Hihetetlen dolgokat kezdett látni a puskával fejbe lőtt férfi

Egy újonnan közzétett tanulmány újra felfedezte a történelem egyik legkülönösebb agysérülési esetét: a szimplán M. betegként ismert férfit 1938-ban, a spanyol polgárháború idején érte fejlövés, amelynek hatására fejjel lefelé kezdte látni a világot, de a tárgyak is szokatlan módon jelentek meg neki.

Megőrült, aki látja az ízeket és hallja a számokat? Nem, csak szinesztéziás!

Tudtad, hogy vannak olyan személyek, akik ízlelik a hangokat, színekhez társítják az érzelmeket, és akár hallják a számokat is? A szinesztéták pontosan ezekkel – sőt, több ehhez hasonló képességgel is – rendelkeznek.

Itt a bizonyosság: a rovarok is érezhetnek fájdalmat

Évente legalább egy billió rovart ölnek meg élelmiszer és állati takarmány céljára. A rutinszerű elpusztítási módszerek közé tartozik az extrém hő és hideg, amelyet gyakran éheztetés előz meg. Ehhez képest „csak" mintegy 79 milliárd emlőst és madarat ölnek le évente.

Amikor sikítófrászt kapsz és összeomlasz egy erős parfümtől - üdv a szenzoros pokolban!

Ez nem egyszerű hiszti: az érintettek rendkívül komoly reakciókat produkálhatnak az őket ért kellemetlen ingerekre, melyeket embertársaik általában probléma nélkül fel tudnak dolgozni.

Hihetetlen, de az emberek is képesek visszhang alapján tájékozódni

Vak emberekről már korábban is tudták, hogy sokan közülük képesek echolokációval feltérképezni a környezetüket. Egy tanulmány szerint azonban ép látású emberekben is megvan ez a készség, csak nem használják a mindennapi életben.

Meglepetésként hathat: ez lehet a világ kedvenc illata

Azok a szagok vagy illatok, amelyeket az emberek kedvelnek vagy nem kedvelnek, általában jellemzőek a kifejezetten eltérő kulturális hátterű egyénekre, ami a tudósok szerint evolúciós alapokra utalhat a látszólag univerzális szagpreferenciáink között. Egy új tanulmányban tíz különböző kulturális csoporthoz tartozó egyéneket kértek fel, hogy tíz egyedi illatot szagoljanak meg, majd sorolják őket „kellemességi sorrendbe". Az eredmények pedig meglepetéssel szolgáltak.

Az oroszlánfóka bajusza pont úgy mozog, mint az emberi ujjbegyek

Az embereknek csodálatosak az ujjbegyeik: annyira érzékenyek, hogy meg tudjuk velük érinteni a tárgyakat úgy, hogy érezzük annak lágyságát, textúráját, méretét és alakját. Ezek a mozgások összetettek és „feladatspecifikusak", ami azt jelenti, hogy különböző mozdulatokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen tárgyhoz közelítünk az ujjunkkal. Szorítjuk vagy végigtapogatjuk azt, hogy megítéljük annak puhaságát, vagy épp kitapintjuk a tárgyak széleit a méret és forma megítéléséhez. Ám ha egy objektum textúráját szeretnénk érezni, akkor az ujjbegyünkkel söpörjük végig a felületet. De vajon akad-e az állatvilágban is ehhez hasonló?

Létezik-e növényi intelligencia?

Az intelligens növény. Ez a címe a The New Yorker egyik pár éve megjelent cikkének - és az új kutatások azt mutatják, hogy a növények elképesztő képességekkel rendelkeznek a világ érzékelésére és az arra való reagálásra. De lehet-e egy növény intelligens? Néhány növénykutató ragaszkodik hozzá, hogy igen - mivel olyan módon képesek érzékelni, tanulni, emlékezni és reagálni, ami az ember számára is ismerős.

