orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Átvették az irányítást a sejtek működése felett
Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.
Saját vérereket is növesztenek a daganatok
Már több éve elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek, amelyek az érképződés gátlásával próbálják meg elzárni a tumorok vér- és oxigénellátását. A készítmények részben ugyan hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit korábban vártak ezektől a szerektől. Két új eredmény most magyarázatot adhat rá, hogy mindez miért van így: az agydaganatok egy fajtáját vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok saját érhálózatot is növesztenek, erre azonban a jelenlegi érképződésgátlók nem hatnak.
Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban
A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget embrionális őssejteken alapuló kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Kiderült, miért segítik az egészséges sejtek a daganatokat
Egyetlen fehérjemolekula lehet a kulcsa annak, hogy sokszor eredménytelenek maradnak az immunrendszernek a daganat ellen indított támadásai. Ha a mostani eredmények embereknél is beigazolódnak, végre hatékony rákellenes vakcinák kifejlesztésére nyílik lehetőség.
Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk
Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.
Először látott betűket egy több évig vak ember
Egy évekig teljesen vak ember képes megkülönböztetni gyümölcsöket és evőeszközöket egy asztalon, felismeri az alakokat egy szobában, sőt betűket olvas egy retinachip beültetése után. Eddig ez a legnagyobb mértékű látásjavulás, amit elértek ezzel a módszerrel.
Az első kép egy gyilkos immunfehérje hatásáról
Angol és ausztrál kutatók első alkalommal tettek láthatóvá egy olyan immunfolyamatot, amelynek létezéséről már 110 éve tudnak a szakemberek. A mikroszkóp alatt megvizsgált fehérje lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá váltak vagy vírusok fertőzték meg őket. Az eredmények a daganatok, a cukorbetegség és a malária leküzdésében is egyaránt segíthetnek a jövőben.
USA: nincs bizonyíték a kivégzési injekció kíméletességére
Ismét kiújult a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kellően hatékony és fájdalommentes-e a kivégzések során alkalmazott injekciókeverék. Az eddigi tanulmányok nem támasztják alá, hogy az elsőként adott nátriumvegyület valóban megfelelő a célra. Az anyag hiánya miatt nemrég több amerikai kivégzést is el kellett halasztani.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget egy vadonatúj kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Kiakadt a Vatikán a lombikbébis professzor Nobel-díján
Hibás döntés, hogy orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a lombikbébik atyja - közölte a Vatikán bioteikai ügyekben nyilatkozó szóvivője, Ignacio Carrasco de Paula. Carrasco szerint a díjazott professzor a felelős a mesterséges megtermékenyítések során elpusztított embriókért.
Orvosi-élettani Nobel-díj 2010-ben a lombikbébikért
A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a "lombikbébi" módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi. Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi születik.
Hatástalan egy új vizsgálat szerint a fenyőkéreg a szívre
Egy új vizsgálat most a fenyőkéreg-kivonatról állapította meg, hogy hatástalan a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Sikeresen tesztelték a milliméteres orvosi gépeket
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan mozgó fémeszközt fejlesztettek ki, amellyel a jövőben szövetmintavételt, elzáródott artériák megnyitását, gyógyszerek meghatározott célpontokhoz történő eljuttatását is meg lehetne oldani. Az eszközt egyelőre csak egy mesterséges modellrendszerben tesztelték - az igazi, élő szervezetben történő kipróbálás még várat magára.
Huszonkétezer iker vizsgálata tárja fel a génműködés még ismeretlen titkait
Minden korábbinál nagyobb szabású genetikai vizsgálat indult tizenegyezer ikerpár bevonásával, amelyből kiderülhet, pontosan mi határozza meg azt, hogy egy-egy gén aktív-e vagy sem. Ebből pedig megtudhatjuk például azt, hogy miért pont mi leszünk allergiásak a parlagfűre, vagy miért kapunk hamarabb infarktust, mint mások.
Maguknak szerveznek vizsgálatokat a gyógyíthatatlan betegek
Az internet elterjedésének köszönhetően alapvető átalakuláson ment keresztül az orvos-beteg viszony. A rendelőkbe ma már nem tanácstalan, hanem sokszor nagyon is tájékozott páciensek érkeznek, ami kihívás elé állítja az orvosszakmát: hogyan lehetne a betegek előnyére fordítani, hogy immár mindenki szabadon kereshet az orvosi információk között? A jelenség még radikálisabb új formája, hogy egyes betegcsoportok - jellemzően a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők - saját maguk is belekezdenek egy-egy szer "klinikai" vizsgálatába.
