genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az elsõ rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.
Rákszûrés lombikbébiken
Az Egyesült Királyságban ezentúl lehetõség nyílik arra, hogy a lombikbébi programok során azonosítsák azokat az embriókat, amelyek a vastagbélrákok egy csoportjáért felelõs hibás génváltozatot hordozzák. Az új módszer alkalmazása morális kérdéseket is felvet.
Csak most kezdõdik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelõtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlõdött ezen a területen, és sok alapvetõ összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következõ évtizedben jöhet.
Mitõl függ a magasságunk?
Azt, hogy valaki magas, vagy alacsony, nem csupán egyféle gén határozza meg. Több száz gén összehangolt mûködése felelõs magasságunkért - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- testmagasság
- Címkefelhõ »
Valóban 800 évig élhetünk?
A Dél-Kalifornai Egyetem kutatói élesztõgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát egy hétrõl hetven napra tudták kitolni, mégpedig úgy, hogy a gombák génjei közül két alkotóelemet távolítottak el. Eszerint a génmódosított gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amelyek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. Vajon a dél-kaliforniai kutató, Valter Longo rálelt az örök élet titkára?
- címkék:
- genetika
- hosszú élet
- Címkefelhõ »
Közös õstõl származnak a kékszemûek
Egy kutatás szerint a kék szemû emberek egyetlen közös õstõl származnak. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak sikerült felderíteniük egy, a kék szem kialakulásához vezetõ genetikai mutációt. A mutáció körülbelül 6-10 ezer évvel ezelõtt következett be. Ezt megelõzõen nem voltak kékszemûek.
- címkék:
- szem
- genetika
- Címkefelhõ »
Vérbõl kimutatható a súlyos trauma
A holokauszt olyan bûntett, amely sosem merül feledésbe. Annak ellenére, hogy a túlélõk sora évrõl-évre megfogyatkozik, a történelem e sötét korszakának hatása tovább érzõdik. Ráadásul nem csak maguk az áldozatok érzik a hatását, hanem gyerekeik is.
- címkék:
- holokauszt
- stressz
- genetika
- vér
- trauma
- Címkefelhõ »
Megehetjük-e a klónozott állatokat?
Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértõje szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
Az ember még nem érte el élettartama végsõ határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak gyõzõdve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerû halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nõ tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának elsõ, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentõsen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Hófehér gyermeke született egy fekete párnak
Hófehér bõrû, szõke, kékszemû újszülöttel térhetett haza a kórházból a minap egy londoni család. A keddi brit sajtó által nagy terjedelemben ismertetett esemény különleges mivoltát az adja, hogy a kislány édesapja és édesanyja egyaránt fekete bõrû, és nem tudnak arról, hogy felmenõik között lett volna fehér.
- címkék:
- terhesség
- genetika
- Címkefelhõ »
A hosszú élet génváltozatai legyûrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva elõször sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínûsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idõsebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhõ »
A boltokba kerülhet az elsõ genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlõdik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Az eddigi legnagyobb genetikai kutatás 12 új gént talált a diabétesz hátterében
A 2-es típusú cukorbetegség hátterét felderíteni kívánó eddigi legnagyobb genetikai kutatásban 12 új gént találtak, amelyek fontos információkat hordozhatnak a krónikus betegség kialakulására vonatkozóan.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- diabétesz
- Címkefelhõ »
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezõinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megõrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletrõl Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhetõ.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhõ »
Nagyot lépett a genetika Darth Vadere: elkészült az elsõ mesterségesen vezérelt sejt
Újabb áttörés történt a mesterséges sejtek létrehozása felé vezetõ úton: elõször állítottak elõ olyan sejteket, amelyeket mesterségesen "összeszerelt" program irányít. A kívülrõl betöltött DNS képes volt beindítani és irányítani a sejtek mûködését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Craig Venter, a kutatás vezetõje, "a genetika Darth Vadere" eddig sem volt ismeretlen a nagyközönség számára, a mesterséges élõlények létrehozásáról azonban sokan úgy vélekednek, hogy a biológusok már "istent játszanak". Mire jók ezek a sejtek, és mi fog még kikerülni Venter laboratóriumából?
