Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott
Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.
Íme az egyetlen rajzfilm, amely kiakasztotta a szovjet cenzorokat
Az animáció volt a legszabadabb, az Üvegharmonikát mégis betiltották.
- címkék:
- cenzúra
- animáció
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik volt a világ legrondább repülőgépe?
A repüléstörténet tele van olyan elvetélt ötletekkel, amelyek a gyakorlatban csődnek bizonyultak. Háromszoros hangsebességre tervezett repülő, amely csak nagy nehézségek árán tudott a levegőben maradni, húsdaráló rotorokkal rendelkező életveszélyes repülő „bicikli”, hogy csak két példát említsünk meg a képtelen ötletek hosszú sorából. És a citromdíj-várományosok között talán az aranyérmes a „rút kiskacsa”, ami minden volt, csak nem kicsi, bár rútnak igen rút tényleg.
Gyerekkorunk kedvenc rajzfilmjeit adták a szovjetek
Ha azt mondjuk, hogy „Nu, pagagyi”, a mai harmincasoknak, negyveneseknek jó eséllyel beugrik a nyuszi és a farkas állandó párharca, amelyben a legtöbben valószínűleg az elvileg gonosz farkasnak drukkoltak. Természetesen nem a No, megállj csak! volt a virágzó orosz, szovjet rajzfilmipar egyetlen termése, felelevenítünk még pár emlékezetes darabot. Nosztalgiázzon velünk!
A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált
Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.
Ez van, ha jönnek az oroszok
Biztos, hogy van ennél stresszesebb misszió, de a nyugati–orosz viszony tükrében ez az egyik legfontosabb eleme a NATO kollektív védelmi rendszerének. Amíg nem lesz saját légierejük – és még jó pár évig nem lesz –, a balti országok légi rendészete az egyetlen életképes biztosíték, hogy Moszkva csak a provokációkig jut a térségben. Az Origo Észtországban látogatta meg a misszióban jelenleg ügyeletes brit légierőt.
Az egykori Szovjetunió leghátborzongatóbb helyei
Mérgező szellemváros, hatalmas, földbe vájt mélyedés, vagy éppen kísértetiesen rothadó cirkusz - az egykori Szovjetunió területén számos hátborzongató hely található. Ezekből válogattunk.
Ósdi és káros: rossz brand Kelet-Európa
Idejétmúlt, hamis és káros az, ahogy a Kelet-Európa-kifejezést nyugaton használják – véli az Economist. A hétvégén újra közzétett videó szerint Európa országait újfajta módokon kellene felosztani, beszélhetnénk például Dunai-Európáról, vagy az oroszoktól tartó tengelyről.
Tudja-e, hogy mi a repülőgépes magassági világrekord?
A belsőégésű, dugattyúsmotoros repülés mind a sebesség, mind pedig a csúcsmagasság szempontjából a második világháború idején érte el lehetőségeinek határát . A sugárhajtású repülés megjelenésével ezek a határok jelentősen kitolódtak, de a magaslégköri repülésnek is komoly fizikai korlátai vannak.
Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom
Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.
Moszkva megfizette a szovjet adósságot Kuvaitnak
Oroszország visszafizette a Kuvaittal szembeni volt szovjet adósságot. Ezzel háromra csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekkel szemben még szovjet adósság áll fenn.
- címkék:
- Oroszország
- Kuvait
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet
Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.
Így fojtson meg civil kezdeményezést! – Az orosz Halhatatlan Ezred története
Öt év alatt világhírnévre tett szert, de már úgy, hogy a politika teljesen elferdítette az eredeti szándékát. A civil mozgalomként indult, a II. világháborús szovjet katonák emlékét ápoló Halhatatlan Ezred egy elemi erejű polgári igényt elégített ki, miközben apolitikus és nonprofit volt. Ma viszont már bankok szponzorálják a lopott ötletként Vlagyimir Putyin tetszését is elnyerő rendezvényt. Valahogy így kell megfojtani egy alulról jövő szerveződést.
