Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

Felismerik-e a kutyák a gazdájuk szándékait?

Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

A macskák is rajonganak Bachért

Állatorvosok felfedezték, hogy a klasszikus zene elősegíti a macskák gyógyulását, kevesebb gyógyszer, és műtét alatt kevesebb altató szükséges, ha a háttérben komolyzene megy.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Így változik a kutyák személyisége életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...

Így reagál a kutya, amikor rajtakapják, hogy széttépett egy párnát – videó

Csak meg nem szólal – szokták mondani a kutyák rendkívül összetett érzelemnyilvánításaira. A háziasítás csaknem harmincezer éve során a kutya és az ember közötti kapcsolat még tovább differenciálta a kutyák viselkedését, azt a képességet is kifejlesztve bennük, hogy pontosan felismerjék, ha „rossz fát tettek a tűzre", amint az a cikkbe beágyazott videón is látható.

Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Kutyákat megszégyenítően intelligens ez a törpemalac - videóval

Közismert, hogy a kutyák nagyon intelligens állatok, de az már kevésbé tudott, hogy a disznófélék magas intelligenciája a kutyákéval vetekszik, amint azt  Bokham, a házi kedvencként tartott törpemalac be is bizonyítja a cikkbe beágyazott videón.

Medve járt Egerszalók határában

Az utóbbi hetekben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több bejelentést is kapott arról, hogy medvét vagy annak nyomait vélték látni Andornaktálya, Maklár, Egerbakta, Verpelét, Egerszólát és Egerszalók környékén.

Tudja-e, honnan ered a kíváncsiság megölte a macskát szólásmondás?

A kíváncsiság megölte a macskát - szokták mondani a britek, aminek magyar megfelelője, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, vagy a kíváncsiság árt a szépségnek. De mégis, hogy kerül akkor ide a macska?

Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elől - videóval

Nincs olyan tengeri élőlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy előszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözőbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestű ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.

Mi a teendő, ha medvével találkozunk?

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Nem szívlelik egymást a hattyúk

Sokkal hajlamosabbak agresszióra a hattyúk a fajtársaikkal, mint más madarakkal szemben - állapította meg egy brit kutatás.

Fél évszázad után ismét találtak szomáli elefántcickányt

Egy tudományos expedíciónak sikerült néhány példányt begyűjtenie a fél évszázada kihaltnak vélt szomáli elefántcickányból Északkelet-Afrikában, az Afrika szarvának nevezett térségben.

Ilyet még nem látott: teknőssel focizik a kutya- videó

 A szárazföldi teknősökre nehéz páncéljuk, és lassú, komótos mozgásuk miatt úgy gondolunk, mint a lajhárokra, pedig vannak olyan helyzetek, amik rácáfolnak erre az elképzelésre.

A cápák is barátkoznak

Az eddig ismertnél jóval összetettebb közösségi életet élnek a cápák, széles közösségi hálózatokat ápolnak és évekig tartó kapcsolatokat alakítanak ki - derítették ki tengerbiológusok szürke szirtcápák életét tanulmányozva a Csendes-óceánban.

A földi mágneses mező segítheti a kutyákat a tájékozódásban

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák - derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából.

Minden emlős ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik

Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is - állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.

A macskaleukózis oltással megelőzhető

A macskaleukózist okozó retrovírus világszerte okoz megbetegedéseket, szerencsére Európában és Észak-Amerikában csökkenő tendenciával. Köszönhető ez a folyamatos új kutatás eredményeknek, szűrővizsgálatoknak és vakcinázásnak.

Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak

Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendőrség szóvivője brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerű fürdőparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelű cápatámadás történt. A híradások egyelőre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínűsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.

Élőben az evolúció

Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...

Megfejtették a méhkirálynők titokzatos kettős énekét

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével.

Így ismerheti fel a legagresszívabb flamingókat

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért - állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai.

Tudja-e, miért repülnek a bogarak a lámpába?

Amikor nyári este ég a lámpa a lakásban, vagy az előtérben,  hemzsegnek  körülötte a rovarok és belerepülve, ott pusztulnak. Vajon miért vonzza ilyen hipnotikusan őket a lámpa, és miért repülnek bele a végzetükbe?

Tudja-e, miért röpködnek a füsti fecskék alacsonyan vihar előtt?

Régen a parasztok az állatok viselkedéséből tudták milyen idő várható. Például, ha egy vidéki ember beleszagol a levegőbe, vagy felpillant az égre, tudja, hogy vihar közeleg. Ezek nem népi babonák, csak meg kell figyelni és ismerni kell a természetet. A parasztok pedig a természettel összhangban éltek.

