evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megismerhetõvé válhatnak a földi evolúció elsõ évmilliárdjai
Szöllõsi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítõanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn õsi élõlények fosszíliái.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- fosszília
- MTA
- Címkefelhõ »
A környezeti változások alapvetõen hatottak az emberi evolúcióra
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehetõ ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - errõl számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyû azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertõzõ betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlõdõ világban.
- címkék:
- evolúció
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- Címkefelhõ »
Jóval korábban hódították meg a szárazföldet a növények, mint vélték
Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint.
- címkék:
- evolúció
- alga
- szárazföldi növények
- Címkefelhõ »
Ma már hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion
Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élõ tücskök - brit kutatók szerint fejlõdésük során "lehalkították" hangkeltõ apparátusukat.
Hiányzó láncszemet fedeztek fel egy borostyánkõben
A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkõben.
- címkék:
- evolúció
- pók
- hiányzó láncszem
- borostyán
- Címkefelhõ »
Sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte
Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az õsgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.
A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kõeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.
Százezer évvel korábban hagyhatta el az ember Afrikát
A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.
- címkék:
- Afrika
- evolúció
- ember
- lelet
- Címkefelhõ »
Az emberi agy mai alakja viszonylag késõn alakult ki
A Homo sapiens evolúciója során viszonylag késõn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja - állapította meg kövületek elemzésével egy német kutatócsoport.
- címkék:
- evolúció
- agy
- anatómia
- Címkefelhõ »
Bemutatták Kisláb csontvázát
Kiállították Kisláb, az apró termetû szõrös "majomember" csontvázát szerdán Johannesburgban, a szakértõk szerint ez az eddig ismert legteljesebb és az egyik legrégebbi Australopithecus csontváz.
Sisakot viselt a lázálomszerû kambriumi miniszörny
A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium idõszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktõl származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét
Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.
- címkék:
- Ázsia
- Afrika
- evolúció
- Homo sapiens
- ember
- elmélet
- Címkefelhõ »
Vérszomjas szuperpatkányok okozhatják a nagyvárosok vesztét
Egy új tanulmány szerint a környezetszennyezés és a városi környezet olyan mutációkat okozhat, amelyek hatására a patkányok sokkal vadabbakká és erõsebbekké válnak.
Korábban kezdõdött a madarak felemelkedése, mint gondolták
Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetõvé tette számukra a repülést.
A csecsemõk saját védelmük érdekében könnyeznek a hangos sírás mellett
A könnyek lényegében vízcseppek, amelyek sót, fehérjéket és hormonokat tartalmaznak. Az egyes cseppek azonban mélyebb üzenettel is bírnak, lehetõvé téve számunkra, hogy egyetlen szó nélkül kommunikálhassunk, kezdve a csecsemõkortól. Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a csecsemõk számára a könnyek fontosabbak, mint hittük.
A szerelem csak az evolúció vicce!
A szerelmet nem tudod befolyásolni. Azt sem, hogy kibe zúgsz bele, és azt sem, hogy ki fog beléd zúgni.
Kiderítették, miként jelentek meg az elsõ állatok a Földön
Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az elsõ állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.
A dinoszauruszok fejlõdésének hiányzó láncszeme
A húsevõre hasonlító, de növényevõ Chilesaurus lehet a hiányzó láncszem a dinoszauruszok két nagy családja között egy tanulmány szerint, amely az õslények evolúciójának felülvizsgálatát szorgalmazza.
Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
A békák felemelkedését hozta a dinók kihalása
A békák populációinak robbanásszerû növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelõtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- béka
- kétéltûek
- kihalás
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Már nem tananyag az evolúció a török iskolákban
Vitatható, ellentmondásos és bonyolult az evolúció, ezért a török kormány kivette a középiskolások tananyagából.
- címkék:
- Törökország
- evolúció
- Címkefelhõ »
Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk
A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.
Megfejtették a bálnák óriási méretének titkát
Pár millió évvel ezelõtt történt valami titokzatos, aminek következtében a bálnák gigantikus állattá fejlõdtek. A Chicagói Egyetem kutatói merültek el a tengeri rejtélyben.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- méret
- Címkefelhõ »
Nem Afrika, hanem Európa lehetett az emberiség bölcsõje
Vélhetõen Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlõdési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat
A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.