Genetikailag is alkalmazkodtak a nagy magassághoz a tibetiek
Amerikai és kínai kutatók két olyan génváltozatot is azonosítottak a tibetieknél, amelyek magyarázatot adhatnak a négyezer méter feletti magassághoz történõ alkalmazkodásra. Az élettani folyamatok részleteiben ugyan még nem ismertek, de a tibeti lakosok egy része kevesebb oxigénkötõ molekulával is hatékonyan hasznosítja a levegõt. Az Andokban élõknél ez éppen fordítva van: náluk több molekulára van szükség ahhoz, hogy elegendõ oxigént kössenek meg a vörösvérsejtek.
Fény derült az I-es típusú diabétesz mûködésének genetikai titkára
Pontosan mi is a kapcsolat egyes öröklött génváltozatok és az 1-es típusú diabétesz között? A 40 éves rejtély újonnan feltárt molekuláris részletei választ adnak az 1-es típusú diabétesszel és más autoimmun kórképekkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek eredményeképpen hatékonyabb kezelési módok jöhetnek létre.
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elõ a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhõ »
Nem sajátíthatják ki a cégek a génjeinket
Egy a napokban meghozott amerikai bírósági döntés érvénytelenítette azokat a szabadalmakat, amelyek az öröklõdõ emlõ- és petefészekrák kockázatát növelõ génváltozatokat védték. Az ítélet komoly hatással lehet a két ráktípus genetikai szûrõvizsgálatainak további fejlõdésére, emellett érzékenyen érintheti azokat a biotechnológiai cégeket, amelyek mûködése génszabadalmakon alapul. A közeli jövõben végleg eldõlhet, hogy szabadalmi védelem alá helyezhetõek-e a szervezetünkben természetes módon létrejött molekulák.
Ötven olyan gént azonosítottak, amelyek elõsegítik a mellrák kialakulását
Egy mellrákban elhunyt nõtõl származó szövetminták teljes genetikai elemzésekor ötven olyan mutációra bukkantak amerikai kutatók, amelyek összefüggtek a tumor növekedésével, közülük húsz mutáció pedig az áttétek képzõdését segítette.
- címkék:
- genetika
- nõi egészség
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhõ »
A gének elárulják a dohányosok rákkockázatát
Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdõrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdõrák kialakulása.
- címkék:
- genetika
- dohányzás
- daganatok
- tüdõrák
- Címkefelhõ »
Genetikai mutáció állhat a skizofrénia hátterében
A gének változása következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelõsek, ez lehet az alapvetõ oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.
Csak most kezdõdik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelõtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlõdött ezen a területen, és sok alapvetõ összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következõ évtizedben jöhet.
A vérbe fecskendezett miniatûr robotokkal végezhetõ a génterápia
Amerikai kutatók olyan aprócska nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek a véráramban utazva eljuthatnak a daganatokhoz és kikapcsolhatnak egy, a rákos sejtek mûködése szempontjából fontos gént.
Félig tyúk a kakas
Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinézõ baromfik vizsgálata alapján úgy tûnik, hogy teljesen másképp mûködhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlõsökben.
Meglepõ eredményt hozott az elsõ családi genomelemzés
Amerikai kutatók elsõ ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülõk által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülõi kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.
Génteszt segíthet eldönteni, milyen diétát kövessünk
Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevõket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban.
Hat gén befolyásolja a mellrák gyógyulását
Hatra sikerült leszûkítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak azoknak a géneknek a számát, amelyek hatással vannak arra, hogy a mellrákos pácienseknél mûködik-e egy kemoterápiás szer.
- címkék:
- genetika
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért lehet túlélni a szûznemzést
A szakemberek már az 1960-as évektõl tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.
- címkék:
- gyíkok
- genetika
- szaporodás
- szûznemzés
- Címkefelhõ »
Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerõ képességét!