A dorombolás gyógyító ereje

Az általános hipotézis az, hogy a macska elégedettségében dorombol, azonban dorombolnak akkor is, amikor súlyosan sérültek, vagy riadtak. Az emberek azt hiszik, hogy amikor a macska dorombol, akkor jól érzi magát. A helyzet azonban nem egészen így áll. A dorombolás ennél sokkal komplikáltabb dolog, a kutatók is csak alig értik.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

A társukkal való együttműködés megnyugtatja a makákókat

Megnyugtatja a fajtársakkal való együttműködés a makákókat - állapították meg osztrák és holland kutatók.

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek - állapították meg finn kutatók mintegy hatezer kutya gazdájának adatai alapján.

A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét

A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.

Felöklendezett vérrel kötnek barátságokat a vérszopó denevérek

Felöklendezett véres "csókkal" kötnek barátságokat a vérszopó denevérek - derült ki egy új tanulmányból.

A kutyák agya fordítva dolgozza fel az emberi beszédet, mint az emberé

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.

Fantasztikus szellemi képességről tettek tanúbizonyságot a varjak

A varjak már sok-sok kísérletben bizonyították, hogy nem lehet őket „tyúkeszűeknek" nevezni. Egy új kísérlet azonban azt igazolja, hogy még annál is okosabbak, mint amilyennek eddig gondolták őket.

Le fog döbbenni attól, mit tettek ezek a kis farkasok

Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya.

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.

Hinné-e, hogy mennyire intelligens és tiszta állat a disznó?

A gusztustalan vagy hitvány személyre szokták azt mondani, hogy disznó, a nagyon piszkos, vagy rendetlen házra, lakásra pedig azt, hogy disznóól, mert a disznót  a közvélekedés egy koszos, sárban dagonyázó, ürülékben kotorászó állatnak tartja. A valóság azonban merőben más.

Tudja-e, hogy milyen intelligens állat a birka?

A birka az egyik legigazságtalanabbul szereotipizált állatok egyike, állapították meg a kutatók. Nem hogy nem buta, bamba állat, de rendkívül intelligens is, és sok embernél jobb memóriával rendelkezik.

Mit taníthatnak nekünk a hangyák a közlekedési dugókról?

Alkalmazkodnak a regionális dialektusokhoz a selyemmajmok

Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.

Tudja-e, hogy simogatás közben miért kap oda időnként a macska?

Biztos már sokan megtapasztalták a macskatulajdonosok közül, hogy kedvencük simogatás közben időnként és látszólag minden előzmény nélkül,egyszer csak odakap, és megkarmolja vagy mefgharapja a gazdi kezét. Itt a magyarázat és néhány tipp a macskával való helyes bánásmódra, illetve, hogy hogyan simogassuk megfelelően a cicát.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók - hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

Ki hitte volna, létezik lángelméjű gyík is

Már szinte a kezdetektől fogva felnőtt módjára képesek tanulni a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek (Tiliqua scincoides) - derült ki egy ausztrál kutatásból.

A kutyák tükrözik gazdájuk stresszes állapotát

A kutyák is megérzik azt, ha gazdájuk stresszes időszakot él át: svéd kutatók kimutatták, hogy a kutya stressz-szintje összefügg gazdája stresszes állapotával.

Meglepő módon reagálnak a drónokra a cerkófmajmok

Potenciális veszélyként észleli és újfajta figyelmeztető jelzést hallat drónokat látva a sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus).

Fához csapdossák, majd megeszik a teknősöket a csimpánzok

Először figyeltek meg teknősöket fához csapdosó és elfogyasztó, vadon élő csimpánzokat kutatók Gabonban.

Tudtuk, hogy nagyon intelligensek,de az érzelemátvitelre is képesek

A hollók képesek átvenni egymás érzelmeit, egy viselkedéskutatókból és neurológusokból álló kutatócsoport szerint a vizsgált szelíd madarak pesszimistábban cselekedtek, ha korábban egy frusztrált fajtársukat figyelték.

Döbbenetes felfedezést tettek a nagy fehér cápák eddig ismeretlen szokásáról

A nagy fehér cápák viselkedésbiológiáját kutató tengerbiológusok Dél-Afrika atlanti partvidékén nyolc cápára egy-egy kisméretű kamerát rögzítettek a közelmúltban. A kamerákkal felvett összesen mintegy 28 órás anyag kiértékelése során a tudósok a nagy fehér cápák egy mindeddig ismeretlen prédálási módszerét fedezték fel.

