Gyakran mellélőnek a génvadászok

Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.

Sokan leszoknak a cigiről egy új tüdőrákteszt után

A dohányosok jelentős része abbahagyta a dohányzást, miután egy tavaly kifejlesztett, egyelőre csak külföldön kapható genetikai teszttel megvizsgálták náluk a tüdőrákra való hajlamot. A kutatók az Amerikai Rákkutató Társaság éves konferenciáján ismertették az eredményeket.

Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.

Mérföldkő az öröklődő betegségek vizsgálatában

Először fordul elő, hogy lombikbébik beültetés előtti genetikai vizsgálatát egy nem gyógyíthatatlan betegségre fogják elvégezni. A kritikusok attól tartanak, hogy a jövőben szűrni és válogatni lehet az embriókat más testi, szellemi vagy egyéb adottságaik alapján is.

Embriószelekcióval szűrték ki az emlőrákkockázatot növelő hibás génváltozatot

Megszületett a világ egyik első olyan lánycsecsemője, akinél a beültetés előtti genetikai vizsgálat segítségével zárták ki az öröklődő emlőrák kockázatát nagyban megnövelő egyik génváltozat jelenlétét. Számíthatunk-e a közeljövőben az eljárás szélesebb körben történő elterjedésére? Milyen esetekben tarthatjuk etikusnak a beültetett genetikai vizsgálatok alkalmazását?

Súlyos szívbetegség kockázatával járó gént fedeztek fel

Német kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan gént, amely majdnem 50 százalékkal megnöveli egy szívizombetegség kialakulásának kockázatát. A betegség elsősorban férfiakat érint.

Magzati genetikai tesztek: új lehetőségek és veszélyek

Olyan módszert sikerült kifejleszteni, amellyel lehetséges a magzati kromoszóma-rendellenességekből az eddigieknél jóval többet kimutatni. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy nem túl korai-e még az új módszer bevezetése.

Már itthon is végzik néhány napos embriók genetikai vizsgálatát

Már Magyarországon is végeznek genetikai vizsgálatokat néhány napos embriókon. A beavatkozást olyan szülők kérhetik, akiknek családjában öröklődő betegség, például vérzékenység fordul elő, és akik mesterséges megtermékenyítései eljárásban vesznek részt. Az embriók ilyen módon történő szelekciója alapvető etikai kérdéseket is felvet.

Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában

Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.

Rákszűrés lombikbébiken

Az Egyesült Királyságban ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy a lombikbébi programok során azonosítsák azokat az embriókat, amelyek a vastagbélrákok egy csoportjáért felelős hibás génváltozatot hordozzák. Az új módszer alkalmazása morális kérdéseket is felvet.

Csak most kezdődik az új orvostudomány

Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.

A PGD-vel kapcsolatos új európai irányelvek

Az emberi szaporodással és embriológiával foglalkozó európai szervezet négy új irányelvet dolgozott ki a preimplantációs genetikai diagnosztikával (PGD) kapcsolatban. Ezek közül az első a PGD-t végző központokkal kapcsolatos, a többi pedig a módszereket érinti.

Most már tényleg jöhet az új orvostudomány

Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.

Mitől függ a magasságunk?

Azt, hogy valaki magas, vagy alacsony, nem csupán egyféle gén határozza meg. Több száz gén összehangolt működése felelős magasságunkért - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.

Valóban 800 évig élhetünk?

A Dél-Kalifornai Egyetem kutatói élesztőgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát egy hétről hetven napra tudták kitolni, mégpedig úgy, hogy a gombák génjei közül két alkotóelemet távolítottak el. Eszerint a génmódosított gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amelyek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. Vajon a dél-kaliforniai kutató, Valter Longo rálelt az örök élet titkára?

Közös őstől származnak a kékszeműek

Egy kutatás szerint a kék szemű emberek egyetlen közös őstől származnak. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak sikerült felderíteniük egy, a kék szem kialakulásához vezető genetikai mutációt. A mutáció körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt következett be. Ezt megelőzően nem voltak kékszeműek.

