Magyarságkutató Intézet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád-ház
- magyar történelem
- Szent István
- kereszténység
- hunok
- legfrissebb
- legrégebbi
A Magyarságkutató Intézet is elítéli Márki-Zay Péter szavait
A Magyarságkutató Intézet elítéli Trianon sértő relativizálását – olvasható az Intézet Facebook-oldalán, amelyben Márki-Zay Péter újabb botrányos kijelentésére reagálnak. - írja a Magyar Nemzet.
A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.
Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"
"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.
A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója
." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Elképesztő felfedezés: meghatározták a Hunyadi-család származását
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be szerdán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.
Kétszáz éve kezdődött az esztergomi bazilika építése
Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.
A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 ősi és ma élő populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.
A Báthory család archeogenetikai vizsgálata - Folytatódnak a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásai Erdélyben
Újabb egyedülálló kollaborációs projektünk vette kezdetét Erdélyben. Ezúttal a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum, és a Magyarságkutató Intézet a méltán híres Báthory család archeogenetikai vizsgálatát kezdte meg. Băcueț-Crișan Dan és Keresztes Tímea a múzeum régészei keresték meg intézetünket, miszerint egy régészeti szempontból rendkívül érdekes ásatást találtak, és segítségünkkel pontosabb képet kaphatnak az egykor ott élt és eltemetett egyénekről. - írja a Magyarságkutató Intézet közösségi oldalán.
„Cassandrának igaza volt!”
Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- Klapka György
- Jókai Mór
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- Andrássy Gyula
- Andrássy Gyula gróf
- magyar történelem
- Deák Ferenc
- kiegyezés
- márciusi ifjak
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- pragmatica sanctio
- Magyar Királyi Honvédség
- Kasszandra-levél
- 1848. március 15.
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Cassandra levél
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Görgei emlékezete
„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.