Nyávogni tudni kell, avagy a macskabeszéd rejtelmei

A macskák nagyon ritkán nyávognak egymásnak, ezzel a „beszéddel" jószerével csak a gazdájukat, illetve a bizalmukba fogadott embereket tüntetik ki. Suzanne Schötz a svéd Lund University etológusa megvizsgálta, hogyan kommunikálnak a macskák a gazdájukkal, és lehet-e az állatoknak is akcentusa, vagy „tájszólása". A kutatás meglepő eredményeket szült.

Megdőlt egy tévhit: hatalmas tévedés, hogy a halak nagyon buták

A kutatók legnagyobb megdöbbenésére a tisztogatóhal felismeri magát a tükörben. Eddig az éntudat ilyen világos megnyilvánulását csak sokkal intelligensebbnek vélt állatoknál tapasztaltuk.

Tudja-e, hogy miért rejtély a farkasok és a kutyák vonyítása?

A kutatók elismerik, hogy a kutya vonyítása még számukra is nagyban rejtély, csak annyi bizonyos, hogy a jól ismert jelenség oka a farkasősökben keresendő. A kutyák számos okból vonyíthatnak, gyakran, így reagálnak egy másik fajtárs hangjára, de akkor is ezt teszik például, ha a gazdi elmegy otthonról.

Tudja-e, hogy a macska miért tolja a fenekét a gazdája orrához?

A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy kedvencük az arcukhoz tolja a fenekét. Ez a számunkra szokatlan és bizarr viselkedés a macskaetológia nyelvén valójában a bizalom és a megbecsülés kifejezését jelenti.

Nemcsak a medve, de az óceáni fehérfoltú cápa sem játék

Búvárberkekben a világtenger ötven legjobb merülő helye közt tartják számon az egyiptomi Brothers-szigeteket. A partoktól távoli két apró sziklaszirt vizein novembertől veszi kezdetét a „Longimanus-szezon", azaz az óceáni fehérfoltú cápák gyülekezője, ami tömegesen vonzza ide a kalandra éhes búvárokat. A cápás merülés valóban nagy kaland, de csak megfelelő szaktudással és felkészültséggel felvértezve, mert ennek hiányában könnyen úgy végződhet, mint a Brothers-szigeteknél legutóbb történt eset.

Kiderült, mennyire értik a kutyák az emberi cselekedeteket

Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik, de vajon értik-e mit és miért csinálunk? Vajon értik-e, hogy milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a kérdésekre: az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését s mutattak fel új eredményeket szociális tanulásukkal kapcsolatban.

A macskák is képesek értelmezni az emberi tekintetet, nemcsak a kutyák

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói újabb érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során. Kimutatták, hogy az ember-állat interakció hatása egy olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is, mint a macska, rendkívül erős. Publikációjuk „Cats (Felis silvestris catus) read human gaze for referential information" címmel az Intelligence című folyóiratban jelent meg.

A macska, amely megérzi és jelzi, ha valaki hamarosan meg fog halni

Az amerikai Rhode Island fővárosában, Providence-ben lévő Steere House Nursing and Rehabilitation Centre öregek otthona és rehabilitációs központban él egy híressé vált és az Oscar névre hallgató macska. Az állat attól vált közismertté, hogy pontosan jelzi, ha egy páciens hamarosan meg fog halni. Ilyenkor összegömbölyödve az illető mellé fekszik, annak utolsó óráiban. Oscar különleges előrejelző képességéről még korábban a Journal of Medicine orvosi magazinban jelent meg egy tanulmány.

Tudja-e, hogy miért dagaszt a macska?

A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy mielőtt lefekszik valahová a kedvencük, dagasztani kezd, vagyis a mellső tappancsaival nyomkodja a takarót vagy a párnát, sőt némelyikük még karmait is kimereszti, vagy a nyálát csorgatja eközben. De a macska ugyanígy kezd el dagasztani, ha nagy elégedetten a gazdájára telepszik, miközben hangosan dorombol.

Tudja-e, hogy miért hoz haza a macska elpusztult állatokat?

A macskatulajdonosok jól ismerik kedvenceiknek azt a szokását, hogy jóllakottságuk ellenére is időnként hazavisznek elpusztult állatokat, amit letesznek a gazdájuk lába elé. E meglehetősen bizarrnak tűnő viselkedés valójában macskánk ragaszkodásának és szeretetének ősi ösztönökön alapuló sajátos kifejezési formája.

Tudja-e, miért köröz a kutya lefekvés előtt?

