Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Új, duplamutáns vírusvariánst találtak

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Egy ausztrál kutatás szerint nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz

Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned? 

Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik

Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni

Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.

Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen

Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amiről az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelőre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket.

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós: hihetetlen képek

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós, hogy megmutassa, milyen csodálatosak a gének.

Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.

A génterápia segítségével elfelejthetjük a depressziót

Egy különleges gén aktiválása szoríthatja vissza a depresszió klasszikus tüneteit, kirángatva a beteget többek között a társadalmi elszigeteltségből és visszaadhatja az elveszett örömöket is. Egy friss kutatásban hím egereken vizsgálták az úgynevezett SIRT1 szerepét, amely jelentősen növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát, csökkentve a letargikus tüneteket.

Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát

Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.

Öregség és betegség: ugyanaz az oka

Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.

Génjeinkben rejlik a figyelemzavar

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak

Mélyen aggasztónak, felelőtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevői azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.

Ijesztő felfedezés: halálos lény él rajtunk, mégsem tudunk róla

A sajtóban általában kétféle baktériumfajt szoktak emlegetni, amikor az antibiotikumoknak ellenálló organizmusokról beszélünk. Ez a két szabad szemmel észrevehetetlen élőlény a hírhedt MRSA, valamint a jól ismert kólibaktérium, melynek egyaránt vannak veszedelmes és ártalmatlan törzsei. Létezik azonban egy mikroba, amelyet szintén magunkon hordozhatunk, mégsem vesz tudomást róla igazán senki; általában még az orvosok is negligálják, pedig egy most megjelent tanulmányból kiderült, igenis van okunk az aggodalomra miattuk.

A keserű ízek határozzák meg a választásunkat

Nem tudja elképzelni a reggeleket egy napindító kávé nélkül? Vagy szívesebben kortyolgat egy forró teát a napi hírek olvasása közben? A választás ösztönszerűnek tűnik, és talán az is. Hogy a kávét vagy a teát választjuk szívesebben, szoros összeköttetésben van azzal, miként érezzük az ital keserűségét.

Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Kutatók szerint egyes gének képesek újraéledni a halál után

Nincs is olyan ember, akit ne izgatna a kérdés: vajon létezik élet a halál után? A Washingtoni Egyetem kutatói most elkezdtek ez ügyben vizsgálódni.

SZÍVDERÍTŐ A jóga és a meditáció módosíthatja a géneket

A jóga és a meditáció többet is tehet annál, hogy segít ellazulni az adott pillanatban. Egy új kutatási eredmény szerint ezek és az ehhez hasonló lelki gyakorlatok valójában képesek visszafordítani a stresszel összefüggő változásokat a génekben, amelyeket a rossz egészségi állapot és a depresszió okoz.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

Így tanult meg a mák morfint termelni

Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.

Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk ősanyja

A Bristoli Egyetem tudósai a mai élőlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös őse már 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett.

Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat

Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Veszélyes gének szállnak a levegőben

A világ 19 városa levegőjének elemzésekor kínai kutatók harminc különböző antibiotikumnak ellenálló gént (ARGs) mutattak ki, amelyek veszélyt jelentetnek az ember egészségére.

Neked is él valahol egy hasonmásod!

Az utóbbi időben a legképtelenebb helyeken és időpontokban bukkanok fel. Ráadásul a tudtom nélkül... Legalábbis ezt állítják az ismerőseim, akik látni vélnek többször is, úgy, hogy sem az idő, sem a helyszín nem stimmel az emlékezetem szerint.

Génekben az iskolázottság

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.

Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.

Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

Elkészült a világ legnagyobb családfája

Elkészült a világ legnagyobb családfája: 13 millió, többnyire európai és észak-amerikai embert köt össze mintegy 500 évre visszamenőleg.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk

Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.

Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége

Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.

Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre

Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.

A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.

Végre kiderült, mi is a jeti valójában

A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.

Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból

2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.