Vészjelzést küldött a megtámadott paradicsom

A cím nem egy megkésett áprilisi tréfa: új kutatás igazolta, hogy a növények is rendelkeznek saját idegrendszerrel, amivel külső támadásokra tudnak reagálni. Ha például a paradicsom termését hernyó kezdi el majszolni, akkor egy elektromos jel továbbítódik a növény ép részeibe, aminek hatására megkezdődik egy védekezést szolgáló vegyület, a hidrogén-peroxid termelése.

Kiderült, miért fáj a fogunk a hideg ételek, italok után

Kevés kellemetlenebb fájdalom van annál, mint amikor az érzékeny fogakat hideg éri. Bár az érzést sokan ismerik, a fogak hidegérzékelésének mechanizmusát csak most sikerült feltárni.

Sokkal fontosabbak a szagok, mint hinnénk

Sokáig nemcsak a laikusok, de a szakemberek is alábecsülték a szaglás szerepét az embereknél. Az kétségtelen, hogy a legjobb szaglású állatokkal, például a patkányokkal vagy a kutyákkal nem vehetjük föl a versenyt, de a szaglás sokkal fontosabb az embernél is, mint korábban gondolták.

Minden ember másképp látja a tárgyak méretét és elhelyezkedését

Emberenként, de még az egyén saját látómezején belül is eltérő a tárgyak pontos elhelyezkedésének és méretének észlelése - állapították meg a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatói.

Az ember, aki spagettinek látja a számokat

Az egyedülálló agyi károsodásban szenvedő beteg saját elmondása szerint spagettit lát a számjegyek helyén. A betűket ugyanakkor gond nélkül olvassa.

A szabad akarat illúzió, a testünk rabjai vagyunk

A szabad akarat kérdése már rég nemcsak filozófiai probléma, hanem idegtudományilag kutatható, s egyre inkább úgy tűnik, hogy amikor úgy érezzük, szabadon döntünk, valójában tudattalan belső állapotaink vezérelnek bennünket. A svájci EPFL kutatói most a kilégzés és a döntéshozatal között találtak kapcsolatot.

Tudja-e, hogy mi mindenre használják a kutyák a bajszukat?

A kutyák bajsza néha viccesen meredezik az eléjük tett ételek felé, máskor békésen „áll vigyázba". Ez gyakran jelent igazi rejtélyt a gazdák számára. De mire is használják pontosan házikedvenceink a bajszukat? 

Kiderült, hogyan érzékeli a szervezet az extrém hideget

Elsőször azonosított extrém hideget észlelő receptorfehérjét egy nemzetközi kutatócsoport. A protein abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre.

Eldőlni látszik a növények gondolkodásáról és érzelmeiről szóló vita

Több mint egy évtizede létezik a „növényi idegtudomány" nevű biológiai diszciplína, amely az első pillanattól kezdve támadások kereszttüzében állt. Szakértők most újból leszögezik: a növényeknek márpedig nincs elméjük.

Elektronikus bőrt fejlesztettek ki szingapúri kutatók

Szingapúri kutatók elektronikus bőrt fejlesztettek ki, hogy megadják az érintés érzését a robotoknak és a művégtagoknak.

Szagolni is tudunk a nyelvünkkel

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is - derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.

Agyunk matematikájának megértéséhez jutottak közel magyar kutatók

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak.

A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek

Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.

A macska, amely megérzi és jelzi, ha valaki hamarosan meg fog halni

Az amerikai Rhode Island fővárosában, Providence-ben lévő Steere House Nursing and Rehabilitation Centre öregek otthona és rehabilitációs központban él egy híressé vált és az Oscar névre hallgató macska. Az állat attól vált közismertté, hogy pontosan jelzi, ha egy páciens hamarosan meg fog halni. Ilyenkor összegömbölyödve az illető mellé fekszik, annak utolsó óráiban. Oscar különleges előrejelző képességéről még korábban a Journal of Medicine orvosi magazinban jelent meg egy tanulmány.

Így változtatja meg az LSD az érzékelésünket

Az LSD hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód és a létszemlélet, ám a drog megváltoztatja az agyi régiók közötti kommunikációs mintákat is. Egy új tanulmány eredményei most a szer eddig nem ismert lehetőségeit is felvillantják a mentális- és viselkedészavarok kialakulásával és ezek kezelésével kapcsolatban.

Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?

A kelő Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.

Természeti katasztrófák, és azok a csodálatos állati elmék

Bár a tudósok közt nincs egyetértés, vajon az állatok valóban képesek-e előre jelezni a természeti katasztrófákat, mint például a földrengést, a vulkánkitörést, vagy a cunamit, mégis, a kutatási eredmények azt mutatják és az élet is igazolja, hogy, ha jobban figyelnénk az állatok jelzéseire, sok élet megmenthető lenne.

A mi orrunk is tud annyit, mint a kutyáé

Mindig azt mondták nekünk, hogy az ember szaglása messze az állatoké mögött kullog. Pedig az igazság az, hogy egyáltalán nem vagyunk rosszak.

Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?

Hallott már az agyműködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztő dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlő lehetőségek. Megdöbbentő, hogy ez a tévképzet mennyire népszerű, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sőt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerű, ám téves elképzelés?

Hangoskodó halak és zajos tengerlakók az óceán mélyén

A 19. század végéig a kutatók úgy gondolták, hogy a halak tökéletesen némák, és semmit sem fognak fel a testükön átfutó rezgésekből. Talán még ma is sokakat meglepne, ha tudnák, milyen izgalmas dolgok zajlanak odalent a mélyben.

Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?

Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.

Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben

A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévő galaxisról készült kép a milliárd évvel ez előtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekről az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatőr csillagász és blogger.

Tudja-e, hogy miért világít a macska szeme?

Közismert, hogy a macskák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek. A legkiválóbb a látásuk, ennek köszönhetően még a sötétben is kitűnően látnak. E különlegesen fejlett érzékelési rendszerük is hozzájárult a macskafélék törzsfejlődési sikeréhez.

Pillanatok alatt megkülönböztetjük az androidokat az emberektől

A tévésorozatokban és filmekben nehéz lehet megkülönböztetni az androidokat és az embereket. A valóságban azonban az emberi agy kevesebb, mint egy másodperc alatt különbséget tesz a valóság és a fantázia között, állítják a Berkeley kutatói.

Itt a magyarázat, miért úszkálnak kukacok és pöttyök a szemünkben

Szinte mindenki megtapasztalhatta már azt a furcsa jelenséget, amikor hirtelen átlátszó pálcika- vagy gömbszerű képletek úsznak be a látómezőbe. Ha azonban megpróbálunk rájuk fókuszálni, akkor eltűnnek, majd újra visszatérnek, ha máshová nézünk. Íme, itt van e különös optikai illúzió magyarázata.

Nagy fehér cápa ragadta el a horgászok zsákmányát

Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy szemtanúi lehessenek a világtenger egyik leghatékonyabb csúcsragadozója, a nagy fehér cápa prédálásának.  

Mitől tűnik hidegnek a mentás íz?

A mentában található mentolnak köszönhető, hogy hideget érzünk, amikor megízleljük - a vegyület azt az információt küldi az agynak, hogy hideget eszünk.

Miért hunyjuk be a szemünket csókolózás közben?

Brit tudósok szerint az emberek azért csókolóznak behunyt szemmel, hogy megfelelően koncentráljanak a feladatra.

Így látnak bennünket a delfinek

Amerikai kutatók sikeresen leképezték, hogyan érzékeli a vízben lebegő embert egy delfin – az állat által a társainak továbbított  ultrahang képek meglepően részletesek és pontosak voltak, így szeretnék továbbvinni a projektet, hogy még jobban megismerhessék a delfinek echolokációs képességeit.

Ilyen egy autista élete: döbbenetes videó

A brit Nemzeti Autista Társaság egyperces videóban mutatja be, milyen nehéz lehet egy autista embernek megbirkóznia a külvilágból érkező őt bombázó ingerekkel. 