A kutyatulajdonosok minden bizonnyal jól ismerik kedvenceiknek azt a szokását, hogy mielőtt elfekszenek szundikálni, gyakran köröznek a fekvőhelyük előtt. Most elmondjuk, hogy miért viselkednek így az ebek.

Tudja-e, miért észak-dél irányba állva könnyítenek magukon a kutyák?

Valószínűleg nem sok ebtulajdonos figyel fel arra, hogy kutyája rendszeresen az észak-dél irányba beállva ürít. Német és cseh kutatók próbáltak rájönni ennek okára, akik tanulmányukat a Frontiers in Zoology című állattani magazinban publikálták.

A kutyát nem lehet átverni: pontosan felismeri, ha valaki megbízhatatlan

Már számos tanulmány beszámolt arról, hogy a kutyák sokféle módon érzékelik az emberi érzelmeket. Most azonban az is kiderült, a kutyákat nem lehet félrevezetni, mert pontosan felismerik, ha valaki megbízhatatlan.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

Képesek eltanulni egymás nyelvét a madarak

Képesek megtanulni egymás nyelvét a madarak: létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését.

Bebizonyították, a macska ugyanúgy szeretheti gazdiját, mint a kutya

A házi kedvencek közül a macskákat gyakran éri az a vád, hogy csak érdekből ragaszkodnak a gazdájukhoz, ám érzelmileg nem kötődnek hozzá, szemben a kutyával. A kaliforniai Claremont Graduate University kutatói most tudományosan is bebizonyították, hogy mindez nem így van, és a macskák érzéketlenségét hangoztató vádak alaptalanok.

Tudja-e, miért szeretik kartondobozba fészkelni magukat a macskák?

Aki macskát tart, az jól tudja, hogy a házi kedvence milyen szívesen fészkeli be magát különféle kartondobozokba, de akár egy méretes jénai tálba, táskába, vagy egy üres szemetesvödörbe is. De vajon miért? Utánajártunk a macskák e különleges szokásának.

A kutyák képesek leolvasni az érzelmeket az arcról

A kutyák képesek leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról – derült ki a Learning & Behavior című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely korábbi vizsgálatok eredményeit megerősítve azt is kimutatta, hogy az emberi arckifejezésekből kiolvasott negatív vagy pozitív érzelmek feldolgozására az agyuk különböző részeit használják az állatok.

Segítségért kárognak a hollók, de csak közönség előtt

Közönség előtt jóval hangosabban kárognak és segítséget hívnak a hollók - állapították meg osztrák kutatók.

A grönlandi bálna zenei repertoárja egyedülálló a cetek világában

A grönlandi bálna annyiféle dallam kibocsátására képes, hogy muzikalitása egyedülálló a cetek világában – számolt be a BBC hírportálja egy új kutatás eredményéről.

A kutyáknál is megárthat a sok a jóból

A jutalomérzékenységről és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedéséről jelentettek meg cikket az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói a Scientific Reports folyóiratban. A kutatás bebizonyította: számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes egyedek között. A jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál, s a kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is.

Agytornával edzik az idős kutyákat

Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program, valamint az bécsi Állatorvosi Egyetem Messerli Kutatóintézet kutatócsoport legújabb tanulmánya szerint a rendszeres mentális stimuláció, melyet egy érintőképernyős tréning segítségével érnek el, segíthet az idős kutyák kognitív képességeinek szinten tartásában.

A robot lesz az ember második legjobb barátja

Sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok, hiszen valahogy mégis érezzük, hogy nem ugyanolyanok, mint mi. Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során ezért inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.

A csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait

A csimpánzok felismerik, ha fajtársaik nem veszik észre a veszélyt, és hang- és testjelzéssel igyekeznek rá felhívni a figyelmét - derült ki egy német kutatásból.

Állati elmék: a varjak intelligenciája egy hétéves gyerekével vetekszik

A varjak intelligenciaszintje az 5-7 éves gyerekekével vetekszik. Az erre vonatkozó kísérlet eredményeit a New Zealands's Univerity of Auckland kutatói a Proceedings of the Royal Society B-ben publikálták.

A farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák

A közös cél elérésért a farkasok együttműködőbbek egymással, mint a kutyák - állapították meg a Bécsi Állatorvosi Egyetem Ernstbrunnban lévő farkaskutató központjának tudósai.

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák - állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. Az érdekes eredményre azonos körülmények között tartott és idomított farkasok illetve kutyák magatartását vizsgálva jutottak a kutatók.