Vérből kimutatható a súlyos trauma

A holokauszt olyan bűntett, amely sosem merül feledésbe. Annak ellenére, hogy a túlélők sora évről-évre megfogyatkozik, a történelem e sötét korszakának hatása tovább érződik. Ráadásul nem csak maguk az áldozatok érzik a hatását, hanem gyerekeik is.

Megehetjük-e a klónozott állatokat?

Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértője szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.

Az ember még nem érte el élettartama végső határát

A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.

Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája

Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.

Hófehér gyermeke született egy fekete párnak

Hófehér bőrű, szőke, kékszemű újszülöttel térhetett haza a kórházból a minap egy londoni család. A keddi brit sajtó által nagy terjedelemben ismertetett esemény különleges mivoltát az adja, hogy a kislány édesapja és édesanyja egyaránt fekete bőrű, és nem tudnak arról, hogy felmenőik között lett volna fehér.

A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket

A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.

A boltokba kerülhet az első genetikailag módosított állat az USA-ban

A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.

Az eddigi legnagyobb genetikai kutatás 12 új gént talált a diabétesz hátterében

A 2-es típusú cukorbetegség hátterét felderíteni kívánó eddigi legnagyobb genetikai kutatásban 12 új gént találtak, amelyek fontos információkat hordozhatnak a krónikus betegség kialakulására vonatkozóan.

Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába

Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.

A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján

Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.

Nagyot lépett a genetika Darth Vadere: elkészült az első mesterségesen vezérelt sejt

Újabb áttörés történt a mesterséges sejtek létrehozása felé vezető úton: először állítottak elő olyan sejteket, amelyeket mesterségesen "összeszerelt" program irányít. A kívülről betöltött DNS képes volt beindítani és irányítani a sejtek működését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Craig Venter, a kutatás vezetője, "a genetika Darth Vadere" eddig sem volt ismeretlen a nagyközönség számára, a mesterséges élőlények létrehozásáról azonban sokan úgy vélekednek, hogy a biológusok már "istent játszanak". Mire jók ezek a sejtek, és mi fog még kikerülni Venter laboratóriumából?

Genetikailag is alkalmazkodtak a nagy magassághoz a tibetiek

Amerikai és kínai kutatók két olyan génváltozatot is azonosítottak a tibetieknél, amelyek magyarázatot adhatnak a négyezer méter feletti magassághoz történő alkalmazkodásra. Az élettani folyamatok részleteiben ugyan még nem ismertek, de a tibeti lakosok egy része kevesebb oxigénkötő molekulával is hatékonyan hasznosítja a levegőt. Az Andokban élőknél ez éppen fordítva van: náluk több molekulára van szükség ahhoz, hogy elegendő oxigént kössenek meg a vörösvérsejtek.

Fény derült az I-es típusú diabétesz működésének genetikai titkára

Pontosan mi is a kapcsolat egyes öröklött génváltozatok és az 1-es típusú diabétesz között? A 40 éves rejtély újonnan feltárt molekuláris részletei választ adnak az 1-es típusú diabétesszel és más autoimmun kórképekkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek eredményeképpen hatékonyabb kezelési módok jöhetnek létre.

Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben

Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.

Nem sajátíthatják ki a cégek a génjeinket

Egy a napokban meghozott amerikai bírósági döntés érvénytelenítette azokat a szabadalmakat, amelyek az öröklődő emlő- és petefészekrák kockázatát növelő génváltozatokat védték. Az ítélet komoly hatással lehet a két ráktípus genetikai szűrővizsgálatainak további fejlődésére, emellett érzékenyen érintheti azokat a biotechnológiai cégeket, amelyek működése génszabadalmakon alapul. A közeli jövőben végleg eldőlhet, hogy szabadalmi védelem alá helyezhetőek-e a szervezetünkben természetes módon létrejött molekulák.