Odesszát a zsidók csinálták
A város 90 százalékában nincs semmi különös, sőt néha kiábrándító. A maradék 10-ért viszont megéri. Ha kíváncsi arra, milyen a valódi posztszovjet multikulti, akkor különösen. Beszámolónkat időről időre a helyiek cinikus rövid vicceivel akasztjuk meg. Odesszában jártunk.
Csernobil 30. Plusz két nap
Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.
Istennel és vodkával élik túl Csernobil emlékét
A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján hogyan látja ugyanazt az, akit közelről érintett, és hogyan az, aki számára politikai eszköz? Az egyik oldalon leszázalékolt likvidátorok, a másikon az ukrán elnök szavai. Mindegyiket meghallgattuk. Az Origo tudósítója Kijevben és a lebetonozott csernobili reaktornál járt az évfordulón.
Harminc éve rajzottak ki a halál hangtalan sugarai
1986. április 26-a verőfényes szép tavaszi napként virradt fel a késő kádári Magyarországra. Az ország a kellemesnek ígérkező hétvégére készült. Senki sem sejthette, hogy légvonalban pár száz kilométerrel keletre, a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett terpeszkedő vészjósló füstfelhő radioaktív halálfejként készül betakarni fél Európát. A valós eseményekről egy, az Origo birtokába jutott korabeli titkos dokumentum alapján számolunk be a katasztrófa 30. évfordulóján.
Ezeken a helyeken akármikor kitörhet a háború
Több mint két évtizede egy helyben toporgás, bénult államok, fel-fellángoló nemzetiségi ellentétek: ezek a közös jellemzői az európai és a kontinens előszobájában megmaradt posztszovjet befagyott konfliktusoknak. Ezek akármikor „kiolvadhatnak”. Karabah példája legalábbis erre figyelmeztet. Végignéztük, a közvetlen közelünkben hol történhet meg ugyanez.
Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első
Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.
Videón vall a britek leggyűlöltebb kémje
A BBC az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak archívumában turkálva olyan videóra bukkant, amelyen a szinte soha nem hallott, híres-hírhedt szovjet kém, Kim Philby tart órát a keletnémet kémeknek. Philby a britek egyik leghíresebb árulója, több mint 30 évig dolgozott a szovjeteknek a brit titkosszolgálat fészkéből, az MI6-ből – és most el is mondja, hogyan csinálta.
Jöjjön velünk nemzetközi jogot sérteni! – Karabahi életképek
Az idén 25 éves, de a puskapor még mindig benne van a levegőjében. Szombaton például tucatnyian haltak meg a határán történt – az elmúlt 22 évben a legsúlyosabb – tűzpárbajban. Nem tudni, hogy Hegyi-Karabah több lehet-e valaha, mint egy befagyott posztszovjet konfliktus, mert a múlt lépten-nyomon előtör. Egyhetes ottlétünk alatt legalábbis ez történt. Keserédes képriport következik.
Örüljön, hogy nem ez a munkája! Aknamentesítés Hegyi-Karabahban
Ennél több fegyelem kevés munkához kell. Emellett türelem és precizitás sem árt, ha az ember életben akar maradni. Kevesen tudják, de az egykori örmény–azeri háborús körzetek ma is a világ legveszélyesebb terepei közé tartoznak a több száz aknamező miatt. Az Origo tudósítója a helyszínen nézte meg, hogyan derítik fel az egyik legalattomosabb hadieszközt.
Atombombát akart lőni az USA a Holdra
Az 50-es évek végén az Egyesült Államok nukleáris fegyver bevetését tervezte a Holdon, a projektből azonban végül semmi sem lett.
