hidegháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Sztálin
- második világháború
- Hruscsov
- Egyesült Államok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása
Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.
- címkék:
- Harold Macmillan
- Daniel Chon-Bendit
- Charles de Gaulle
- tömegzavargás
- párizsi diáklázadás
- Ötödik Köztársaság
- újbaloldal
- levéltári források
- brit gyarmatbirodalom
- dekolonizáció
- nagyhatalom
- tömegoszlatás
- hidegháború
- fogyasztói társadalom
- maoista
- Európai Gazdasági Közösség
- Pompidou
- Francia Kommunista Párt
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Titkos lista mutatja, mely városokat ért volna atomtámadás
A hidegháború alatt a britek annyira féltek egy szovjet atomcsapástól, hogy még 1972-ben titokban listát készítettek azokról a városokról, amelyeket a legnagyobb eséllyel érhet nukleáris támadás. A dokumentumot a brit Nemzeti Levéltár hozta nyilvánosságra.
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Berija
- Vorosilov
- Kádár János
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- hidegháború
- konszolidáció
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor
1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.
A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg
Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.
Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától
Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején. A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet.
- címkék:
- Daniel Ellsberg
- Robert McNamara
- Richard Nixon
- Lyndon B. Johnson
- Henry Kissinger
- hidegháború
- nukleáris arzenál
- államtitok
- vietnami háború
- atomcsapás
- Truman-doktrína
- feltartóztatási politika
- amerikai alkotmány
- háborúellenes tüntetés
- fegyverkezési verseny
- szólásszabadság
- Szovjetunió
- The New York Times
- Nemzetbiztonsági Tanács
- FBI
- Pentagon
- Címkefelhő »
Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu
Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.
- címkék:
- Nicolae Ceausescu
- Gheorghe Gheorghiu-Dej
- Grósz Károly
- Tőkés László
- Ion Iliescu
- hidegháború
- illegalitás
- prágai tavasz
- kommunista diktatúra
- Elena Ceausescu
- rögtönítélő bíróság
- rendszerváltás
- második világháború
- személyi kultusz
- forradalom
- Románia
- nacionalizmus
- Varsói Szerződés
- Vasgárda
- Nemzeti Megmentési Front
- Securitate
- Címkefelhő »
Visszatér a legendás kémrepülő, és gyorsabb lesz, mint a puskagolyó
A hidegháborús korszak titkos katonai felderítő akcióiban szerzett magának világraszóló hírnevet az SR-71 amerikai kémrepülőgép. A puskagolyónál is sebesebben, és minden korábbi sugárhajtóműves gépnél jóval nagyobb magasságban, a sztratoszférában suhanó „Feketerigó" kétségkívül a repüléstörténet egyik csúcstechnikai alkotása volt. A legfrissebb hírek szerint már elkezdték gyártani az amerikai légierőnél 1998-ban nyugdíjazott szupergép továbbfejlesztett utódát.
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Címkefelhő »
Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!
Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.