evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak
Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.
Meglepő, miből fejlődött ki a rovarszárny
Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetődő: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlődés tanúságai egyértelműen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.
A nők és a tájékozódás
Erre kell mennem a kávézóhoz, ahol találkozóm lenne? Emlékszem, jártam már ott pár hónapja, de hol is van pontosan? Jobbra kell fordulni? Nem, inkább balra...
Kutyák és macskák villámgyors evolúciója
A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.
Az emberi faj közeli rokonának koponyáját tárták fel Dél-Afrikában
Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.
Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Megtalálhatták az ízeltlábúak evolúciójának hiányzó láncszemét
Az ízeltlábúak (arthropoda) evolúciójának hiányzó láncszeme lehet az az 520 millió évvel ezelőtt élt ötszemű, rákszerű teremtmény, amelynek megkövesedett maradványait Délnyugat-Kínában tárták fel.
Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán
Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
- címkék:
- evolúció
- Jégkorszak
- genetika
- kutya
- Címkefelhő »
A Golgotavirág meséje...
A Golgotavirág (latin nevén Passiflora) történetének kezdetén ennek a gyönyörű lián fajnak mindössze egyetlen ellensége volt, mégpedig a Heliconius lepke hernyója, amely nemzedékről-nemzedékre felfalta a növény leveleit.
Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei
Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.
Új artéria jelent meg az emberi karban
Az emberi evolúció nem állt meg, erre a legjobb példa a medián artéria elterjedése; egyre több embernél van jelen az alkarban egy extra ütőér – írja a Futurism tudományos portál.
Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak rendjében.
Tudja-e, honnan ered a kíváncsiság megölte a macskát szólásmondás?
A kíváncsiság megölte a macskát - szokták mondani a britek, aminek magyar megfelelője, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, vagy a kíváncsiság árt a szépségnek. De mégis, hogy kerül akkor ide a macska?
Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.
Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?
Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.
Az ember is képes hegyezni a fülét
Az ember is képes "hegyezni a fülét" német kutatók szerint, legalábbis egy kicsit.
- címkék:
- evolúció
- hallás
- fül
- Címkefelhő »
Kanyarós gyerek tüdejét vizsgálták, érdekes felfedezést tettek
A kanyaróvírus az eddig véltnél lényegesen korábban, már időszámításunk előtt 600 évvel kialakulhatott és nem csak a középkorban, mint ahogyan ezt eddig feltételezték. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely munkájáról a Science című tudományos lapban számolt be.
- címkék:
- evolúció
- vírus
- kanyaró
- Címkefelhő »
Élőben az evolúció
Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...
Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.
Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón
Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevővé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerő állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.
Végre tudjuk, hogy miért van a férfiaknak szakálla
Egy szépen gondozott arcszőrzet nem csak kellemes látvány lehet, hanem gyakorlati célokat is szolgálhat. Az Integrative Organismal Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a férfiak arcszőrzete az evolúció során azért fejlődhetett ki, hogy elnyelje az arcot érő ütések energiáját.
- címkék:
- evolúció
- támadás
- arcszőrzet
- szakáll
- védelem
- férfi
- Címkefelhő »
Hőálló korallokat hoztak létre
A tengervíz melegedését jobban tűrő korallokat hoztak létre ausztrál kutatók a globális felmelegedés okozta pusztító korallfehéredés elleni harc jegyében.
Tudja-e, hogyan és miért mosolyognak a kutyák?
Mindannyian láthattunk már kutyát, amint az ajkát felhhúzva úgy látszik, mintha "mosolyogna". De vajon tényleg ez a helyzet? Itt van rá a tudományos magyarázat.
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában
A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.
Bámulatos, ahogyan a ló és a kutya önfeledten játszik egymással
Két nagyon különböző állatfaj, a lovak és a kutyák ugyanazt az arckifejezést mutatják játék közben, ami a kutatók szerint mély evolúciós gyökereket takar. Amikor ránézünk a kutyánkra, akkor teljesen egyértelmű, hogy mikor szeretne játszani: behajlítja a mellső lábait és lelkesen csóválja a farkát. Ha ezután megfigyelünk kettő, egymással játszadozó, kergetőző ebet, akkor azt is látjuk, hogy a mozdulataik szinte megegyeznek és az arckifejezéseket látva leginkább a mosoly szó jut az eszünkbe. A tudósok most először elemezték és találtak rá bizonyítékot, hogy a kutyák pontosan ugyanígy játszanak a lovakkal is: nyitott szájjal és összehaangolt ...
A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki egy fogból
A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt fajnak az emberi evolúcióban elfoglalt helyét.