Ötven olyan gént azonosítottak, amelyek elősegítik a mellrák kialakulását

Egy mellrákban elhunyt nőtől származó szövetminták teljes genetikai elemzésekor ötven olyan mutációra bukkantak amerikai kutatók, amelyek összefüggtek a tumor növekedésével, közülük húsz mutáció pedig az áttétek képződését segítette.

A gének elárulják a dohányosok rákkockázatát

Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdőrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdőrák kialakulása.

Genetikai mutáció állhat a skizofrénia hátterében

A gének változása következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelősek, ez lehet az alapvető oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.

Csak most kezdődik az új orvostudomány

Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.

A vérbe fecskendezett miniatűr robotokkal végezhető a génterápia

Amerikai kutatók olyan aprócska nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek a véráramban utazva eljuthatnak a daganatokhoz és kikapcsolhatnak egy, a rákos sejtek működése szempontjából fontos gént.

Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés

Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.

Félig tyúk a kakas

Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinéző baromfik vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy teljesen másképp működhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlősökben.

Génteszt segíthet eldönteni, milyen diétát kövessünk

Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevőket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban.

Hat gén befolyásolja a mellrák gyógyulását

Hatra sikerült leszűkítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak azoknak a géneknek a számát, amelyek hatással vannak arra, hogy a mellrákos pácienseknél működik-e egy kemoterápiás szer.

Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést

A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.

Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerő képességét!

Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerő képességét jelentős mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerő tesztet ön is kipróbálhatja.

Felfedezték a korai öregedés egyik titkát

Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.

'Az anya táplálkozása befolyásolja a magzat génjeit'

A nutrigenomika a táplálék génjeink műkődésére gyakorolt hatását vizsgálja. Gyermekcipőben járó tudományág, alig tíz éve születetett. Eredményei döbbenetesek, alapjaiban forgatják fel a táplálkozásról és a genetikáról szóló korábbi elméleteket. Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Kar professzorával arról beszélgettünk, hol áll ez a tudomány a világban, és hol tart nálunk?

A férfi mégsem "csupasz majom"

Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítőanyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak "férfispecifikus" részét (MSY).

Kiderült, mitől növény félig egy állat

Az USA és Kanada keleti partjainál élő zöld tengeri csigáról már korábban is ismert volt, hogy képes a fotoszintézist lehetővé tevő anyagokat "elvenni" egy algafajtól. Most azonban az is kiderült, hogy a levélre hasonlító meztelencsiga maga is képes előállítani a fotoszintézishez szükséges vegyületet, sőt ezt a tulajdonságát át is tudja örökíteni.

Látványos mutáció segít a gyíkoknak

Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.

Miben halt meg Caravaggio?

Feltehetően a négy évszázada meghalt olasz barokk művész, Caravaggio csontjait emelték ki további vizsgálat céljából olasz tudósok Porto Ercole toscanai olasz kikötőváros temetőjének egyik sírkamrájából.

Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?

Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.

Mexikóban egyre népszerűbb a hűtlenségi DNS-teszt

Már több laboratórium is kínál Mexikóban DNS-tesztet azoknak, akik kételkednek hitvesük hűségében.

Remény a Down-kórosoknak

Egy szerdán közzétett tanulmány szerint a norepinefrin nevű neurotranszmitter, azaz az idegsejtek közti átvivő anyag serkentése a Down-kóros gyerekekben visszafordíthatja a mentális visszamaradottságot.

Az askenázi zsidók hosszú életének titka

A telomeráz enzim hiperaktív típusát birtokolják a matuzsálemi kort megért askenázi zsidók. Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza.

Génjei miatt csökkentették egy gyilkos büntetését

Egy olasz bíróság egy évvel csökkentette egy emberölésért elítélt férfi büntetését, miután kiderült, hogy olyan genetikai adottságai vannak, amelyek hajlamossá teszik az agresszív viselkedésre.