Csak a sós ízt érzik a bálnák

Az ízek érzékelése nem pusztán élvezeti célokat szolgál, ugyanis megvédheti az állatokat a kellemetlen ízű mérgező anyagoktól. Egy új tanulmány szerint azonban a cetek – bálnák és delfinek – nem rendelkeznek az ízérzékelés képességével. Ez a hiányosság egyedivé teszi őket az emlősök között.  

Egyetlen koncert miatt is tartósan romolhat a hallása

Már egyetlen rockkoncerten vagy focimeccsen való részvétel is visszafordíthatatlan károsodást okozhat a hallórendszer idegeiben – figyelmeztetnek amerikai kutatók. A negatív hatások ráadásul nem azonnal, hanem többnyire csak évek vagy évtizedek múlva jelentkeznek.

Öt titok, amit nem tudtál a babádról

Kicsik, magatehetetlenek, keveset fognak fel a környezet jelzéseiből, és sokáig csak sírással tudják jelezni igényeiket. Vagy mégsem? Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a kisbabák intellektuális és érzelmi fejlődése sokkal gyorsabb, mint azt sokáig hittük róluk.

Színváltó és eltűnő pöttyök: optikai illúzió

Szemünket és agyunkat könnyű becsapni. Rózsaszín vagy zöld pöttyök forognak körbe-körbe? Egyáltalán vannak pöttyök az ábrán?

A vegetatív állapotban lévők is éreznek fájdalmat

Tartósan vegetatív állapotban lévő betegek vizsgálatából arra derült fény, hogy a fájdalomérzetért felelős agyterületek némelyike még ebben az állapotban is működik.

Optikai illúzió: az ön agya is késik?

Az emberek általában úgy gondolják, hogy a mozgó tárgyakat az agy helyes időben érzékeli. A következő optikai illúzió ennek ellenkezőjét igazolja.

Mennyire érzik a fájdalmat az állatok?

A nehéz vizsgálhatóság, az egymásnak ellentmondó kísérleti eredmények és a fájdalom fogalmának eltérő meghatározásai miatt a kérdésre a mai napig nincs egyértelmű válasz. Fájdalomérző receptorok egyes egyszerű gerinctelenekben is előfordulnak, de igazi, emberi jellegű fájdalmat valószínűleg csak a fejlettebb gerincesek éreznek.

Bólogató házisárkány - látványos optikai illúzió

A papírból hajtogatott sárkány mindenfelé követ bennünket a szemével. Ezzel a könnyen elkészíthető illúzióval mindenkit lenyűgözhetünk a családban.

Útban az intelligens hallókészülékek felé

Az emberek jelentős része csak passzív ingerfelfogóknak gondolja az érzékszerveket. Ez azonban tévedés. A jelfeldolgozás az ingerület agyba jutása előtt, már az érzékszervekben megkezdődik. Ez igaz a fülre is, és ez az egyik oka például annak, hogy miért nem sikerült tökéletes hallókészüléket kifejleszteni a mai napig.

Mégsem svájci bicska az agy

Az idegkutatók és a pszichológusok sokáig svájci bicskához hasonlították az agyat, amelyben minden funkcióhoz, így minden érzékhez is külön agyterület tartozik. Sok tankönyvi ábrán még ma is így ábrázolják, hozzátéve, ezek az úgynevezett elsődleges központok. A múlt század vége felé azonban sok olyan eredmény született, amelynek alapján az agy érzőközpontjai nem határolhatók el ilyen élesen egymástól, sem fizikailag, sem működésüket tekintve.

Szagolni is a gép fog helyettünk

Virtuóz robotszakács, a forgalomról és az időjárásról is tudó intelligens városok, bőrrákot felfedező digitális szem és a betegségeket detektáló digitális orr is szerepel az IBM fejlesztési tervei között. Az emberként érzékelő számítógép öt év múlva elkészülhet.

Az emberinél is érzékenyebb az új robotujj

Az új robotujj szerkezetét barázdált bőr fedi, így akár ujjlenyomatként is működik. A szerkezet hasonlóan érzékeli a külvilágot, mint az emberi ujjak, csak hatékonyabban.