Ötvenlábú lény vadászott a tenger mélyén
Ötven lába és két, konzervnyitóra emlékeztetõ ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legõsibb állkapcsos ízeltlábú.
Ha ezt Lamarck megélhette volna - az egyesített evolúcióelmélet
A cikksorozat elõzõ részében – Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében – összefoglaltuk az evolúcióelmélet neodarwinista alapjait, és bemutattunk egy viszonylag új tudományágat, az epigenetikát, amely részben rehabilitálja Lamarck nézeteit. Az új részben lemerülünk az epigenetika mélységeibe, és bemutatjuk, hogyan férhet meg egymással a neodarwinizmus és a neolamarckizmus az egyesített evolúcióelméletben.
Letaszították a szivacsokat a legõsibb állatcsoport trónjáról
A soksejtû állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idõ alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élõhelyén, az õsi világtengerben. Egészen a legutóbbi idõkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtû állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerõsíti, hogy a bordásmedúzáké az elsõség.
Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében
A modern biológia jelentõs részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élõlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elõ. Darwin elmélete azonban a genetika fejlõdésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihõsének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában.
Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehûlés
A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghõmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelõtt - állítják ausztrál szakemberek.
Az öngyilkos merénylet is az evolúciós örökség része
A csoport érdekében végrehajtott öngyilkosság elsõ látásra evolúciós rejtély: hogyan adódhatnak tovább öngyilkos gének? A válasz mégis az evolúcióban, konkrétan õseink egymás ellen vívott háborúiban keresendõ - a Scientific Reports cikke szerint.
Orrformáló éghajlati övek
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót
Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredésébõl jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elõdeiket: erõsek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínûleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban õshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Kétszázötven millió éves tengeri hüllõ embriót találtak
Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllõ hasában, amelyrõl eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.
Újabb bizonyíték az evolúcióra: 700 halfaj alakult ki egy õsbõl
A Wyomingi Egyetem kutatói – egy nemzetközi csapat részeként – kiderítették, hogyan fejlõdött ki több mint 700 halfaj a kelet-afrikai Viktória-tóban az elmúlt 150 ezer évben.
- címkék:
- evolúció
- halak
- Viktória-tó
- Címkefelhõ »
Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlõdését
Egy magyar kutató és társainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerû szerves molekuláktól sejtjeink elõdeiig. Hasznos vírusok, önzõ paraziták, együttmûködõ replikátorok és szerethetõ genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük. A cikk alapjául az MTA híroldalán megjelent anyag szolgált.
Aprócska bizarr lény volt az ember legrégibb ismert õse
Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyrõl feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus õse lehetett, a zsákszerû élõlény mintegy 540 millió éve élt.
- címkék:
- evolúció
- ember
- állat
- lény
- Címkefelhõ »
Apró gyíkok éltek az óriás dinók árnyékában
A Montanában ásatásokat végzõ paleontológusok számos fosszília között bukkantak a váratlan leletre. Egy olyan új gyíkfaj õsmaradványát fedezték fel a dinoszauruszok uralkodásának késõi idõszakából, amelynek legközelebbi ma élõ rokonai messze Ázsiában kóborolnak.
- címkék:
- evolúció
- gyíkok
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége
Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb fõemlõstõl, ahol nem figyelhetõ meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentõs szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tûnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.
Mégse haszontalan szerv a féregnyúlvány
A féregnyúlványt sokan csak felesleges csökevénynek tekintik, ami váratlan gyulladásával csak megkeseríti az emberek életét. Egy új kutatás szerint azonban fontos szerepet tölt be a szervezetben, ezért nem tûnt el az evolúció folyamán.
Ez az agyi terület még felnõttkorban is fejlõdik
Azzal ellentétben, amit eddig gondoltak a tudósok, az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnõttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.
- címkék:
- evolúció
- agy
- fejlõdés
- Címkefelhõ »
Twitteren háborog egy dinós cikk miatt egy kreacionista
A Noé bárkájának másolatát felépítõ Ken Ham, amerikai kreacionista csúsztatással vádolja a The Washigton Post folyóiratot, mert ott az jelent meg, hogy a kreacionisták szerint az özönvíz pusztította ki a dinoszauruszokat.
Hátfájdalom? Nem is gondolnád, mire vezethetõ vissza
Amerikai és brit kutatók 300 csontminta vizsgálata alapján jöttek rá arra, miért fordulnak olyan sokan orvoshoz csípõ-, illetve vállfájdalom miatt.