Egy- és kétpetéjû ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerõ képességét jelentõs mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerõ tesztet ön is kipróbálhatja.
- címkék:
- genetika
- arcfelismerés
- ikrek
- gének
- Címkefelhõ »
Felfedezték a korai öregedés egyik titkát
Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggõ betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.
- címkék:
- genetika
- öregedés
- telomerák
- Címkefelhõ »
'Az anya táplálkozása befolyásolja a magzat génjeit'
A nutrigenomika a táplálék génjeink mûkõdésére gyakorolt hatását vizsgálja. Gyermekcipõben járó tudományág, alig tíz éve születetett. Eredményei döbbenetesek, alapjaiban forgatják fel a táplálkozásról és a genetikáról szóló korábbi elméleteket. Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Kar professzorával arról beszélgettünk, hol áll ez a tudomány a világban, és hol tart nálunk?
- címkék:
- genetika
- táplálkozástudomány
- Címkefelhõ »
A férfi mégsem "csupasz majom"
Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítõanyag többi része. A kutatók elsõ ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak "férfispecifikus" részét (MSY).
- címkék:
- genetika
- férfi egészség
- Címkefelhõ »
Kiderült, mitõl növény félig egy állat
Az USA és Kanada keleti partjainál élõ zöld tengeri csigáról már korábban is ismert volt, hogy képes a fotoszintézist lehetõvé tevõ anyagokat "elvenni" egy algafajtól. Most azonban az is kiderült, hogy a levélre hasonlító meztelencsiga maga is képes elõállítani a fotoszintézishez szükséges vegyületet, sõt ezt a tulajdonságát át is tudja örökíteni.
- címkék:
- állatok
- genetika
- tengeri csiga
- Címkefelhõ »
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színûek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élõ gyíkok világos színûvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképzõdés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhõ »
Miben halt meg Caravaggio?
Feltehetõen a négy évszázada meghalt olasz barokk mûvész, Caravaggio csontjait emelték ki további vizsgálat céljából olasz tudósok Porto Ercole toscanai olasz kikötõváros temetõjének egyik sírkamrájából.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhõ »
Mitõl él az ember tovább, mint a csimpánz?
Az emberrel szinte megegyezõ genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más fõemlõsök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.
Mexikóban egyre népszerûbb a hûtlenségi DNS-teszt
Már több laboratórium is kínál Mexikóban DNS-tesztet azoknak, akik kételkednek hitvesük hûségében.
- címkék:
- pszichológia
- genetika
- Címkefelhõ »
Remény a Down-kórosoknak
Egy szerdán közzétett tanulmány szerint a norepinefrin nevû neurotranszmitter, azaz az idegsejtek közti átvivõ anyag serkentése a Down-kóros gyerekekben visszafordíthatja a mentális visszamaradottságot.
Az askenázi zsidók hosszú életének titka
A telomeráz enzim hiperaktív típusát birtokolják a matuzsálemi kort megért askenázi zsidók. Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza.
- címkék:
- genetika
- idõskor
- Címkefelhõ »
Génjei miatt csökkentették egy gyilkos büntetését
Egy olasz bíróság egy évvel csökkentette egy emberölésért elítélt férfi büntetését, miután kiderült, hogy olyan genetikai adottságai vannak, amelyek hajlamossá teszik az agresszív viselkedésre.
- címkék:
- egészség
- egészségügy
- genetika
- Címkefelhõ »
Lassítható az öregedés
Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta, akik az öregedési folyamat egy kulcsfontosságú tényezõjének, az úgynevezett telomér-telomeráz rendszernek a mûködését tárták fel. Kutatásuk révén derült ki: megfelelõ életmóddal késleltethetjük szervezetünk öregedését. Dr. Falus Andrással, a téma hazai szakértõjével beszélgettünk a felfedezés jelentõségérõl.
- címkék:
- egészségügy
- genetika
- Nobel-díj
- öregedés
- Címkefelhõ »
Férfias nõk, nõies férfiak: mennyire lehet nõ a világbajnok dél-afrikai futó?