Lassítható az öregedés

Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta, akik az öregedési folyamat egy kulcsfontosságú tényezőjének, az úgynevezett telomér-telomeráz rendszernek a működését tárták fel. Kutatásuk révén derült ki: megfelelő életmóddal késleltethetjük szervezetünk öregedését. Dr. Falus Andrással, a téma hazai szakértőjével beszélgettünk a felfedezés jelentőségéről.

Férfias nők, nőies férfiak: mennyire lehet nő a világbajnok dél-afrikai futó?

Caster Semenya, a világbajnok dél-afrikai futónő valódi nemének kérdése felbolygatta az atlétika világát, s a vizsgálatok hivatalos eredményéig folynak a találgatások, hogy csak egy férfias kinézetű nőről van szó, vagy esetleg valami más áll a háttérben. Utóbbi nem lenne olyan nagy ritkaság: minden ötszázadik ember nemikromoszóma-képe eltér a normálistól.

Az első komoly siker az öröklött vakság génterápiájában

Egy húszas éveiben járó nő életében először tudta leolvasni egy óra megvilágított számlapját egy autó műszerfalán. Ő az egyike annak a három, vakon született fiatalnak, akiknél egy évvel ezelőtt génterápiás kezelést hajtottak végre. A génterápia 1999 szeptembere óta, amikor a Pennsylvania Egyetemen egy másik kezelésben meghalt egy 19 éves páciens, lassan és óvatosan halad előre.

Pályaválasztási tanácsokat adnak DNS-minták alapján kínai gyerekeknek

A Csungcsingi Gyermekpalotában idén táborozó csemeték a felhőtlen szórakozás emléke mellett egész életüket meghatározó információkkal térhetnek haza: az intézmény szakemberei DNS-mintákat vesznek tőlük, hogy a szülők számára kiderüljön, gyermekük a zongorázás vagy inkább a kosárlabdázás terén lesz tehetséges. Amerikában egy klinikán eközben a tehetséges embriók kiválasztásán dolgoznak.

Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák

Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.

A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény

Brit kutatóknak sikerült elsőként feltárni a genetikai kód fehérjévé történő átírásának egy fontos lépését segítő enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetű betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.

Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata

Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".

Többet törődnek a rájuk hasonlító gyerekekkel az apák - új felmérés

Tiszta apja: az apák jobban bánnak fiukkal vagy lányukkal, ha az hasonlít rájuk. Az anyák tudják, hogy gyermekeik sajátjaik. Az apák ebben soha nem lehetnek teljesen biztosak. Átlagosan a férfiak 3,3 százaléka neveli más gyerekét. Az arányban óriási eltérések lehetnek: társadalomtól függően 0,8 és 30 százalék között van a szórás.

Megfejtették az egyik legpusztítóbb idegrendszeri betegség, a Huntington-kór titkát

Amerikai kutatók fölfedezték, hogyan hat a mutáns huntingtin gén az idegrendszerre. Ily módon rájöttek, miként alakul ki az idegrendszer pusztulásával járó halálos betegség, a Huntington-kór. Kutatási eredményeikről a Nature Neuroscience folyóirat online kiadásában számoltak be.

Az apák határozzák meg

Még napjainkban is léteznek olyan országok, ahol a férjek súlyos szankciókkal sújtják feleségeiket, ha azok "nem szülnek fiút nekik". Pedig az anyáknak nem sok beleszólásuk van a születendő gyermekük nemébe; az apák azok, akik a megtermékenyítést végző spermiummal "mindent eldöntenek" fiú-lány kérdésben.  

Ősibbek az afrikai pigmeusok

Az apró termetű afrikai vadászó-gyűjtögető népcsoport, a pigmeusok ősei 60 ezer évvel ezelőtt váltak külön a többi afrikai népcsoporttól, és léptek önálló evolúciós útra - régebben, mint azt eddig feltételezték.

