magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mit árul el a kutya a gazdájáról?
Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erőt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.
Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját
Az ősemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori művészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és művészként is világhírű Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.
A cigányok génjei is Indiába mutatnak
Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.
Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában
Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számolt be egy magyar közreműködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.
Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak
Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.
A növényeknél is vannak lombikbébik
Számos növényt nagyon nehéz természetes úton szaporítani. Ezt az akadályt küzdik le a kutatók a növények laboratóriumi tenyésztésével. Ezzel a módszerrel számos veszélyeztetett faj megmenthető, illetve különféle egzotikus növények, például orchideák is olcsón szaporíthatók.
Káprázatos mikrofotók a Nikon idei versenyén
Újszülött pók, rovarszem keresztmetszete és denevérembrió is szerepel a Nikon által szervezett Small World mikrofotográfiás verseny díjazottai között. Nézze meg első húsz helyezett lenyűgöző fotóit!
A büdös bikákra buknak a tehenek
Teljesen legyengíti a szarvasbikákat a tehenek kergetése, és a szarvasbőgés végére már csak fekve dörmögnek a nőstényeknek. A gímszarvasok száma folyamatosan növekszik Magyarországon, és az erdők bőven eltartják a jelenlegi állományt, de kérdés, hogy a gazdálkodók mennyire bírják el a vadkárokat.
Készülnek a magyar hódításra a mosómedvék
Hetven éve terjeszkednek egész Európában, és bár Magyarországot még nem népesítették be, több jele van annak, hogy kezdik megvetni a lábukat a mosómedvék. Emberre alapvetően nem veszélyesek, de terjesztenek csúnya betegségeket, és keményen védekeznek, ha fenyegetve érzik magukat. Néhány egyed felbukkant az ország több pontján. Ha párt találnak maguknak, akkor nehéz lesz kiszorítani őket.
Hogyan lát csukott szemmel a delfin?
A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsősorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élő Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyűgözőek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.
Nagy járványról mesélnek a váci múmiák génjei
Egy nemzetközi kutatócsoport különleges vizsgálatokkal igazolta, hogy a majdnem két évtizede Vácott talált, több mint kétszáz éves mumifikálódott halottak jelentős része tuberkulózisban szenvedett életében. Az összehasonlító elemzések hozzájárulhatnak a tuberkulózis elleni új gyógymódok kifejlesztéséhez.
Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók
Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.
Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége
Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hőn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.
Ritka galaxismagok létezését igazolták magyar kutatók
Magyar és kínai rádiócsillagászok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az optikai színképe alapján kettősnek sejtett J1425+3231 jelű kvazárban valóban két aktív galaxismag rejtőzik.
Varázslövedékeket is fejlesztenek a rák ellen Debrecenben
A célzott daganatterápia és tumordiagnosztika egyre fontosabb szerepet kap az orvosi ellátásban. Az új módszerek kutatásában élen jár a Debreceni Egyetem Biofarmácia tanszéke.
Célegyenesben a Higgs felfedezése
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevő magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.
- címkék:
- LHC
- Higgs-bozon
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Atlas
- Címkefelhő »
Világszínvonalú génvizsgálatok Debrecenben
A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertőzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.
Sikeres magyar kutatás infarktus ellen
Az ELTE kutatóinak eredményeire alapozva csökkenthető lesz a szívinfarktus és az agyi érelzáródás utáni szövetpusztulás.
Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat
Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a beavatkozások előtt sikerülne felébreszteni ezeket a sejteket. Sokfelé próbálkoznak ezzel a világban, például Debrecenben is.
Új fotókat készített az első magyar műhold
Gomolyfelhők, tengerpartok, hatalmas síkságok és a Hold - többek között ezek is láthatóak az első magyar műhold, a Masat-1 újabb felvételein.
Először vizsgálták, mire gondol a kutya
Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója. A genetikai vizsgálatokat végző kutató nemrég több mint 40 új madagaszkári hüllőfajt különített el kollégáival.
Sikeres daganatkezelések Debrecenben
Különleges eljárással kivont vérképző őssejtekkel kezelnek nagy sikerrel egyes rosszindulatú vérképzőszervi betegségeket a Debreceni Klinikán. A kezeléseket 2003-ban kezdték, és ma már évi több száz beteg részleges vagy teljes gyógyítása lehetséges a klinikán.
Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?
Jelentősen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben. Mi a teendő, ha összetalálkozunk vele egy túra során?
Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
A Földtől 2 milliárd fényévre lévő szupernóvát azonosítottak magyar kutatók. A program munkatársa, Kiss László szerint ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet egy viszonylag kis távcsővel valaha is felfedeztek.
Józsikám, miért nem megyünk sörözni?