Újabb HIV-ellenes gél bizonyult hatástalannak
Egy utolsó fázisban tartó, több mint 9000 afrikai nőt bevonó klinikai vizsgálat alapján újabb HIV-ellenes gélkészítmény bizonyult hatástalannak. Az AIDS megelőzésére eddig kifejlesztett, vaginális gél formájában adott hatóanyagok eddig mind megbuktak a teszteken, egyetlen egyet kivéve - lehetséges azonban, hogy ez utóbbi sem jut majd el a forgalmazásig.
Ötperces vizsgálat ad pontos képet az agyfejlődésről
Egy speciális számítógépes program segítségével olyan ötperces vizsgálatot dolgoztak ki amerikai kutatók, amely képes gyorsan elemezni az egyes agyterületek közti funkcionális összeköttetéseket, és így megállapítani az agy fejlettségi állapotát. A következő években mindez lehetővé teheti, hogy már a látható tünetek megjelenése előtt meg tudja mondani az orvos, ha egy gyermeknél az idegrendszer fejlődésével összefüggő probléma megjelenése várható.
A csótány agya lehet az új antibiotikumok forrása
A rovarok idegrendszere lehetne az újfajta antibiotikumok egyik jövőbeli forrása, hangzott el a Nottinghamben tartott őszi mikrobiológus-konferencián. Kiderült, hogy a csótányok és sáskák agyából olyan vegyületek izolálhatóak, amelyek erőteljes baktériumölő hatással rendelkeznek - ez nem is meglepő annak fényében, hogy az állatok környezetében igen magas a különféle mikrobiális kórokozók előfordulási aránya.
Magyarországon még nincs az új szuperbaktériumokból
Az NMD-1 rezisztenciagén hazai felbukkanása ez idáig nem ismert - mondta Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató főorvosa, akit abból az alkalomból kérdezett meg az MTI, hogy Japánban is kimutattak az antibiotikumoknak kiterjedten ellenálló, új típusú rezisztenciagént tartalmazó szuperbaktériumot.
Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben
Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szűrővizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértő szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük. Az új kórokozókkal való fertőződést egyaránt kísérheti láz, tüdőgyulladás és a sebek elfertőződése.
Genetikai sokféleségünk eddigi legrészletesebb elemzése készült el
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb elemzése készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképről a Nature tudományos folyóirat legújabb számában olvasható tanulmány.
- címkék:
- orvostudomány
- genomelemzés
- Hapmap
- SNP
- Címkefelhő »
Először készült élő MRI-felvétel a mozgásban lévő szervekről
A németországi Max Planck Intézet kutatóinak első alkalommal sikerült élőben MRI-vel lefilmezniük a különféle szerveket. Az MRI - teljes nevén a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás - egészen mostanáig csak "egy helyben lévő" szervekről tudott képet alkotni, mostantól viszont már a dobogó szív vagy az ízületek mozgásának tanulmányozására is használható lesz. A módszer még annyira új, hogy maguk az orvosok is csak most ismerkednek az eljárás jövőbeli alkalmazási lehetőségeivel.
Először sikerült migrénre hajlamosító genetikai tényezőt találni
Egy világméretű összefogásnak köszönhetően sikerült azonosítani az első olyan génváltozatot, amely jelentősen növeli a migrén közönséges fajtájának előfordulási valószínűségét. A kutatásban több mint 50 000 személy genetikai adatait vizsgálták át: a nyolcas kromoszómán található DNS-darab az egyik idegi ingerületátvivő anyag szabályozásán keresztül indíthatja be a migrénes rohamot.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Gyógyszersiker a bőrrák legveszélyesebb formájának kezelésében
A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája: a betegeknél gyakran képződnek áttétek, és sokan a diagnózist követő egy éven belül meghalnak. Igen nehezen kezelhető daganattípusról van szó, így minden apró részsiker komoly reményt jelent a betegeknek. Az egyik tekintélyes orvosi folyóiratban éppen egy ilyen előrelépésről számoltak be egy massachusettsi rákkutató központ szakemberei.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Nagy lépés a bénulás kezelése felé
A világon első alkalommal sikerült beindítani azoknak az idegsejteknek a regenerációját, amelyek a gerincvelő sérülését követően az akaratlagos mozgásokat szabályozzák. Az egereken végzett eljárás új terápiás módszerek kifejlesztését teheti lehetővé a bénulás kezelésében.
