175 éve született meg az első önálló magyar bankjegy

Százhetvenöt éve, 1848. augusztus 13-án került forgalomba a Kossuth-bankó, az első önálló magyar bankjegy.

Kölcsey Ferenc születése

1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, nemzeti Himnuszunk megalkotója, Kölcsey Ferenc. - írja Tarján M. Tamás a Rubicon történelmi magazin honlapján.

Szereti, ha körüllengi a történelem? Akkor ez a kúria önnek való!

Vanyarcon a helyi ingatlanpiac találatai között bukkant fel a Beniczky-kűria, amit közel 250 millió forintért vásárolhat meg az új tulajdonosa. Ha épp nincs is ennyi pénz a számláján, a csodás díszteremmel és 4 szobával rendelkező ingatlan képeiért mindenképp érdemes kattintani!

A pénzügyminiszter, aki megtette a haza védelmét tárgyazó indítványát

Százhetvenöt éve, 1848. július 11-én mondta el Pesten, az első népképviseleti országgyűlésen Kossuth Lajos híres megajánlási beszédét a haza védelméről.

A honvédtábornok, aki sajátos ösztönzőt alkalmazott a harctéren

Kétszáztíz éve, 1813. március 31-én született Guyon Richárd gróf honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a „branyiszkói győző".

A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére

Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".

„Katonává kell lenned” – A huszártiszt Görgey

A Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát!- írja a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán Görgei Artúr halálának évfordulójára.

Görgei emlékezete

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.

„Cassandrának igaza volt!”

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Kossuth Zsuzsannát végül egy osztrák tiszt mentette meg a halál torkából

Az 1848-49-es szabadságharc idejében Kossuth Zsuzsannát nevezték ki a tábori kórházak főápolójának. Kossuth Lajos legkisebb húgának nemcsak harcban elesetteket kellett ápolnia, hanem a kolerában szenvedő betegeket is. Mitől volt ennyire erős nő, és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie életében? 

Márki-Zay Péter Kossuth Lajosnak képzeli magát - fotó

Biztosan készül már a Cassandra-levél is! - írta közösségi oldalán Hollik István. A Fidesz kommunikációs igazgatója Márki-Zay Péter elmúlt napokban tett cselekvéseire reagált.

Kossuth-szobrot avattak az amerikai Buffalóban

Felavatták Kossuth Lajos mellszobrát a New York állambeli Buffalóban

Az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulója, valamint a közelgő október 6-i nemzeti gyásznap alkalmából ünnepélyes keretek között felavatták szombaton Kossuth Lajos mellszobrát a New York állambeli Buffalóban.

Wesselényi, Kossuth és Széchenyi – a Balaton szerelmesei és patrónusai

Wesselényi, Széchenyi és Kossuth – három nagy volumenű államférfi, akik ott voltak akkor, amikor a magyar tengerben még csak kevesek látták meg a potenciált, és akik sokat tettek azért, hogy a ma népszerű fürdőhelyek élettel teljenek meg. 

A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája

Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: „a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században.

Pásztor Erzsi: "Sokan azt gondolják, hogy megbolondultam"

Pásztor Erzsi számára a Kossuth-díja a legkedvesebb a számtalan kitüntetés közül. A színésznő szerint olyan, mintha a figura ráköszönne az emberre, ő pedig vissza is köszön neki.

Ez történt a forradalom kitörésének napján, 1848. március 15-én

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.1989-ben volt először munkaszüneti nap, és 1990 óta számít ismét hivatalos nemzeti ünnepnek. Március 15. a magyar sajtó napja is egyben annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. Az 1848-as revolúciót tekinthetjük az 1867-es kiegyezés nyomán kibontakozó polgári progresszió közvetlen előfutárának.

A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban

A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.

A budapesti híd, amit eleve úgy építettek meg, hogy lebontják

Hetvenöt éve, 1946. január 18-án adták át a második háború utáni első állandó budapesti hidat, a Kossuth hidat a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti szakaszon. Bár eleve úgy építették meg, hogy egyszer majd lebontják, a híd egészen 1960. március 17-ig ellátta feladatát: bontását ekkor kezdték meg. Története 1963. január 2-án ért véget véglegesen.

Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!

Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában

Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.

Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott

A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.

Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst

Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.

Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?

Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...

Új megvilágításba kerül a magyar reformkor

Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.

Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán

Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.

Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!

A mai gyerekek számára – az iskolák erőfeszítései ellenére, vagy pont azért – az 1848-as forradalom eseményei nem sokat jelentenek, és a mostani ünnepet is inkább csak azért várják, hogy négy napot egyhuzamban a szüleikkel tölthessenek. Ha azonban olvasóink szívesen csepegtetnének egy kis élő, és a tananyagnál kézzelfoghatóbb történelmet a gyerkőcök fejébe, mutatunk néhány helyet, ahova együtt kirándulhatnak, és közben a régiekre is emlékezhetnek.

Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?

Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.

Ez nem az a szokványos Balaton-élmény

Füred négy évszakos, nyüzsgő város, ahol messze nem csak strandolni lehet. Népszerűségét páratlan környezetének, kulturális múltjának és jelenének, igényesen hedonista közönségének, kellemes klímájának és szénsavas, gyógyító vizeinek köszönheti. Aki többet vár a Balatontól, mint nonstop heverészést a strandon, az nem hagyhatja ki.