A váll és a csípõ fájdalma az evolúció hibája
A váll és a csípõ gyakori fájdalma "az evolúció hibája" az Oxfordi Egyetem tudósai szerint.
- címkék:
- evolúció
- fájdalom
- csípõ
- váll
- Címkefelhõ »
Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elõl egy halfaj
Íme a szennyezett vizekben élõ hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belõle?
- címkék:
- evolúció
- állatok
- genetika
- hal
- Címkefelhõ »
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlõ biológiai folyamatot, csodálatos lehetõség nyílik az emberiség elõtt.
Ezért nincs péniszcsontja az embernek
Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlõdött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos fõemlõsben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlõdött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.
Darwinnak nem sikerült, most megoldották az evolúciós rejtélyt
Evolúciós szempontból igen költséges a díszes külsõ az állatvilágban, és bár a szaporodásnál elõnyt jelent, az érvényesüléshez átlagos külsejû egyedekre is szükség van.
Igazi túlélõvé vált egy halfaj
Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgezõ anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- gének
- fogasponty
- Címkefelhõ »
Különleges kövületeket rejt Skócia földje
A szárazföld elsõ négy lábon járó gerinceseinek megkövesedett maradványait fedezhették fel Skóciában.
A császármetszés hatással van az evolúcióra
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.
- címkék:
- evolúció
- ember
- császármetszés
- Címkefelhõ »
Keresse meg az állatokat a homályos képeken!
Meglátja az állatokat a következõ négy elmosódott képen? Egy új tanulmány szerint az egyiken lévõt könnyebb felfedezni, mint a többit. A kutatók szerint ennek evolúciós okai vannak.
- címkék:
- evolúció
- macska
- kísérlet
- hal
- kígyó
- madár
- felismerés
- Címkefelhõ »
Evolúciós maradványt hordunk a testünkön
Kevesen vannak, akik így születnek, de ez nem egy szimpla véletlen mûve.
- címkék:
- evolúció
- tudós
- fejlõdés
- kopoltyú
- Címkefelhõ »
Másodszor megyünk szembe az evolúcióval
A biotechnológia ma már olyan lehetõségeket ad a tudománynak, amelyet nemrég csak távoli jövõnek vagy a valóságtól elrugaszkodott, sci-fibe illõ történetnek gondoltunk. Klónozhatunk, õssejtet tenyészthetünk, megváltoztathatjuk valakinek a természetes fizikai tulajdonságait. Mit jelent mindez az átlagember számára? Mit jelent majd a gyerekeinknek, akik ebben a valóságban nõnek majd fel? Hol lesz a biotechnológia és a génmódosítás határa, és ki fogja azt meghúzni? Lantos Lili elõadásán jártunk a TEDxYouth Budapesten.
A féltékenység jó! De mire?
A féltékenység zöld szemû szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most fõleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nõk és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.
Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája
Ülsz az ötezer tételes feladatlistád elõtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad elõtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bõröd alá a szorongás, bûntudat, tehetetlenség. Ismerõs érzés, ugye?
Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok
A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az õslények 250 millió évvel ezelõtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.
Bankszámlatöri, hogy ne kapjon egyest
Manapság mindenki kényelmesen fizethet a bankkártyájával, vagy intézheti a bankszámlájával kapcsolatos ügyeit netbankon keresztül, de már a mobilon is elérünk minden hasznos funkciót. Nem is volt olyan rég, hogy minden apró-cseprõ dologgal még a bankba kellett szaladni. Szinte minden magyarra jut egy bankszámla, az elterjedéséhez viszont nagy utat kellett bejárnia. Ez a fejlõdés a jövõben is folytatódni fog.
Miben gyökerezik az erõszakra való hajlam?
Az erõszakra való hajlam mélyen az emberi családfában gyökerezik, a társadalmon belüli erõszakra való hajlam azonban csökkent a kultúra és az ökológiai körülmények hatására - állapították meg spanyol kutatók.
- címkék:
- evolúció
- erõszak
- kutatás
- emberiség
- Címkefelhõ »
Agyunk vérszomjasságától lettünk okosabbak
Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói szerint nem annyira az agy mérete, mint inkább a jobb vérellátása miatt növekedett meg az ember intelligenciaszintje az evolúció folyamán.