Hat dolog, amin a férgekkel is osztozunk
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Beültethető készülékkel mérnék a vércukorszintet
Egy bőr alá ültethető vércukorszintmérőnek köszönhetően felcsillant a remény a cukorbetegek számára, hogy idővel nem kell majd napi négy tűszúrással ellenőrizniük vércukorszintjüket. A készüléket disznókon próbálták ki, a klinikai vizsgálatokat néhány hónap múlva szeretnék megkezdeni a szakemberek, derül ki a Science Translational Medicine-ben tegnap megjelent tanulmányból.
A zsírok helyett a cukrok lehetnek a szív fő ellenségei
Az utóbbi időben számos olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint a finomított szénhidrátok még veszélyesebbek lehetnek, mint a sokat támadott telített zsírsavak. A laikus csak kapkodja a fejét az évente változó táplálkozási tanácsok láttán, ám a lényeg egyszerű: együnk mindenből mértékletesen, és törekedjünk az étrendünk minél tudatosabb összeállítására. Amin mégis érdemes lehet változtatnunk, hogy csökkentjük a cukrozott üdítőitalok vagy a hozzáadott cukorral készült élelmiszerek fogyasztását.
Egy olasz orvos a szklerózis multiplex gyógyítását ígéri a betegeknek
A szklerózis multiplex nevű, idegrendszeri eredetű betegség ma még gyógyíthatatlan. Egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni azonban olyan műtétek végzésébe kezdett, amellyel állítása szerint jelentősen és szinte azonnal javíthatók a betegek tünetei. A jelenleg csak külföldön hozzáférhető beavatkozásért egymillió forintot kell fizetni, kérdés azonban, hogy minden betegnél hatékony-e ez az eljárás. A hazai szakemberek egyelőre óvatosak, hiszen egyikük sem ismer olyan publikációt, amely minden kétséget kizáróan bizonyította volna a betegség vénás eredetét.
Lélegezni sem tudnánk az agy csillagsejtjei nélkül
Az agy úgynevezett csillagsejtjeiről korábban mindössze annyit feltételeztek, hogy az idegsejteket összekötő ragasztóanyagként funkcionálnak, az utóbbi években azonban számos izgalmas dolog derült ezekről az agysejtekről. A legújabb felfedezés szerint a csillagsejtek központi szerepet játszanak a légzés szabályozásában.
A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel
Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejeződését - többek között ettől a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelődnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.
Őssejtsiker a terápiának ellenálló, visszatérő leukémia kezelésében
A Heidelberg Egyetem kórházának orvosai komoly őssejtsikerről számoltak be a Blood (Vér) című folyóirat hasábjain: a betegek 50 százalékát sikerült kezelni idegen donoroktól származó őssejtekkel a betegség azon fajtájában, amely a hagyományos terápiának ellenáll.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
Megtalálták a méz titkos, antibiotikumként ható összetevőjét
Évezredek óta tudjuk, hogy a méz sok betegségtől véd bennünket, de eddig nem sikerült megtalálni azt a "titkos" összetevőt, amelynek e védőhatást köszönhetjük. Most először sikerült tisztázni, miért pusztítja a méz a baktériumokat.
Agyba ültethető gyógyító chip készül Izraelben
Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentősen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.
Általános ellenanyagot fedeztek fel az influenzánál
Az influenza különféle vírusai közül az A-vírusok a legveszélyesebbek, amelyek gyorsan változnak, ezért mindig újabb védőoltásokat kell ellenük kifejleszteni. Nagy eredmény lenne, ha találnának egy olyan célpontot rajtuk, amely az evolúció során keveset változott, tehát közel megegyező minden változatukban. Egy ilyen szakasz elleni gyógyszerrel elvileg minden A-vírus támadható lenne.
Már 20 évesen megjósolható a menopauza időpontja
Ma jelentik be egy római konferencián azokat az eredményeket, amelyek szerint egy egyszerű vérteszttel meghatározható a nők menopauzájának várható kezdeti időpontja. A teszt a családtervezésben segíthetné a nőket, hiszen ha valakinél korai menopauza várható, akkor érdemes lehet minél előbb gyermeket vállalnia.
Elkészült az első tüdőchip
Ha mérnöki szemmel nézzük, az emberi tüdő a hatékony "szerkezetek" egyik legjobb példája: a felnőttek tüdejének összesen 140 négyzetméteres felülete a lehető legjobb hatásfokkal képes elvégezni a gázcserét. A Science legújabb számában megjelent tanulmányok szerzői ezt próbálták meg utánozni, jelentős sikerrel. Az egyik esetben élő patkányokba ültettek egy előzőleg lecsupaszított, majd sejtekkel újra feltöltött tüdőt, a másik alkalommal pedig egy mesterséges tüdőchip létrehozásáról számoltak be a kutatók.
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.