Kiveszett-e az udvariasság a fiatalokból, vagy nem értik őket az idősebbek? Mit jelent az udvariasság a neten, és miért csak a "kifinomult" sértés hatásos?
A madarak és a halak rámozdultak a barokk muzsikára
A zoomuzikológia nevű fiatal tudományág azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenéből. A barokk muzsikára rápörgött néhány faj, Mozartot már rágcsálóváltozatban is feldolgozták.
Több mint 40 új hüllőfajt azonosított egy magyar kutató
Genetikai vizsgálattal több mint negyven, korábban le nem írt madagaszkári hüllőfajt különített el Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója.
A paprika volt a Nobel-díj kulcsa a szegény ember Cambridge-ében
Hetvenöt éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A bejelentést nagy ünneplés követte, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartottak. Szent-Györgyi kitüntetését nem véletlenül nevezte a Times "Paprika-díjnak": a világhírű tudós valóságos C-vitamin-bányára bukkant Szeged jellegzetes növényében, a paprikában.
Magyar kapta a matematikusok Nobel-díját 2012-ben
Szemerédi Endre matematikus kapta a 2012-es Abel-díjat, amelyet a matematika Nobel-díjaként is említenek.
Bekukucskálhatunk egy egér agyába a magyar kutatók találmányával
Egy magyar kutatócsoport olyan nagysebességű, háromdimenziós lézermikroszkópot fejlesztett ki, amellyel a világon egyedülálló módon képesek több száz élő idegsejt aktivitását és az információ nyúlványokban való terjedését egyszerre vizsgálni.
A Masat elkészítette az első magyar műholdas űrfelvételeket
Magyarország első műholdja, a Masat-1 2012. március 8-án elkészítette első saját űrfelvételét. A kép Afrika déli részét ábrázolja. A fedélzeti kamera létét csak szerdán hozták nyilvánosságra a műhold készítői.
Cukorbetegség elleni szereket fejlesztenek Debrecenben
A cukorbaj népbetegség a világ egyre több országában. Kezelésének egyik módja, hogy megakadályozzák a szervezetben tárolt cukor felszabadítását. Ilyen gátló vegyületekkel kísérleteznek a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén is.
Recsegve köszön, de jól szuperál a magyar műhold
A két hete keringő Masat-1 teljesít a legjobban a vele együtt startolt pikoműholdak közül. Minden áthaladáskor hatalmas ricsajjal jelentkezik be barkácsmérőszalagból készült, eredetileg harcsázódamillal rögzített antennájával. A Masat-1 követőállomásán megnéztük, hány mérnököt tud lefoglalni egy 1 köbdeciméteres kocka.
Mi látszik az űrből az emberi arcokon?
A kémműhold ráközelít a terroristák táborára, és az arcfelismerő rendszer máris lebuktatja a keresett személyt. Léteznek-e a valóságban az akciófilmekből ismert bravúrok, mire képesek a legmodernebb szenzorok?
Különleges lények élnek a téli Balatonban
Rendkívül hasznos, különleges algafajok élnek a Balatonban - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Limnológiai Intézetének kutatásaiból.
Magyar kutatók vizsgálták a fiatal őshüllők repülési szokásait
Magyar és német paleontológusok csontszövettani vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a solnhofeni repülő őshüllők a korábbi feltételezésekkel szemben nem tudtak egyből repülni a kikelés után. Eleinte nagyon gyorsan növekedtek, majd a repülés kezdetekor jelentősen csökkent a növekedési ütemük.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
- címkék:
- műholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Masat-2
- Címkefelhő »
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.
Ilyen egy hangya szeme közelről
Egy hangya fején lévő szőrszálak részleteit vagy a levegőben szálló pollenek finomszerkezetét is részletesen lehet elemezni az ELTE új műszeres és anyagtudományi központjában.
A génekből következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerűen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra
A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A gyöngyösiek az elsők között repültek Kolontárnál, és az USA is hívta őket a Mexikói-öböl fölé.
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer iránt, a gép titkait nem adják, inkább itthon kamatoztatják tudásukat.
Feljutottak a magyarok a Föld legmagasabb vulkánjára
Hétfői hírek szerint a magyar Atacama-expedíció feljutott az Ojos del Saladóra, és mindenki jól van.
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal együtt kidolgozott új elképzeléseiket, amely magyarázatot kínál a kooperatív viselkedés létrejöttére.
Jövő héten startolhat az első magyar műhold
Február 9-én startolhat legkorábban az első magyar műhold, a Masat-1. Az európai Vega hordozórakétán induló űreszköz nemzetközi szinten is bemutathatja a hazai műszaki szakemberek képességeit.