Először állítják ki a különleges Kossuth-dagerrotípiát

Március 15-e alkalmából először mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum egy Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. 

Kossuth Zsuzsanna: a nő, aki megelőzte a saját korát

Viszonylag keveset foglalkozik a történelem Kossuth Lajos húgával, Zsuzsannával. Pedig mind itthon, mind világviszonylatban ő volt az első, aki letette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásnak hívunk. Idén 200 éve, hogy megszületett Kossuth Zsuzsanna.

Kossuth-ereklye, egy fekete legyező került a Nemzeti Múzeumba

Kossuth-ereklye látható a Nemzeti Múzeum új kamaratárlatán: a Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum programsorozata a Tudomány Napjának előestéjén.

Ellopták Kossuth szobrát

Ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát a bánsági Magyarittabéról péntekre virradóra - tájékoztatták az MTI tudósítóját a település vezetői.

Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja

Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.

Foglaljanak le egy nyomdagépet!

1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába.

Fizetünk, ha beledöglünk is

Az államadósság 23 éve vicsorog ránk a politikusok nyilatkozataiból, de már királyai, fejedelmei, kormányzói és főtitkárai is adósságba verték Magyarországot. És mi kiktől követelhetjük vissza a pénzünket? Mennyivel tartoznak a magyar államnak, van-e esélyünk a pénz behajtására, és mit lépett a kormány, amikor Észak-Korea ginszenggyökérben akart törleszteni?

Rózsa Sándor - 200

200 éve született a ”betyárkirály”. Alakját számos szépirodalmi alkotás örökítette meg: színezték-formálták, széles körben ismertté tették az utókor számára. No de kit? A legendás hőst? A szegények gyámolítóját? Vagy egy közönséges bűnözőt? És mi az a szociokulturális közeg, amiben e meglehetősen kétes erkölcsű figura oly nagy népszerűségre tehetett szert? A Földgömb című földrajzi magazin nyári számának összeállítása.

Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot

Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek.

Tiltakozik a Kossuth család az MSZP miatt

Tiltakozik a Kossuth család amiért szerintük az MSZP ki akarja sajátítani Kossuth Lajos nevét. Mesterházy Attila október 23-án arra szólította föl híveit, hogy legyen a Kossuth címer az összetartozás jelképe. Az MSZP szerint szó sincs kisajátításról.

Kossuth bábjait mozgatta Portisch

Portisch Lajos és Gyimesi Zoltán nagymester játszott Kossuth Lajos sakk-készletével a reformkori politikus születésének 210. évfordulóján a Nemzeti Múzeumban szerdán. A Nemzet Sportolóját megérintette Kossuth szelleme.

Kossuth válasza az eurózóna válságára

Alig élt az euró 10 évet, máris sokan temetnék. De legalábbis minden korábbinál többen tartják elképzelhetőnek, hogy a valutaunió és vele a közös fizetőeszköz eltűnhet. A szkeptikusok érve, hogy hiába bármi erőfeszítés, mint például a legutóbbi uniós csúcstalálkozó, a közös térség ebben a formában túl messzire került az optimális valutaövezeti ideáltól. Meg tudná-e Kossuth Lajos találni Magyarország helyét a töredező Európában?  

Kossuth nem beszélt forradalomról

Nem engedünk a negyvennyolcból! - az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején (1867-1918) ez volt a függetlenségi ellenzék jelszava. Pedig 1848-ban is lehetett tudni, hogy időnként irreális célokat követtek a forradalom és szabadságharc egyes résztvevői, és még a legradikálisabbak, Petőfiék is kénytelenek voltak engedni - már rögtön március 15-én. Kossuth amúgy ezt a napot nem is nevezte forradalomnak.

A Kossuth utca azt üzente...

Eddig nyolc megyében járt, és közel száz településen csöngetett be stábunk a Kossuth utca 7. alatti házakba, hogy az ott élőkkel interjút készítsen. Milyen viszonya van a lakóknak a házukkal,  milyen az életük, mire vágynak, egyáltalán, fontos-e számukra a lakcímük. Van, aki számára különös jelentőséggel bír a Kossuth utcai lét, és van olyan lakó, aki szerint teljesen mindegy, hogy mi a házszáma, a nyolc szám alatt élő szomszéd élete sem érdekes. Magyarországi sorsok, amelyeket egy dolog köt össze: a postás a Kossuth utca 7. alá kézbesíti a szereplőknek címzett leveleket.

Rossz helyen van most József Attila szobra, állítja a fideszes bizottsági elnök

Orbán Viktor tavaly júniusban még azt mondta, ha már József Attila írt egy rendes verset a Dunáról, akkor szobra mégiscsak jó helyen van a Kossuth téren. A nyáron benyújtott határozati javaslat azonban Kossuth Lajos szobra mellett a József Attilát és a Károlyi Mihályt ábrázoló alkotásokat is elvinné a térről. A szobrok új helyének eldöntése nem a politika dolga - mondta az [origo]-nak L. Simon László.

Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került

Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. A döntés értelmében Kossuth, Hofi és Kincsem elnevezésű aszteroida is kering már a Nap körül. Az égitesteket a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium munkatársai fedezték fel és nevezték el.

Beismerte a gyilkosságot a Budapesten megölt nő élettársa

Építkezés miatt dugult be az Astoria környéke

Fiatal párt raboltak ki a Római-parton

Karafiáth Orsi: Nyíltságomnál már csak a lábam hossza nagyobb