Kiderült, hogy hány balkezes él a világon
Minden tizedik ember balkezes a világon - közölte a bochumi Ruhr Egyetem pénteken.
A békák koponyája sokkal különlegesebb, mint azt valaha gondoltuk
Első ránézésre talán minden béka feje simának és lekerekítettnek tűnik, ám néhány fajuknál komoly meglepetések érhetnek minket, ha a „felszín alá" nézünk. A kutatók szerint a dolgok mélyre ásva ugyanis olyan koponyákat találhatunk, amelyek leginkább a mitikus, mesebeli sárkányokéhoz hasonlítanak, rajtuk tüskékkel, tövisekkel és más csontos szerkezetekkel.
- címkék:
- evolúció
- béka
- koponya
- Címkefelhő »
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
A modern ember nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban
A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust
Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.
A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó
Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.
- címkék:
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- dekompresszió
- halfajok
- bölcsőszájú halak
- Kongó folyam
- endemizmus
- vízalatti zuhatag
- elefánthal
- barrier
- evolúció
- megfigyelés
- biodiverzitás
- kutatás
- örvény
- konvergens evolúció
- hidrosztatikus nyomás
- mélységi viszonyok
- áramlási rendszer
- Kongó-medence
- Congo Project
- Címkefelhő »
Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában
A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.
Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel
Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Tudja-e, ki volt Magányos György?
Lonesome George volt a Galápagos-szigetek és a galápagosi természetvédelem egyik legismertebb ikonja. A Pinta-szigeten élő óriás teknős fajának, a Pinta teknősöknek az utolsó példánya volt. A biológiailag izolált vulkanikus szigetcsoporton olyan fajok és alfajok élnek, amelyek sehol másutt a nem fordulnak elő a világon, talán ezért sem véletlen, hogy Charles Darwin az itteni megfigyelései alapján alkotta meg az evolúció elméletét.
Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa
Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- genetika
- élet
- MTA
- ELTE
- Címkefelhő »
Egy kövület teljesen átírta a tengeri liliom evolúciós történetét
A tengeri liliom evolúciós történetével kapcsolatos új kutatások arra találtak bizonyítékot, hogy az 1800-as évekből származó, korábbi elméletek valószínűleg tévesek.
Új halfajok jöttek létre, meglepő a magyarázat
Egyes halleányok hajlandók akár más fajba tartozó hímmel is párosodni, ha elég jól néz ki a pasi – vagy ha rosszak a látási viszonyok. Az effajta apró tévedésekből új fajok keletkezhetnek, így a jelenség evolúciós jelentőséggel bír.
Bizarr fülek a kifinomult hallásért cserébe: áldás vagy átok?
Egy körülbelül 120 millió évvel ezelőtt élt, rágcsálószerű emlősnek furcsa fülei voltak. Kínai paleontológusok szerint mindez az egyedi rágóstílusa eredményeként alakulhatott ki. Eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban publikálták.
- címkék:
- evolúció
- hallás
- fül
- Címkefelhő »
Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük
Új elmélet született arról, miért is tűnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsősorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.
Hetven millió évvel ezelőtt kígyók szaladgáltak a Földön
A kígyók már legalább 170 millió éve, a felső-középső jura időszak óta élnek a Földön, ám a kutatók meglepően keveset tudnak az evolúciós fejlődésükről, hiszen csak ritkán kerülnek elő a régmúltról tanúskodó fosszíliák. Az azonban biztos, hogy egykor rendelkeztek hátsó lábakkal is, majd később váltak „lábatlanná". Egy, a Science Advances tudományos folyóiratban most publikált tanulmány szerint ez az átmenet sokkal hosszabb ideig történt, mint azt korábban gondoltuk.
- címkék:
- evolúció
- kígyó
- láb
- Címkefelhő »
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Groteszk emberszerű lény csontjait találták meg Németországban
Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődre bukkantak Bajorországban - derült ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.
Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások
A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.
- címkék:
- evolúció
- tojás
- éghajlat
- madár
- pigment
- madártojás
- Címkefelhő »
Őskőkori hűtőszekrényt találtak régészek Ausztriában
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.
Nem találja ki, hogy melyik ősi fajnak van egy plusz hüvelykujja
Van egy kis extra hüvelykujja a furcsa kinézetű Madagaszkáron őshonos véznaujjú makinak. Ott bújik meg a csukló közelében és pont úgy néz ki, mint egy hasznos csontkinövés. A kutatók a közelmúltig nem is tudtak ennek jelenlétéről. A madagaszkári nyelven aje-aje az egyik legősibb faj a félmajmok közül, amely mögött hosszú, önálló evolúciós út áll.
- címkék:
- evolúció
- véznaujjú maki
- Címkefelhő »