Caster Semenya, a világbajnok dél-afrikai futónõ valódi nemének kérdése felbolygatta az atlétika világát, s a vizsgálatok hivatalos eredményéig folynak a találgatások, hogy csak egy férfias kinézetû nõrõl van szó, vagy esetleg valami más áll a háttérben. Utóbbi nem lenne olyan nagy ritkaság: minden ötszázadik ember nemikromoszóma-képe eltér a normálistól.
Az elsõ komoly siker az öröklött vakság génterápiájában
Egy húszas éveiben járó nõ életében elõször tudta leolvasni egy óra megvilágított számlapját egy autó mûszerfalán. Õ az egyike annak a három, vakon született fiatalnak, akiknél egy évvel ezelõtt génterápiás kezelést hajtottak végre. A génterápia 1999 szeptembere óta, amikor a Pennsylvania Egyetemen egy másik kezelésben meghalt egy 19 éves páciens, lassan és óvatosan halad elõre.
- címkék:
- Vakság
- genetika
- génterápia
- Címkefelhõ »
Pályaválasztási tanácsokat adnak DNS-minták alapján kínai gyerekeknek
A Csungcsingi Gyermekpalotában idén táborozó csemeték a felhõtlen szórakozás emléke mellett egész életüket meghatározó információkkal térhetnek haza: az intézmény szakemberei DNS-mintákat vesznek tõlük, hogy a szülõk számára kiderüljön, gyermekük a zongorázás vagy inkább a kosárlabdázás terén lesz tehetséges. Amerikában egy klinikán eközben a tehetséges embriók kiválasztásán dolgoznak.
- címkék:
- Kína
- DNS
- genetika
- embriológia
- USA
- Címkefelhõ »
Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák
Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák õsei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- kutyák
- Címkefelhõ »
A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény
Brit kutatóknak sikerült elsõként feltárni a genetikai kód fehérjévé történõ átírásának egy fontos lépését segítõ enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetû betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.
- címkék:
- genetika
- RNS
- fehérjeszintézis
- Címkefelhõ »
Megdõlt a nõstények promiszkuitásának eddigi magyarázata
Megdõlni látszik a poliandria, azaz a "többférjûség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nõstény több hímmel is párosodik, a kitûnõ genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikbõl az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minõségû hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".
Többet törõdnek a rájuk hasonlító gyerekekkel az apák - új felmérés
Tiszta apja: az apák jobban bánnak fiukkal vagy lányukkal, ha az hasonlít rájuk. Az anyák tudják, hogy gyermekeik sajátjaik. Az apák ebben soha nem lehetnek teljesen biztosak. Átlagosan a férfiak 3,3 százaléka neveli más gyerekét. Az arányban óriási eltérések lehetnek: társadalomtól függõen 0,8 és 30 százalék között van a szórás.
- címkék:
- genetika
- apaság
- Címkefelhõ »
Megfejtették az egyik legpusztítóbb idegrendszeri betegség, a Huntington-kór titkát
Amerikai kutatók fölfedezték, hogyan hat a mutáns huntingtin gén az idegrendszerre. Ily módon rájöttek, miként alakul ki az idegrendszer pusztulásával járó halálos betegség, a Huntington-kór. Kutatási eredményeikrõl a Nature Neuroscience folyóirat online kiadásában számoltak be.
Az apák határozzák meg
Még napjainkban is léteznek olyan országok, ahol a férjek súlyos szankciókkal sújtják feleségeiket, ha azok "nem szülnek fiút nekik". Pedig az anyáknak nem sok beleszólásuk van a születendõ gyermekük nemébe; az apák azok, akik a megtermékenyítést végzõ spermiummal "mindent eldöntenek" fiú-lány kérdésben.