Kémek a sasfészekben: a rádiólaboratóriumtól a villamosszékig
A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok atommonopóliuma. A két egykori világháborús szövetséges, Amerika és a Szovjetunió között kibontakozó nukleáris fegyverkezési verseny és az új világháborúval fenyegető válsággóc, a koreai konfliktus 1950-es kirobbanása komoly fenyegetést jelentett az alig ötéves, törékenynek tűnő békére.
A Lágerjárat a Nyugatiból indul
„A Gulágra hurcolt emberek kapkodva összeszedett csomagjaikban alig vihettek magukkal valamit. Sokan épp a szívüket hagyták otthon.” Az ilyen és ehhez hasonló államtitkársági közhelyek jól illettek a Szovjetunióba hurcolt foglyoknak szentelt vagonkiállítás, a Lágerjárat megnyitójára.
A világ egyik legbizarrabb múzeumában figyel Lenin
A szoborpark tíz méter mélyen van a Fekete-tengerben.
Volt magyar katona, aki önként ölt
Újra és újra megkérdőjelezik, tehát újra és újra el kell ismételni, hogy a magyar politikai vezetés minden lényegeset tudott a holokausztról, már Magyarország német megszállása előtt is - mondta az Origónak Ungváry Krisztián történész. Bizonyos magyar alakulatok a szovjet területek megszállása idején maguk is asszisztáltak a zsidók tömeges kivégzéséhez, de előfordult, hogy saját kezűleg öltek. A zsidók és a magyar megszállás alá került nem zsidó civil lakosság elleni kegyetlenkedések körülményeit, lehetséges okait és következményeit is feltárja Ungváry Krisztián legújabb, "Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944" című kötete. ...
Az Abwehr ügynökének vélték a szovjet James Bondot
Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította. Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.
Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen
November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.
Visszaragasztották a gyapotot, hogy lássa a kormányfő
A miniszterelnök szerette volna megtekinteni a gyapottermést, de a látogatás idejére már túl voltak az aratáson. Az üzbég falu vezetése megoldotta a problémát.
Szaúd-Arábiát törné meg Putyin Szíriában
Sokszereplős és helyenként nagyon áttételes feltételezés, de van benne ráció: Oroszország az egyre fájóbb alacsony olajár miatt dönthetett úgy, hogy beavatkozik Szíriában. Ehhez leginkább Szaúd-Arábiát kell megtörni. A kettő pedig, úgy adódott, az Iszlám Állam elleni légicsapásokban keresztezi egymást.
Amerika szárnyai alatt támadott Szaddám Huszein
Harmincöt éve, 1980. szeptember 22-én Szaddám Huszein hadüzenet nélkül megtámadta Iránt. Úgy tűnt, hogy a sah uralmát megdöntő, két évvel korábbi iszlám forradalom zűrzavarába süllyedt ország könnyű préda lesz az Egyesült Államok és a szovjet-orosz medve hallgatólagos támogatását is élvező iraki diktátor számára.
Sződd a selymet, elvtárs!
A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.
Időzített bombák a posztszovjet bányászvárosban
Ha mindennapos adrenalinbombára vágyik, keresve sem találhat jobb helyet! Az egykor szebb napokat megélt észak-grúziai bányászvárosban, Csiaturában a helyiek a mai napig 50-60 éves felvonókon ingáznak az otthonuk és a munkahelyük között. Minden más megoldás lassabb, vagy nincs. A több száz méteres szakadékokat drótkötélpályák ívelik át. A lepusztult berendezések időzített bombáknak tűnnek, viszont használatukért nem kell fizetni. Origo-képriport Csiaturából.
A szárnyaszegett Héja titkai
1942. augusztus 20-án Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese, aki közismert volt angolbarátságáról és náciellenes érzelmeiről, utolsó, 25. bevetését teljesítette volna a keleti fronton. Kora reggel, 5 óra 7 perckor, közvetlenül a felszállás után azonban Héja típusú vadászgépével Alekszejevka mellett a földnek csapódott, és szörnyethalt. Annak ellenére, hogy a vizsgálat nem állapított meg műszaki hibát, máig tartja magát az a teória, hogy a németek keze volt benne a számukra veszélyes kormányzóhelyettes halálában.