Az emberéhez hasonló az állatvilág álcázóbajnokainak látása

Egyes állatok figyelemfelhívásra használják a színeket, mások pont ennek ügyes alkalmazásával igyekeznek eltűnni a többiek, elsősorban a ragadozók szeme elől. A legújabb kutatások szerint a színek és minták legvirtuózabb felhasználóit a lábasfejűek között kell keresnünk.

Az aje-aje hűtve tartja értékes szerszámát

Madagaszkár egyik rejtélyes állata, a véznaujjú maki csak akkor melegíti fel különösen hosszú ujját, amikor ennivaló után kutat.

"A nyári estéknek más illata van" - A világ vak kislányok érzékein keresztül

Minden embert foglalkoztat a gondolat, hogy mit tapasztalnak a világból mindazok, akik érzékszerveik sérülése miatt kevesebbet fogadhatnak be, mint amennyit a világ természetszerűleg megmutat magából. Lehet teljes életet élni úgy, hogy árnyékok mögé bújik a világ? Hogyan képeznek le maguk számára fogalmakat a soha nem látott, nem érzékelt dolgokról, tárgyakról, jelenségekről a vak emberek? Hogyan működik a képzelet? Hogyan tanulnak, játszanak, utaznak? Hogyan szeretnek a vakon született emberek? Cikkünkben két vak kislány, Melitta és Debóra történetén keresztül keressük a válaszokat.

Barbie baba testébe zárták kísérleti alanyaikat a kutatók

Svéd idegkutatók évek óta kísérleteznek azzal, hogyan érzékeli agyunk a testünket. Most sikerült létrehozniuk egy olyan illúziót, amelyben az önkéntes kísérleti alanyok egy műtestet - akár egy élettelen Barbie babáét, akár egy négyméteres óriásét - éreztek a magukénak.

A legapróbb mozdulatunkat is észreveszik a pókok

Sajátos rezgésérzékelő szervüknek köszönhetően a pókok a legkisebb mozgást is képesek érzékelni, ebből következtetnek az áldozat közeledésére.

Édes jobbra, keserű balra: előkerültek az ízérzék helyei az agyban

A különböző érzékek feldolgozása általában viszonylag nagy területeken és nem élesen elkülönülten történik az agykéregben. Ezért okozott nagy meglepetést és váltott ki élénk vitát a szakemberek körében az a legújabb felfedezés, hogy az egyes ízeket jól körülhatárolt helyeken érzékeljük az agykéregben - legalábbis erre utalnak az egereken végzett kísérletek.

Agykutatók is igazolták a kétféle női orgazmust

Bár a nők számára nem újdonság, most agyi képalkotó eljárások segítségével tudományosan is igazolták, hogy a hüvelyi- és a csikló-orgazmus eltér egymástól.

Kiderült, hogyan működik az ókor óta ismert érzékcsalódás - videó

Ha elindítjuk az alábbi videót, úgy látjuk, mintha az ábra közepén látható kék kör - mint a videó végén kiderül, Rockynak, a Rochesteri Egyetem kabalájának a sisakja - folyamatosan növekedne, illetve közeledne.

A lány agya nem érzékeli, hogy hét éve eltörött lába már meggyógyult

Különös, "fantomfájdalommal" él az a 17 éves lány, akinek törött lába ugyan már évek óta meggyógyult, az agya mégis úgy érzékeli, mintha még mindig sérült lenne.

A nyelvre szakosodik a vak emberek látókérge

Először sikerült kimutatni, hogy a vakon született emberek agyában a látásért felelős agyterület más feladat után néz, és "benevez" a nyelvi ingerek feldolgozásáért való versenybe. Ez újabb látványos bizonyíték arra, hogy az agy nem egy "lapra szerelt bútor", hanem a körülmények hatására jelentősen eltérhet genetikai programjától.

Egy új becslés alapján már a méhben láthat a magzat

Egy olasz kutató azt állítja, hogy a meztelen női testbe elég fény jut ahhoz, hogy az a látás kialakulását is elősegítse a magzatban.