Mutánsok alapíthatták az ikrekben gazdag falvakat

India Mohammad Pur Umri nevű kis falujában nagyjából minden tizedik szülés egypetéjű ikerszülés, míg az egész Földre nézve ez az arány csupán egy a 250-hez. Bruno Reversade, a szingapúri Institute of Medical Biology biológusa évek óta próbál rájönni, milyen mechanizmusok felelősek az egypetéjű ikerterhességekért. A fiatal kutató feltételezése szerint genetikai okok állnak a háttérben, és ezt több példára alapozza. Reversade 2008 decemberében körülbelül kétezer falusitól kért nyálmintát a DNS-vizsgálathoz - 55-öt sikerült gyűjtenie.

Az afrikai népesség átfogó genetikai vizsgálata megerősíti emberőseink afrikai eredetét

Egy afrikai, amerikai és európai kutatókból álló csoport 10 éven át tartó vizsgálatai nyomán elkészült az afrikai genetikai állomány eddigi legátfogóbb elemzése. A kutatók több mint 3000 afrikai és a világ más tájairól származó önkéntes genetikai vizsgálatával kimutatták, hogy Afrika mai népessége 14 ősi populációból fejlődött ki.

Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit

Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.

Autizmus: először találtak egyértelmű genetikai hátteret

Három olyan genetikai variációt fedeztek fel, amelyek együtt az autizmus előfordulásának körülbelül 15%-t magyarázhatják.

A szerelem elő látásra genetikailag is kódolt lehet

Amerikai és ausztrál kutatók ecetmuslicákkal végzett kísérletei arra utalnak, hogy - legalábbis a rovaroknál - tényleg létezik "szerelem első látásra", és genetikai alapjai is lehetnek.

Rasszizmussal vádolják a brit királyi madárvédőket

Rasszistának bélyegezte egy skót történész azokat a környezetvédőket, akik egy őshonos faj megóvása érdekében irtják a betelepült fajokat, legyen szó állatról vagy növényről. A brit királyi madárvédő társaság kezdeményezésére több ezer halcsontfarkú récét öltek le, amelyektől a spanyolországi kékcsőrű réce genetikai sértetlenségét féltik.

Fogaink genetikai öröksége

Fogaink olyanak, mint a fák évgyűrűi, vagy talán még annál is többek: állapotuk hű tükrei általános testi egészségünknek, kórtörténeteinknek.

Végzetes lehet a felmelegedés és az erdőirtás kombinációja

Egy "élő fosszíliának" tekintett fafaj segít megérteni a Michigani Egyetem kutatóinak, hogyan válaszoltak a trópusi erdőségek a múltbeli éghajlatváltozásokra, valamint miként reagálhatnak a jövőbeli globális fölmelegedésre. A kutatásról szóló részletes beszámoló az Evolution című folyóirat novemberi számában jelenik meg.

Lovak mentették meg a béna fiút

A világ egyik legritkább genetikai betegségében szenvedő 4 éves Dyfan Wynne-nek nem sok jót jósoltak az orvosai, úgy látták, a kisfiú nem fog tudni se járni, se beszélni. A  lovas terápiának köszönhetően ma már óvodába jár, és sorra nyeri a versenyeket.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

A homoszexualitást okozó génváltozatok előnyösek is a szaporodáshoz

Számos kutató szerint a homoszexualitás, illetve az erre való hajlam hátterében részben genetikai okok állhatnak. Ám ha ez valóban így van, miként maradhatott fenn ez a szaporodás szempontjából hátrányosnak látszó eltérés az evolúció során? Olasz kutatók új eredményei egy lehetséges magyarázattal szolgálnak.

Genetikai felfedezés: az alkohol, a gének és a rák kapcsolata

Egy genetikai felfedezés magyarázhatja meg, hogy a mértéktelen ivászat egyeseknél miért okoz daganatot, másoknál pedig miért nem.

