Ferenc József
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Osztrák-Magyar Monarchia
- kiegyezés
- 1848-49-es szabadságharc
- Deák Ferenc
- Sisi
- Legfrissebb
- Legrégebbi
150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója
A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Teleki Pál
- Gömbös Gyula
- Ferenc József
- Horthy Miklós kormányzó
- második világháború
- Horthy-korszak
- deportálás
- Tanácsköztársaság
- újratemetés
- Schönbrunn
- Osztrák-Magyar Monarchia
- zsidótörvények
- történetírás
- nürnbergi per
- ellenforradalom
- kiugrási kísérlet
- osztrák-magyar flotta
- Otrantói-csata
- bethleni konszolidáció
- kassai incidens
- haditengerészet
- Címkefelhő »
Ferenc József és Sisi cipőjére is lehet licitálni egy bécsi árverésen
Ferenc József osztrák császár, magyar király és felesége, Sisi néhány személyes tárgyára, köztük cipőkre és egy napernyőre is lehet licitálni egy bécsi árverésen, amelyet a Dorotheum aukciósház tart június 18-án európai uralkodókhoz, főleg az osztrák császári házhoz köthető emléktárgyakból.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Ez volt a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófája
Százegy éve, 1916. december elsején éjfél után huszonnégy perccel a Bécsből Budapest felé tartó gyorsvonat a herceghalmi pályaudvar közelében csaknem teljes sebességgel belerohant a Budapest- Grác közötti közlekedő személyvonatba. Hetvenhat ember vesztette életét, és száznyolcvanan sérültek meg a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófájában.
Olyan, mint Budapest, csak itt minden csillog-villog
Bécs ideális úti cél azoknak, akik szeretik a történelmet, a régi épületeket és az erdei kiruccanásokat, de nem akarnak messzire utazni. A Schönbrunni kastély lenyűgöző berendezései Sissi korába repítenek vissza, a belvárosban jobbnál jobb osztrák sörökkel csillapíthatjuk szomjunkat, a világ legrégebbi állatkertje pedig izgalmas családi program lehet. Ausztria fővárosának lakói kedvesek, vendégszeretőek, és szinte mindenki beszél angolul.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban
Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.
Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.
Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez
Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról.
Miről beszélgettek a nők Szinyei Majálisán?
A címben szereplő kérdést Krúdy tette fel. Persze költői kérdés volt, vagyis választ nem várunk rá, és erre még esélyünk sincs ezúttal, hiszen a magyar 19. század egyik legnagyobb festői remeke nem szerepel Az első aranykor című tárlaton. Ennek nem örülünk, noha maga a Műcsarnokban bemutatott anyag igen gazdag és tanulságos.
Ferenc Ferdinánd a béke és a Monarchia reménysége lehetett volna
2016 Ferenc József osztrák császár és magyar király halálának századik évfordulója, emlékév a szomszédos Ausztriában. A centenáriumi év jó alkalmat kínál Ferenc József politikai életműve, az Osztrák-Magyar Monarchia múltbeli szerepének és jelentőségének áttekintése mellett annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy vajon mennyiben volt történelmi szükségszerűség a nagy múltú Duna-menti birodalom megsemmisülése.
Mit köszönhetünk Ferenc Józsefnek?
"Ferenc József (nem csak) magyar szemmel" címmel tartottak háromnapos nemzetközi történész konferenciát a bécsi magyar kulturális intézetben, ahol az uralkodó életének magyarországi vonatkozásait mutatták be. Ausztriában Ferenc József emlékévet tartanak abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának századik évfordulója.
Sisi, a 19. századi feminista
A 178 évvel ezelőtt pontosan a mai napon született Sisit, azaz Erzsébet császárnét mi, magyarok főleg – igazság szerint kissé eltúlzott – magyarszeretete miatt ismerjük, de a lázadó szellemű szépség valójában ennél sokkal jelentősebb személyisége volt az osztrák udvarnak. Az anyósával folyton hatalmi harcot vívó, törékeny, önfejű és határozott, összezavarodott kislányból komoly nővé érett Sisi a mai értelemben vett kőkemény feminista volt, aki készakarva hanyagolta el császárnéi kötelességeit, és nagyjából úgy tett-vett az udvarban, ahogy az neki tetszett. Lovagolt, költött, utazgatott és ismerkedett: ilyen volt Sisi, a magánember.
A császárnak esküdtek kivégzésük előtt az aradi vértanúk
A magyar történelem néhány leghíresebb alakja, a tizenhárom aradi vértanú hősiesen harcolt a szabadságharc csatamezőin – elfogatásuk után azonban mindannyian elítélték a forradalmár köztársaságpárti kormányt. A kihallgatási jegyzőkönyvekből és az utólagos beadványokból kiderül, hogy nem volt annyira fekete-fehér az 1848–1849-es szabadságharc, mint ahogyan azt a történelemkönyvekben tanítják nekünk.
Ha Ferenc Ferdinánd lép trónra, fennmarad a Monarchia
Ferenc Ferdinánd uralkodása a legnagyobb valószínűség szerint egy megváltozott, és a világtörténelem menetét is másként alakító monarchikus államszövetséget eredményezett volna, - erre a következtetésre jutott több elismert történész.
Sissivé változott Cara Delevingne szupermodell - Pharrell Williams pedig a császár
Milyen lenne Erzsébet királyné vastag szemöldökkel, hatalmas szemekkel és pisze orral? Cara Delevingne megmutatja. A szupermodell Karl Lagerfeld kedvéért változott át a világ legikonikusabb uralkodónéjává, aki megszállottan imádta a divatot, a szépséget és a testkultusz első alakja volt.
Újra felállítják Temesváron a szégyenszobrot
A Hűség nevű oszlopot Ferenc József adta a városnak, amiért 1948-ban ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának. A szobrot az 1800-as évek végén többször is megrongálta a magyar lakosság.
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Ellopták Ferenc József császár leveleit Bécsből
Ferenc József császár 22 levelét lopták el egy bécsi páncélszekrényből. A korabeli levelek több ezer eurót érnek.
- 1