- címkék:
- genetika
- gyermekvállalás
- Címkefelhõ »
Õsibbek az afrikai pigmeusok
Az apró termetû afrikai vadászó-gyûjtögetõ népcsoport, a pigmeusok õsei 60 ezer évvel ezelõtt váltak külön a többi afrikai népcsoporttól, és léptek önálló evolúciós útra - régebben, mint azt eddig feltételezték.
- címkék:
- Afrika
- evolúció
- genetika
- pigmeusok
- Címkefelhõ »
Mutánsok alapíthatták az ikrekben gazdag falvakat
India Mohammad Pur Umri nevû kis falujában nagyjából minden tizedik szülés egypetéjû ikerszülés, míg az egész Földre nézve ez az arány csupán egy a 250-hez. Bruno Reversade, a szingapúri Institute of Medical Biology biológusa évek óta próbál rájönni, milyen mechanizmusok felelõsek az egypetéjû ikerterhességekért. A fiatal kutató feltételezése szerint genetikai okok állnak a háttérben, és ezt több példára alapozza. Reversade 2008 decemberében körülbelül kétezer falusitól kért nyálmintát a DNS-vizsgálathoz - 55-öt sikerült gyûjtenie.
- címkék:
- India
- genetika
- ikrek
- öröklõdés
- Címkefelhõ »
Az afrikai népesség átfogó genetikai vizsgálata megerõsíti emberõseink afrikai eredetét
Egy afrikai, amerikai és európai kutatókból álló csoport 10 éven át tartó vizsgálatai nyomán elkészült az afrikai genetikai állomány eddigi legátfogóbb elemzése. A kutatók több mint 3000 afrikai és a világ más tájairól származó önkéntes genetikai vizsgálatával kimutatták, hogy Afrika mai népessége 14 õsi populációból fejlõdött ki.
- címkék:
- Afrika
- genetika
- emberõsök
- Címkefelhõ »
Darwin is fölfedezhette volna az öröklõdés alaptörvényeit
Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élõvilág fejlõdésének elméletét, nem jött rá az öröklõdés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklõdés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következõkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseibõl azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.
Autizmus: elõször találtak egyértelmû genetikai hátteret
Három olyan genetikai variációt fedeztek fel, amelyek együtt az autizmus elõfordulásának körülbelül 15%-t magyarázhatják.
- címkék:
- autizmus
- genetika
- Címkefelhõ »
A szerelem elõ látásra genetikailag is kódolt lehet
Amerikai és ausztrál kutatók ecetmuslicákkal végzett kísérletei arra utalnak, hogy - legalábbis a rovaroknál - tényleg létezik "szerelem elsõ látásra", és genetikai alapjai is lehetnek.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhõ »
Rasszizmussal vádolják a brit királyi madárvédõket
Rasszistának bélyegezte egy skót történész azokat a környezetvédõket, akik egy õshonos faj megóvása érdekében irtják a betelepült fajokat, legyen szó állatról vagy növényrõl. A brit királyi madárvédõ társaság kezdeményezésére több ezer halcsontfarkú récét öltek le, amelyektõl a spanyolországi kékcsõrû réce genetikai sértetlenségét féltik.
- címkék:
- Európa
- rasszizmus
- genetika
- faj
- Címkefelhõ »
Fogaink genetikai öröksége
Fogaink olyanak, mint a fák évgyûrûi, vagy talán még annál is többek: állapotuk hû tükrei általános testi egészségünknek, kórtörténeteinknek.
- címkék:
- egészség
- genetika
- fog
- Címkefelhõ »
Végzetes lehet a felmelegedés és az erdõirtás kombinációja
Egy "élõ fosszíliának" tekintett fafaj segít megérteni a Michigani Egyetem kutatóinak, hogyan válaszoltak a trópusi erdõségek a múltbeli éghajlatváltozásokra, valamint miként reagálhatnak a jövõbeli globális fölmelegedésre. A kutatásról szóló részletes beszámoló az Evolution címû folyóirat novemberi számában jelenik meg.