Természeti katasztrófák, és azok a csodálatos állati elmék

Bár a tudósok közt nincs egyetértés, vajon az állatok valóban képesek-e előre jelezni a természeti katasztrófákat, mint például a földrengést, a vulkánkitörést, vagy a cunamit, mégis, a kutatási eredmények azt mutatják és az élet is igazolja, hogy, ha jobban figyelnénk az állatok jelzéseire, sok élet megmenthető lenne.

Tudja-e, hogy varjak segítségével tervezték elfogni Oszama bin Ladent?

Kutatások igazolják, hogy a varjak rendkívül intelligens állatok, olyannyira, hogy a CIA is felfigyelt képességeikre, és segítségükkel tervezték felkutatni Oszama bin Ladent, a hírhedt terroristavezért. A varjak rendkívüli intelligenciájával kapcsolatos kutatást a Proceedings of the Royal Society B magazinban publikálták.

Az űrutazást is megkönnyíti a macskák mágikus dorombolása

Jóleső érzés, amikor a házimacska odabújik az emberhez, és dorombolni kezd. A macskák dorombolását hallgatni nemcsak kellemes, megnyugtató élmény, hanem a kutatások szerint gyógyító hatású is. A nyugtató, mormogó hangot a gége ritmikus rezgésével keltik.

Íme, a legokosabb kutyafajták!

Nincs egyszerű módja annak, amikor tudósok a kutyák intelligenciáját értékelik, most azonban mégis kísérletet tettek rá. A nyertes a border collie lett.

A kutyák is hasonlóan észlelik az élőséget, mint mi

Az ember képes élettelen tárgyakat, akár geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményei azt mutatják, hogy a kutyák hasonló szabályokra támaszkodnak, mint mi, amikor el kell dönteni, hogy mi élő és mi nem.

Csak a kakadu képes önállóan zenélni az állatvilágban

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.

Lehet-e barátság ember és farkas között?

Az ELTE TTK Etológia Tanszékének legfrissebb kutatásában farkas és ember kapcsolatát vizsgálták.

Látod, amit én látok?

A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – írja az ELTE kutatóinak új tanulmánya. 

A macskák ugyanolyan intelligensek, mint a kutyák

Japán tudósok szerint a macskák ugyanolyan jól teljesítenek bizonyos memóriateszteken, mint a kutyák, ami azt sugallja, hogy a két állat egyformán intelligens lehet.

A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát

A Hawaii-szigeteki Haleiwában élő Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdős búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztően vakmerő, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testű ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élővilág megóvásának fontosságát is.

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók

A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.

Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét

Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.

Korai őszülést okozhat a kutyáknál a túl sok stressz

Akárcsak az emberek egy részénél, a kutyáknál is korai őszülést okozhat a túl sok stressz - állapították meg amerikai kutatók.

A nektártól optimisták a méhek

A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.

A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel

A világtengeren bekövetkező, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerű teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evező szörföst.

Lovakat tanítanak jelekkel kommunikálni

Egyre több állatfajról derül ki, hogy képes elsajátítani valamilyen jelnyelvet, és annak segítségével kommunikálni is tud az emberrel.

Kiderült, melyik nemtől félnek jobban a kutyák

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai kimutatták, hogy a kutyák annak megfelelően módosítják a testméretükről szóló hanginformációt, hogy mekkora fenyegetettséget élnek át egy agresszióval terhelt találkozás során – a kutatók az elsők a világon, akik kísérletekkel támasztották alá, hogy a kutyák képesek ilyen típusú manipulációra.

A kutyánk pontosan tudja, mit beszélünk

Magyar etológusok a világon elsőként vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Kiderült, hogy az állatoknak nemcsak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, ahogyan mondjuk. Gyakorlatilag értik a szavainkat.

A csimpánzok igazi csapatjátékosok

A sikeres csapatmunka fogalmát sokszor inkább az emberekhez társítják, és úgy tartják, kevésbé jellemző az állatvilágban, mint nálunk – a csimpánzok egy friss kísérlet során erre elég rendesen rácáfoltak, és bebizonyították, hogy ők is inkább csapatjátékosok, és elítélik a tarháló, áruló társaikat.

Kérjen elnézést a szúnyogtól, mielőtt lecsapja!

Ahelyett, hogy az állatok viselkedéséből következtetnénk szellemi képességeikre, inkább agyuk felépítését érdemes vizsgálni egy amerikai kutatópáros szerint. Nem kizárt, hogy a  rovarok sokkal tudatosabbak, mint eddig gondoltuk.