Falus András

A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben

Törvénnyel tiltaná az USA a genetikai diszkriminációt

Hamarosan törvény tilthatja meg az USA-ban, hogy bárkit genetikai adottságai alapján különböztessenek meg. A jogszabállyal elsősorban a biztosítókat és a munkaadókat igyekeznek eltántorítani attól, hogy elutasítsák a bizonyos betegségekre hajlamosnak mutatkozó génekkel rendelkező embereket.

Falus András: A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben

Colin Farrell fia genetikai betegségben szenved

Angelman-szindrómában szenved Colin Farrell ír színész négyéves kisfia, James. A gyerek alig néhány tette meg az első lépéseit, nehezen tanul és alig tud beszélni - Farrell mindezek ellenére "tökéletesnek" tartja a kisfiát.

Szende nőstényekből rámenős hímek

Egyetlen apró genetikai változás és a nőstény egerek "szexőrült" hímekként kezdenek viselkedni. Amerikai kutatók szerint a nőstény egerek agyában ugyanaz az idegsejtcsoport (neurális hálózat) szabályozza a szexuális viselkedést, mint a hímeknél, s a gyengébbik nem szexuális magatartása egy "genetikai kapcsolóval" meglepően könnyen megváltoztatható.

Nyelvérzék és genetika

Sem a kínai, sem az angol, sem a magyar nyelvnek nincsen külön génje. Minden gyermek, függetlenül attól, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, megtanulja azt a nyelvet, amelyet a környezetében élők beszélnek. Most azonban egy vizsgálat kiderítette , hogy a különböző nyelvet beszélő népcsoportok közötti genetikai különbségek igenis szerepet játszhattak abban, hogy milyen típusú nyelv alakult ki az adott kulturális közegben.

Az NMR a genetika szolgálatában

A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvető jelentőségű a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.

Az NMR a genetika szolgálatában

A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvető jelentőségű a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.

A pszichomotoros fejlődés vizsgálata

A fejlődés olyan összetett folyamat, amelyet genetikai, tehát öröklött tényezők és a környezet együttesen határoz meg. Nemcsak a testi fejlődés, kilogrammokban és centiméterekben mérhető paraméterei tartoznak ide, hanem egy olyan sokrétű fogalom is, amelyet pszichomotoros fejlődésnek hívunk. 

Köldökzsinórvér őssejt levétel és tárolás

Napjainkban a köldökzsinórvért körülbelül negyven halálos betegség kezelésében használják fel, ezek között van számos rákos eredetű, genetikai, immunológiai és vérbetegség és ezek köre a folyamatos kutatások eredményeivel egyre nő.

Új modell a homoszexualitás genetikai hátteréről

Egy közelmúltban megjelent genetikai modell azt jósolja, hogy ha felbukkan egy olyan gén, amely fogékonnyá teszi az egyedeket a homoszexualitásra, az gyorsan elterjedhet az adott populációban. Ugyanez az elmélet emberek esetében is gyakorinak jósolja a biszexualitást.

Mitől barnák a 4 éves fiam fogai?

Heszky László: Haszonnövények - igény szerint

Heszky László növénygenetikus, biotechnológus. Tápiószelén egy kis laboratóriumban, fiatal kutatóként úttörő növényi sejt- és szövettenyésztési programot indított, melyben a szakma nagy megdöbbenésére sikerrel járt. Ennek a programnak a kiteljesedése vezetett olyan technikákhoz, melyeket ma biotechnológiának-géntechnológiának nevezünk.

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

A földre hulló rizsszemek és a genetika

A Michigan State University kutatói azonosították azt a genetikai mutációt, amely jelentékeny mértékben csökkenti a rizsszemek pusztulását a háziasítási kísérletek során. Ennek azért van jelentősége, mert az így megnövekedett termésmennyiség a világ lakosságának több mint felét lehet képes ellátni.

Kosztolányi György előadásának videováltozata

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György: A genetika fő célja az egészségvédelem

Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különböző generációknak sokkal több közös időtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i előadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?