Így tévesztik meg agyunkat a bűvészek

Rodolfo híres mondása volt: "Figyeljék a kezemet, mert csalok". A bűvészek éppen ezzel a trükkel terelik el a figyelmünket a mutatvány szempontjából lényeges pontokról. Agyunk egyszerre csak egy, viszonylag szűk területre képes összpontosítani a figyelmet, így a periférián történő események észrevétlenek maradnak. A bűvészek mutatványait az idegkutatók is tanulmányozzák, mert ily módon sokat tanulnak agyunk működéséről.

Akik nem tudják megkülönböztetni a kígyót a perectől - az agyi képfeldolgozás titkai

Idegkutatók, pszichológusok és más szakemberek régóta igyekeznek megfejteni, hogyan dolgozza fel agyunk a szem retinájáról beérkezett képi információt. E rendkívül összetett és bonyolult folyamat megértésében egy különös betegségcsoport segíthet legtöbbet a kutatóknak. E betegségek tanulmányozásával az utóbbi évtizedekben sokat bővült tudásunk az agy ingerületfeldolgozó folyamatairól.

Komolyabban vesznek bennünket, ha nehéz mappával megyünk tárgyalni

A tapintás valószínűleg a legkevésbé kutatott érzékünk, amelynek eddig nem túl sok jelentőséget kölcsönöztek a tudósok. Ezen most valószínűleg változtatni fog egy amerikai kutatás, amely szerint a tapintás meglepő mértékben hat érzelmeinkre és társas kapcsolatainkra.

Eltorzítja agyunk a kezünkről alkotott képünket - próbálja ki!

Az agyunkban tárolt modell szerint kezünk kövérebb és az ujjaink rövidebbek, mint a valóságban. Erről az olvasó is könnyen meggyőződhet egy egyszerű kísérlettel.

Így látják a világot az állatok

Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a villágot ...

A sztereoképtől az autosztereogramig

A kissé különböző helyzetből fényképezett tárgyakat, embereket, tájakat mutató képpárokat sztereoszkópban nézve térhatást tapasztalunk. Charles Wheatstone angol fizikus a sztereoszkóp feltalálásával (1838) mutatta meg, hogy a két szemünkkel a tárgyakat eltérő nézőpontból látjuk, így tudjuk a mélységet érzékelni.

Agyunk sokat fejlődik a zenetanulástól

A legtöbb ember számára a zene csak a szórakozás egyik formája. Azonban azoknak, akik hangszeren játszottak gyermekkorukban, akár iskolai zenekarban, akár rockbandában, a zene ennél többet jelenthet. A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis szoros az összefüggés a gyermekek zenetanulása és egyes szellemi képességek között.

Egy érdekes optikai csalódás

Az érzékszervi tapasztalás félrevezető lehet. Optikai, akusztikai, ízlelési, szaglási, tapintási és hőérzékelési csalódások arra tanítanak, hogy a tudományos tapasztalás nem nélkülözheti a műszeres mérést. Azonban ha sikerül is kiiktatni az embert a mérési folyamatból, még ott leselkednek a statisztikai csalódások.

Remény a színtévesztőknek: sikerrel kezelték majmoknál

A főemlősök az emberhez hasonlóan látják a színeket, s hasonlóan az emberekhez színtévesztés is előfordul náluk. A közelmúltban amerikai kutatóknak génterápiás eljárással sikerült meggyógyítaniuk két színtévesztő mókusmajmot. A Nature-ben ismertetett módszer a remények szerint hamarosan alkalmazható lesz színtévesztő és más öröklött látási rendellenességben szenvedő emberek gyógyítására is.

Kiderült, hogy orrlyukaink vetélkednek egymással

Az ember azt gondolná, hogy orrlyukaink tökéletes összhangban működnek együtt a szagingerek felvételében. Amerikai kutatók azonban fölfedezték, hogy a két orrlyuk között előfordulhat bizonyos fajta vetélkedés.