Megnyitják a volt szovjet levéltárakat Ukrajnában
Megnyitják Ukrajnában a levéltárakat azoknak a cseh történészeknek, akik a sztálini tisztogatások történetét kutatnák. A terrorhullám során 25 ezer csehszlovák állampolgárt öltek meg.
Augusztusi vihar söpörte el a felkelő nap országát
1945 augusztusában már csak Japán maradt talpon a tengelyhatalmak közül. Dacára annak, hogy augusztus 6-án Hirosimára ledobták az első atombombát, a császárság tovább folytatta a kilátástalan küzdelmet. Három nappal később a szövetségesek Nagaszakira is atomcsapást mértek, ami – legalábbis a közvélemény így tartja – térdre kényszerítette az országot. Több történész szerint azonban az augusztus 8-i szovjet hadüzenet döntötte el végleg a szigetország sorsát.
A történelem legkegyetlenebb emberkísérletei
Borzalmakkal teli az emberiség története, válogatott kegyetlenkedések ezek, amelyeket különböző korokban és társadalmi környezetben követtek el emberek embertársaikkal szemben. A kegyetlen történetek mögött felfedezhető ideológiák, illetve a tudomány szolgálatának morbid hite nagymértékben befolyásolta az emberkísérletek megítélését.
40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés
Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.
Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén
Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.
Sarló és Kalasnyikov
Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.
Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt
A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.
A sarkaiból kifordult világ
1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...
A kommunisták már nem fenyegetik Európát
Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.
A kiugrás lehetett volna Horthy utolsó nagy húzása
1944. október 16-án egy huszonnégy éves korszak ért véget: lemondott hivataláról Horthy Miklós kormányzó. Távozása bonyolult belpolitikai játszmák és diplomáciai folyamatok eredményeként, drámai körülmények között zajlott le, majd Szálasi Ferenc és a nyilasok uralma következett. Kétrészes írásunk első részében a Horthy-korszak utolsó hónapjának legfontosabb eseményét, az előzetes fegyverszüneti egyezmény megkötését mutatjuk be.
Új felvonás az Aral-tó drámájában
1961-ben még a világ negyedik legnagyobb tavának számított az Aral-tó. Azóta a vizének szintje az Amu-darja és a Szir-darja elterelése miatt folyamatosan csökken. 2014 nyara újabb fordulópont a tó történetében, mert a keleti medencéje teljesen kiszáradt.
- címkék:
- öntözés
- kiszáradás
- Aral-tó
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Páncélosok és katonák a ukrán függetlenség napján
Katonai parádéval ünnepli függetlenségének 23. évfordulóját Ukrajna: páncélosok és menetoszlopok vonulnak Kijev utcáin - miközben az ország keleti része lángokban áll. A fegyveres szakadárok is parádéznak, bemutatva az elfogott ukrán katonákat.
Kétszer támadt fel az Aral-tó a halálból
Kevesebb mint egy évszázad alatt szinte teljesen elpusztította az Aral-tavat az öntözés. A folyamat az egyik legismertebb környezeti katasztrófaként vált ismertté világszerte. Egy új tanulmány szerint azonban a tó ideiglenesen már kétszer eltűnt a történelem során, így a helyzet nem annyira reménytelen.
- címkék:
- Aral-tó
- öntözés
- kiszáradás
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Basescu: Putyin a Szovjetunió határait akarja helyreállítani
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában.
Az utolsó férfi, aki mesélhetne a szovjet dicsőségről
Február eleje óta már csak egyetlen szovjet marsall él. Az idén 90 éves Dmitrij Jazov volt az utolsó, akit kineveztek erre a posztra, de hálátlan feladat hárult rá. Nagyon szerette volna ha egyben marad, de mégis ő volt az egyik, aki az utolsó szöget verte a Szovjetunió koporsójába.