Lovak mentették meg a béna fiút
A világ egyik legritkább genetikai betegségében szenvedõ 4 éves Dyfan Wynne-nek nem sok jót jósoltak az orvosai, úgy látták, a kisfiú nem fog tudni se járni, se beszélni. A lovas terápiának köszönhetõen ma már óvodába jár, és sorra nyeri a versenyeket.
Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató
Mikor szegõdött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek elõször rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a fõszervezõt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.
A homoszexualitást okozó génváltozatok elõnyösek is a szaporodáshoz
Számos kutató szerint a homoszexualitás, illetve az erre való hajlam hátterében részben genetikai okok állhatnak. Ám ha ez valóban így van, miként maradhatott fenn ez a szaporodás szempontjából hátrányosnak látszó eltérés az evolúció során? Olasz kutatók új eredményei egy lehetséges magyarázattal szolgálnak.
- címkék:
- homoszexualitás
- genetika
- Címkefelhõ »
Genetikai felfedezés: az alkohol, a gének és a rák kapcsolata
Egy genetikai felfedezés magyarázhatja meg, hogy a mértéktelen ivászat egyeseknél miért okoz daganatot, másoknál pedig miért nem.
- címkék:
- genetika
- felfedezés
- Címkefelhõ »
Falus András
A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben
- címkék:
- Falus András
- genetika
- népbetegség
- Címkefelhõ »
Törvénnyel tiltaná az USA a genetikai diszkriminációt
Hamarosan törvény tilthatja meg az USA-ban, hogy bárkit genetikai adottságai alapján különböztessenek meg. A jogszabállyal elsõsorban a biztosítókat és a munkaadókat igyekeznek eltántorítani attól, hogy elutasítsák a bizonyos betegségekre hajlamosnak mutatkozó génekkel rendelkezõ embereket.
- címkék:
- USA
- genetika
- diszkrimináció
- törvény
- Címkefelhõ »
Falus András: A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben
- címkék:
- Falus András
- genetika
- népbetegség
- Címkefelhõ »
Colin Farrell fia genetikai betegségben szenved
Angelman-szindrómában szenved Colin Farrell ír színész négyéves kisfia, James. A gyerek alig néhány tette meg az elsõ lépéseit, nehezen tanul és alig tud beszélni - Farrell mindezek ellenére "tökéletesnek" tartja a kisfiát.
- címkék:
- Colin Farrell
- James
- betegség
- genetika
- Címkefelhõ »
Szende nõstényekbõl rámenõs hímek
Egyetlen apró genetikai változás és a nõstény egerek "szexõrült" hímekként kezdenek viselkedni. Amerikai kutatók szerint a nõstény egerek agyában ugyanaz az idegsejtcsoport (neurális hálózat) szabályozza a szexuális viselkedést, mint a hímeknél, s a gyengébbik nem szexuális magatartása egy "genetikai kapcsolóval" meglepõen könnyen megváltoztatható.
- címkék:
- genetika
- viselkedés
- Címkefelhõ »
Nyelvérzék és genetika
Sem a kínai, sem az angol, sem a magyar nyelvnek nincsen külön génje. Minden gyermek, függetlenül attól, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, megtanulja azt a nyelvet, amelyet a környezetében élõk beszélnek. Most azonban egy vizsgálat kiderítette , hogy a különbözõ nyelvet beszélõ népcsoportok közötti genetikai különbségek igenis szerepet játszhattak abban, hogy milyen típusú nyelv alakult ki az adott kulturális közegben.
Az NMR a genetika szolgálatában
A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvetõ jelentõségû a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.
Az NMR a genetika szolgálatában
A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvetõ jelentõségû a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.
- címkék:
- genetika
- szolgálat
- NMR
- Címkefelhõ »
A pszichomotoros fejlõdés vizsgálata
A fejlõdés olyan összetett folyamat, amelyet genetikai, tehát öröklött tényezõk és a környezet együttesen határoz meg. Nemcsak a testi fejlõdés, kilogrammokban és centiméterekben mérhetõ paraméterei tartoznak ide, hanem egy olyan sokrétû fogalom is, amelyet pszichomotoros fejlõdésnek hívunk.
