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.

Meghalt Stefanovits Pál akadémikus

Tudomány2016.08.06, 12:43

Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa.

Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy űrsiker

Tudomány2016.07.05, 12:25

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételről.

Magyar kutatók kezében lehet a rák gyógyításának kulcsa

Egészség2016.07.04, 10:15

Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője.

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Tudomány2016.06.16, 11:37

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Először látható, hogyan alszanak a fák

Tudomány2016.06.03, 14:28

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

Díjazták egy 61 éves matematikai sejtés igazolását

Tudomány2016.05.30, 17:37

A Szegedi Tudományegyetem három oktatójának, valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing elnevezésű nemzetközi szaklap szerkesztőbizottsága a Moore-díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Tudomány2016.05.26, 10:44

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat

Tudomány2016.05.06, 12:34

A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.

Kozmikus fület építenének Magyarországon

Tudomány2016.04.23, 16:19

Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a „kozmikus fület”.

Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán

Tudomány2016.03.18, 09:06

A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közreműködtek a Mars fejlődését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevű űrszonda egyik műszerének elkészítésében.

Magyar kutatók fejtették meg a Neptunusz holdjának titkait

Tudomány2016.02.09, 17:19

Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Előre jelezhetővé válhat a baktériumok evolúciója

Egészség2016.01.30, 14:56

Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.

Magyar geográfusok kutatnak a Föld legmagasabb vulkánján

Archívum2016.01.20, 15:47

Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben - hangzott el az expedíció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Magyar kutatónőről neveztek el egy baktériumot

Egészség2016.01.18, 12:37

A Szegedi Tudományegyetem professzoráról, Nagy Erzsébetről neveztek el holland kutatók egy újonnan azonosított baktériumfajt.

Óriásvírusok vannak a sós sivatagban

Tudomány2015.12.16, 14:18

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a világon elsőként igazolták óriásvírusok jelenlétét a bolygó legnagyobb sós sivatagában, az India Gudzsarát tagállamának területén található Kutch sivatagban.

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Tudomány2015.12.15, 14:47

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

Tudomány2015.12.05, 11:55

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Harminc kilométert tettek meg a marsi utazó kavicsok

Tudomány2015.10.14, 09:03

A Curiosity nevű marsjáró által készített fényképeken látható marsi kavicsok származási helyét állapították meg magyar kutatók, akiknek amerikai kollégáikkal közös tanulmánya a Nature Communications című tudományos folyóirat friss számában jelent meg.

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra

Tudomány2015.09.30, 18:25

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

Szokatlanul apró szárazföldi csigákat találtak

Tudomány2015.09.29, 10:29

Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi - japán, magyar és svájci szakértőkből álló - kutatócsoport Kínában.

Deutériummegvonás: magyar kutatás adhat reményt rákos betegeknek

Egészség2015.05.07, 21:04

Magyar kutatók pár éve felfedezték, hogy a csökkentett deutériumtartalmú víz minden jel szerint gátolja a daganatok fejlődését. A deutériummegvonással kapcsolatos kutatások újabb eredményeit a ma kezdődő kétnapos, III. Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián osztják meg a Budapestre látogató külföldi és hazai kutatók.