- címkék:
- evolúció
- agy
- vér
- intelligencia
- koponya
- vérellátás
- Címkefelhõ »
Miért lomha a lajhár?
Nagy árat fizetett a lajhár azért, hogy viszonylag biztonságos élõhelyen élhet, és nem vetélkedik másokkal a táplálékért: korlátoznia kell az energiafelhasználását, ami több szempontból is befolyásolja szervezete mûködését.
- címkék:
- evolúció
- lajhár
- biológia
- emlõsfaj
- Címkefelhõ »
Miért van nõi orgazmus?
Egy emlõsökön végzett friss kutatás eredménye szerint a nõi orgazmus nem csupán egy kellemes „mellékhatása” a szexnek: ez az örömteli evolúciós mellékhatás nagy valószínûséggel az ovulációt segítette. Ám nem csupán biológiai szemszögbõl fontos része az életnek a hölgyek élvezete – errõl beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.
Falánk baktériumok leplezték le az evolúciós újítások titkát
Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- baktérium
- MTA
- Címkefelhõ »
Még közelebb LUCA-hoz és az élet eredetéhez
A kutatók régóta próbálnak választ találni arra, vajon milyen körülmények között kezdõdött az bolygón az élet. Most talán megint egy lépéssel közelebb kerültünk annak megértéséhez, milyen lehetett az élet korai formája.
- címkék:
- evolúció
- élet
- hévforrás
- Címkefelhõ »
Bélrendszerünk baktériumai több millió évesek
Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás elõtti korra - derítették ki amerikai kutatók.
- címkék:
- evolúció
- bélbaktériumok
- Címkefelhõ »
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknõspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknõsök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknõsöknél ez valószínûleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Kiderült, hol él a legtöbb egyedi emlõsfaj a világon
Egy amerikai és Fülöp-szigeteki kutatókból álló csoport megállapította, hogy a legtöbb egyedi emlõsfaj a világon a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén él.
Még mindig tarthat az emberi evolúció
Bár a szakemberek között is vita van errõl, egy harvardi közgazdász úgy véli, hogy ma is folyik az emberi evolúció. A kutató az egész élettartam alatti szaporodási siker tanulmányozásával jutott erre a következtetésre.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- ember
- biológia
- Címkefelhõ »
Majmok használták a hétszáz éves kõbaltát
Az fõemlõsök eszközhasználatára találtak õsi bizonyítékot Brazíliában kutató brit tudósok.
Mítoszrombolás: öt népszerû tévhit a cápákról
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtized viselkedésbiológiai kutatásai nagyon sok olyan új információt szolgáltattak a cápák etológiájáról, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik ezeket a félelmetesnek tartott tengeri ragadozókat, néhány népszerû téves vélekedés mind a mai napig makacsul tartja magát a „vérszomjas” cápákról. Tekintsük át, hogy mi az öt leggyakoribb tévhit és az ezekkel szembeni valóság.
Az ember még az evolúciót is felgyorsítja
Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élõlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévõ fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.
- címkék:
- evolúció
- ember
- biológia
- befolyásolás
- Címkefelhõ »
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Szupermeneket hoztak létre egy laboratóriumban
Azok a hímek, amelyek hímek által uralt populációkban nõnek fel, sokkal jobbak a nõstények megszerzésében, mint azok, amelyek monogám populációkban nevelkednek, állítják a brit Sheffieldi Egyetem kutatói.
A szabad akarat egy érzéki csalódás csupán?
Emberi mivoltunk talán legfontosabb sajátja az a képességünk, hogy szabadon dönthetünk az élet különbözõ rendû-rangú kérdéseiben. Szemben a zombikkal és a robotokkal, mi emberek logikai, erkölcsi és érdekalapú megfontolások alapján értékeljük az adott helyzetet, és hozzuk meg ezek alapján a döntéseinket, melyben az emberi tudat alapvetõ szerepet játszik.
Miért leszünk libabõrösek?
A libabõr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hõ termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Kilenc testrész, amit már nem használunk
Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkezõ szerveink, testrészeink elveszítették jelentõségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
- címkék:
- evolúció
- emberi test
- biológia
- testrész
- Címkefelhõ »
Divatevolúció 3. rész – Sztárok, akik soha nem tanultak meg normálisan öltözködni
A divatevolúció általában azt jelenti, hogy valaki, akinek évekre visszakövethetjük a stílusát, idõvel csodás átalakuláson megy keresztül. Ez azonban nem mindig van így. Néhány celebnek sem korábban, sem évek múlva nem sikerült ízléses stílusról tanúbizonyságot tenni.