Köldökzsinórvér õssejt levétel és tárolás
Napjainkban a köldökzsinórvért körülbelül negyven halálos betegség kezelésében használják fel, ezek között van számos rákos eredetû, genetikai, immunológiai és vérbetegség és ezek köre a folyamatos kutatások eredményeivel egyre nõ.
Új modell a homoszexualitás genetikai hátterérõl
Egy közelmúltban megjelent genetikai modell azt jósolja, hogy ha felbukkan egy olyan gén, amely fogékonnyá teszi az egyedeket a homoszexualitásra, az gyorsan elterjedhet az adott populációban. Ugyanez az elmélet emberek esetében is gyakorinak jósolja a biszexualitást.
- címkék:
- genetika
- modell
- Címkefelhõ »
Heszky László: Haszonnövények - igény szerint
Heszky László növénygenetikus, biotechnológus. Tápiószelén egy kis laboratóriumban, fiatal kutatóként úttörõ növényi sejt- és szövettenyésztési programot indított, melyben a szakma nagy megdöbbenésére sikerrel járt. Ennek a programnak a kiteljesedése vezetett olyan technikákhoz, melyeket ma biotechnológiának-géntechnológiának nevezünk.
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
A földre hulló rizsszemek és a genetika
A Michigan State University kutatói azonosították azt a genetikai mutációt, amely jelentékeny mértékben csökkenti a rizsszemek pusztulását a háziasítási kísérletek során. Ennek azért van jelentõsége, mert az így megnövekedett termésmennyiség a világ lakosságának több mint felét lehet képes ellátni.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György: A genetika fõ célja az egészségvédelem
Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különbözõ generációknak sokkal több közös idõtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i elõadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Genetika az élet elsõ perceiben
Az élet egyik legnagyobb misztériuma magának az életnek a megszületése, ezért különlegesen érdekes, ha a tudomány foglalkozik a témával. Ezúttal a genetika által ismertük meg az élet kialakulásának egy újabb apró - de annál fontosabb - részletét. Brit és francia tudósoknak ugyanis sikerült azonosítani azt a gént, mely az új élet megszületésének elsõ lépcsõjét felügyeli.
- címkék:
- genetika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Az ember útja
A National Geographic Társaság és az IBM összefogása nyomán példátlan méretû genetikai kutatási program vette kezdetét 2005 tavaszán. A Genográfiai Tervezet (Genography Project) nem kisebb célt tûzött ki maga elé, minthogy a lehetõ legaprólékosabban feltárja azokat az útvonalakat, melyeket az emberiség követett, mikor Afrikából kiindulva benépesítette a Földet.
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Kosztolányi György
Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?
- címkék:
- Kosztolányi György
- genetika
- Címkefelhõ »
Csányi Vilmos: Embernek lenni rendkívül strapás
Az [origo] Vendégszobájának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza címû nagy sikerû könyvek szerzõje. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenrõl, az evolúcióról, a halálról és az élet értelmérõl, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.
Raskó István: A becsületben, az adott szóban hiszek
A Vendégszobában Raskó István orvos, egyetemi tanár, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem habilitált doktora, egyetemi magántanár, az Ulsteri Egyetem vendégprofesszora válaszolt a klónozással, a Földön kívüli élettel, a rokonházasságokkal és sok minden mással kapcsolatos genetikai kérdésekre.
Az amishok genetikai kutatása
Az ember az Egyesült Államokban élõ amishokkal kapcsolatban inkább egy XVI. századi szinten megrekedt kultúrára, kosztümös filmekbõl ismert ruhákra és életkörülményekre gondol és semmiképpen sem a genetikára. Pedig az alig tucatnyi család által évszázadokkal ezelõtt alapított konzervatív közösség a génkutatás valóságos aranybányája.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- Címkefelhõ »
Genetika, élelmiszer, manipuláció 2.
GMO : fogyasztók, gazdaság, környezet
- címkék:
- élelmiszer
- genetika
- GMO
- Címkefelhõ »