Támpontok nélkül tényleg körbe járkálunk a végkimerülésig

Sok történet terjedt el arról, hogy sűrű ködben vagy egy kihalt, sík hómezőn iránytű nélkül az ember képtelen egyenes vonalban haladni: addig köröz, amíg meg nem találják, vagy - rosszabb esetben - össze nem esik a fáradtságtól. Német tudósoknak most először sikerült igazolniuk tudományos módszerekkel, hogy e történetek valós alapokon nyugszanak.

A gamma-agyhullámok segítenek a figyelem összpontosításában

Az agyunkban lévő idegsejtek sokaságát szinte folyamatosan bombázzák a környezet ingerei. A kutatók korábban már kimutatták, hogy amikor figyelmünket összpontosítjuk, akkor e neuronok egy része összehangolódva kezd kisülni, s ez mintegy kórusként emelkedik ki a háttérzajból. A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint megtalálták azt az agyközpontot, amely karmesterként összehangolja ezt az idegi kórust.

Az érzékeléstől a látásig - szemről szemre

Ha körülnézünk a természetben, látszólag szemtípusok sokaságával találkozunk. A formák, a színek, a méretek végtelennek tűnő gazdagsága gyakran azt sugallja, hogy egymástól alaposan eltérő látószervvel figyelnek, tájékozódnak a rovarok, a halak, a kígyók, a madarak, az elefántok és az olyan ragadozók, mint a tigrisek, vagy az oroszlánok. A látszat azonban ezúttal is csal.

A barna szeműek fociban jók

Nem is gondolnánk, hogy mi mindent befolyásolhat a szemünk színe: a kinézetünk és az egészségi állapotunk mellett még arra is hatással lehet, hogyan érzékelünk dolgokat. A barnák a fociban, a kékek pedig inkább a golfban jobbak.

Romlott a hazai korrupciós helyzet

Magyarország a korrupciós érzékelési index (CPI) nemzetközi rangsorában a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, a régióban Szlovénia, Észtország után az idén Csehország is megelőzte - közölte Alexa Noémi, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője.

Az érzékelés tréfája - emberek, akik nemcsak látják, hanem hallják is a képeket

A szinesztézia jelensége - amikor több érzék egymásba fonódik, azaz valamely érzékszerv által keltett benyomás akaratlanul aktivál egy másik érzetet - régóta ismert. Kaliforniai kutatók most egy új formáját fedezték föl ennek az idegrendszeri eltérésnek, amikor az ábrák hangérzetet keltenek az agyban.

Ájulásos orgazmus

Nem csupán a tirkárnővel félrelépő idősödő üzletembernél jelentkezhetnek szívproblémák szex, különösképpen pedig orgazmus után. A test és az elme különös reakciókat produkálhatnak, ilyen többek között az ájulás vagy az erőteljes rosszullét, esetleg bizonyos érzékelési zavarok.  

A női megérzés

A nők az apró részletek érzékelésére fogékonyabbak, a finomabb jelzéseket is fel tudják fogni. Ebből jön létre az a bizonyos, köznapi nyelvben elterjedt "női megérzés" kifejezés, ami a férfiak "eltompultabb" érzékelése mellett hat olykor különlegesnek.

Síklaki István: Gyurcsány ambiciózus energiabomba

Síklaki István szociálpszichológus az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense. A Vendégszobában megnyerő határozottsággal és üdítő őszinteséggel beszélt arról, miért tartunk a drogosoktól, miért kell a pszichológiai vizsgálatokban átverni a vizsgálati alanyt, milyen szociálpszichológiai példákat láthatunk a Brian élete című filmben, s az is kiderült, milyennek látja Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor személyiségét.

Kósa Éva: A televízió megtévesztésig hasonlít az érzékelésre

Kósa Éva pszichológus a Mindentudás Egyetemén a tévézésnek a gyermekekre gyakorolt hatásáról tartott előadást. A csevegőszobában a tévézés és a számítógépezés veszélyeiről, a felnőttek szerepéről és felelősségéről beszélgetett a kérdezőkkel.

A marskutatás hírei

Vízkészletek érzékelése a Marson

A 2001 Mars Odyssey első tudományos adatai jelentős vízkészletekre utalnak az északi pólussapka közelében.