Divatevolúció 2. rész – Tinisztárból világsztárok
Sok sztár egészen fiatal kora óta él a nyilvánosság elõtt, így egészen messzire visszakövethetjük a pályájukat, és persze azt is: hogyan néztek ki. Nézzük, milyen felnõttek lettek a 90-es évek tinisztárjaiból!
A húsevés határozta meg az emberi arc evolúcióját
A nyers hús fogyasztása és a pattintott kõszerszámok használata hatással volt az õsember arcberendezésének átalakulására - tárták fel a Harvard Egyetem tudósai egy új tanulmányban.
- címkék:
- evolúció
- eszközhasználat
- ember
- hús
- Címkefelhõ »
Evolúciós oka van, hogy félünk a sötétben
Valójában teljesen logikus oka van annak, hogy miért félünk a sötétben: az emberek nem voltak mindig csúcsragadozók, nappali fényhez alkalmazkodott szemünk miatt pedig sötétedés után vagyunk a legvédtelenebbek.
Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja
A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívõ kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévõ vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlõdés elleni fõbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Hasonlítanak a gyerekek és az emberszabásúak
Az embergyerekek spontán módon, a felnõttek segítsége nélkül találnak ki eszközhasználati viselkedéseket, hogy új problémákat oldjanak meg. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy emberszabású majmoknál is megfigyeltek. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elterjedt elképzelésnek, hogy az emberek alapvetõ szerszámhasználatához társas tanulás szükséges.
- címkék:
- evolúció
- eszközhasználat
- ember
- majom
- Címkefelhõ »
Darwin tévedhetett: mégsem a nõstény választ
Megkérdõjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére.
Ezért látják egymást vetélytársnak a nõk
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés idõszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nõket – ez az evolúció során fejlõdött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nõk is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.
Elõre jelezhetõvé válhat a baktériumok evolúciója
Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel elõre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.
95 millió éve élhetett a modern madarak közös õse
A modern madarak legutóbbi közös õse 95 millió évvel ezelõtt élt Dél-Amerikában – erre jutott egy új kutatás.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- állatok
- Címkefelhõ »
Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye
Több tarantulafaj gyönyörû, kobaltkék színben pompázik, egyelõre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.
Új megvilágításba kerülhet az emberszabásúak evolúciója
Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.
- címkék:
- evolúció
- majom
- Címkefelhõ »
Istenszerûvé válunk a nanobotokkal
Nem is lesz olyan embertelen a robotokkal teli jövõ. Sõt eljöhet a fejlõdés következõ lépcsõfoka is: okosabbak és érzelmesebbek leszünk, mint valaha, hála a véráramunkban keringõ, apró gépeknek.
Idõsebb lehet a földi élet, mint gondoltuk
Egy Nyugat-Ausztráliában talált õsi cirkonkristály lehet a bizonyíték arra, hogy az élet az eddig véltnél sokkal régebb óta, legkevesebb 4,1 milliárd éve jelen lehet a Földön.
- címkék:
- Föld
- evolúció
- élet
- Címkefelhõ »
Így változott az arcunk, a szájunk, az orrunk: Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról
A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült az a szemléletes animáció, amely mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját. Csodálatos!
- címkék:
- evolúció
- animáció
- Yale Egyetem
- Címkefelhõ »
Elképesztõ animáció az emberi evolúcióról
A Yale Egyetem által kiadott könyvhöz készült ez a szemléletes animáció, ami mai ismereteink alapján mutatja be az ember evolúcióját.
Százhuszonöt millió éves kövület tárta fel a haj és a gerinc korai evolúcióját
Egy 125 millió éves emlõs kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlõsállat belsõ szerveit, 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- bõr
- Címkefelhõ »
Visszafelé mûködik az evolúció egy madagaszkári kismadárnál
Különös jelenséget figyeltek meg amerikai kutatók egy madagaszkári énekesmadárnál: a visszafelé mûködõ evolúció következtében több külön madárfaj olvadt össze, így jöttek létre a rövidcsõrû bülbülök.
Kamion méretû cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlõsök virágkorának is nevezett korszak. A földi élõvilágban ekkor elkezdõdött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új idõszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.