Skorpiómérget tesztelnek a gyógyászatban Debrecenben
Debreceni kutatók kiemelkedő eredményeket értek el az immunrendszer módosításában. A munkához Mexikóból kaptak tisztított skorpiómérget.
Miért kellett sárhányó a holdautóra?
Három Apollo-expedíció során is használtak négykerekű járműveket a Holdon, amiket sárhányóval szereltek fel. Miért volt erre szükség a levegő nélküli, csontszáraz terepen?
- címkék:
- magyar kutatók
- Hold
- autó
- holdautó
- Címkefelhő »
Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat
Akad még néhány fehér folt a térképen: ilyen például a világ legmagasabban fekvő tava, amelyet még senki nem tanulmányozott közelről. Három magyar kutató teheti meg ezt elsőként, ha leküzdik a tóhoz vezető brutális terepet. Hétfőn indulnak.
Túl sokat tudott, azért nem kapta meg a Nobelt
A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar tudósa és oktatója Szentágothai János agykutató volt. A professzor számos világhírű idegkutatót bocsátott útjára, munkásságának hatása a mai napig érződik a hazai és a nemzetközi agykutatásban.
Új magyar kutatás: mekkora gyerekével ér fel egy kutya esze?
Csecsemőkhöz hasonlóan reagálnak a kutyák az emberi kommunikációs jelzésekre, állapították meg magyar kutatók. Az etológusok szemmozgást érzékelő műszerrel vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák a lejátszott videókra.
Már itthon is gyártanak nanotechnológiás védőbevonatot
Vízlepergető festék, baktériumölő bevonat, öntisztuló felületek - ezek mind megvalósíthatók a korszerű technológiával előállított titanát nanoszerkezetek felhasználásával. A legújabb magyar fejlesztésű titanát gél könnyen felvihető a különböző felületekre, és megtartja a titán-dioxid kedvező hatásait.
Fiatal magyar kutatónő vezeti a világ legkeményebb bolygólaborját
Egy fiatal magyar kutatónő közreműködésével először sikerült a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon uralkodó felszíni körülményeket előállítani egy földi laboratóriumban az Egyesült Államokban. A rózsaszín égből fekete hó hullik, a folyók mínusz 180 Celsius-fokon áramlanak.
Pécsi kutatók megtalálták a cukorbetegség egyik okát
Pécsi kutatók megtalálták a kettes típusú cukorbetegség egyik okát, ami szerintük komoly segítséget jelenthet a betegség jövőbeni kezelésében.
Tumorsejteket ölő immunsejtekkel kísérleteznek a Debreceni Egyetemen
A debreceni kutatók az immunrendszer egy különleges sejttípusának, a dendritikus sejteknek a tulajdonságait kutatják. A sejtek átprogramozásával lehetőség nyílhat számos betegség, többek közt egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések hatékony kezelésére.
Szakít a kommunista örökséggel a magyar tudomány - a Nature cikke a reformokról
Komolyabb reformokra és anyagi erőforrásokra van szükség a Nature újságírója szerint ahhoz, hogy a magyar tudományos élet megszabaduljon a kommunista örökségtől. Quirin Schiermeier, a lap szerzője a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről és jövőjéről ír a folyóirat legújabb számában.
Decemberben is virágzik a Kiskunságban a világ egyik legritkább vadvirága
A kizárólag Magyarországon előforduló, fokozottan védett tartós szegfű állománya az elmúlt öt évben egy természetvédelmi programnak köszönhetően csaknem megötszöröződött.
Ezeket a kisbolygókat kapták az év ismeretterjesztő tudósai
Két kutató házaspárnak adták át Az év ismeretterjesztő tudósa díjat hétfőn a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában, Budapesten.
Nanovassal tisztítják a szennyezett talajvizet
Egy magyar kutatók által fejlesztett nanorészecske képes arra, hogy semlegesítse a talaj és a talajvíz szennyezettségét, amelyet a különböző vegyi üzemek által a talajba juttatott vegyületek okoztak. A módszerrel sok esetben fel lehetne váltani az eddig alkalmazott hosszadalmas és költséges, vízkitermeléssel járó eljárásokat.
Rövidesen indul az első magyar műhold
A tervezettnél korábban, már 2012 elején startolhat az első magyar műhold, a Masat-1. Ez lesz az első alkalom, hogy egy száz százalékban hazai építésű műhold jut a világűrbe.
- címkék:
- műholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Címkefelhő »
A csalókat az állatok is megbüntetik
Az együttműködő viselkedés nemcsak a magasabbrendű társas állatoknál és az embereknél figyelhető meg, hanem már a baktériumoknál is. Kialakulásának evolúciós mozgatórugói azonban még ma sem teljesen tisztázottak. A megoldással számos szakember foglalkozik, most egy magyar-olasz kutatópáros is előállt egy lehetséges modellel.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Másfél kiló baktérium dolgozik az ember beleiben
Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt és bizonyította, hogy a megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.
Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.
A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben
A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során - ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget.
A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem
Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
A Star Wars csillagrendszere betört a tudományba is
Csütörtökön este jelentette be a NASA az első olyan bolygó felfedezését, amely két csillag körül kering - akárcsak a Tatooine a Csillagok háborújában.
Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz: magyar kutató felfedezése az USA-ban
A nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt - amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében - a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.
A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy időnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtőn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.
Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került
Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. A döntés értelmében Kossuth, Hofi és Kincsem elnevezésű aszteroida is kering már a Nap körül. Az égitesteket a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium munkatársai fedezték fel és nevezték el.
Az őssejtkutatás esélyei és veszélyei - előadás, film és beszélgetés a Mindentudás Egyetemén
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Ezekről beszélt Sarkadi Balázs a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben
Az antianyag-vizsgálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: sikerült a protonéhoz hasonló pontossággal meghatározni az antiproton tömegét. A kutatásban több magyar fizikus is részt vett.
A légszennyezésről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk? Erről beszélt Gelencsér András a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Napjaink nanotechnológiája a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Erről beszélt Mihály György a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már jávorszarvas is tévedt a magyar utakra
Évente közel kétezer-ötszáz közepes és nagy testű vadat gázolnak el az autópályákon. A balesetek jelentős része a csomópontok közelében történik, ahol a gyakori tervezési hibák miatt az állatok fel tudnak menni az autópályákra.
Már itthon is gyártanak titanát-nanocsöveket
A titán-dioxid kedvező tulajdonságainak köszönhetően már régóta elterjedten használatos az ipar egyes ágazataiban, például a festékipar és a kozmetikai iparban. A nanotechnológia alkalmazásával előállított titanát nanocsövek a titán-dioxid kedvező tulajdonságai mellett a nanostruktúrából adódó szerteágazó lehetőségeket is hordozzák.
A térről az építészetben és a társadalomban a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszélt az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt
A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évről évre rangsoroló cég adatai szerint.
A fenntartható energiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Aszódi Attila beszélt a fenntartható energia kérdéseiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak
Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.
Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke
Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.
Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között
A világ legjobb egyetemeit évről-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.
Az időskori szellemi leépülésről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről beszélt Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már a kisbabák is képesek józan következtetéseket levonni
Már néhány hónapos csecsemők is tisztában vannak a fizikai világ alapvető szabályaival, például azzal, hogy a tárgyak nem tűnnek el csak úgy, ha behunyják a szemüket. Most kiderült, hogy a tizenkét hónapos babák ezt a tudást kifinomult előrejelzésekre képesek felhasználni azzal kapcsolatban, hogyan végződnek egyes korábban még nem látott események.
Amit az ember nem akar, hipnózisban sem teszi meg
Behunyom a szemem, és érzem, ahogy elnehezedik a fejem. Az elején még próbálok kicsit ellenállni, de aztán egyre ereszkedik lefelé. A hipnotizőr hatása alá kerültem. Azonban nem alszom, hanem egy meglehetősen szokatlan tudatállapotba kerültem.
A jó tudomány jövője - Csíkszentmihályi Mihály előadása az MTA-n
Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus-kutatónak az Akadémián tartott hétfői előadása az emberi közösségek hatótényezőiről, a kiteljesedett életről és tudományról való együttgondolkodásról szólt. A "jó tudomány" nem csupán elkötelezett tudósok felismeréseinek összessége, hanem forrása annak a boldogságfogalomnak, amellyel a jövőbe vetett bizalom kiépülése leírhatóvá válik.
A számítógépekről és a nyelvtechnológiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyetemén Kornai András beszélt arról a jelenségről, hogy ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint
"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.
A felszín alatti vízáramlásokról a Mindentudás Egyetemén
A Föld felszínének több mint hetven százalékát víz borítja, de ebből a fogyasztható édesvíz alig három százalékot tesz ki. Ez az édesvíz az élet feltétele, de gyakran az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető kockázati tényező is. Ennek a korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny erőforrásnak a fenntartható használatáról beszél Mádlné Szőnyi Judit a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
Új vízfertőtlenítő szert fejlesztettek magyar kutatók
Az ezüst baktériumölő hatását és a nanotechnológiát kombinálva magyar kutatók egy újgenerációs fertőtlenítőszert fejlesztettek ki.
A lelki egészségről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme múlt heti televíziós adásában Kéri Szabolcs beszélt a mentális folyamatok biológiai, pszichológiai és társadalmi összetevőiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A számítógép, az ember és a nyelvtechnológia kapcsolatáról a Mindentudás Egyetemén
A beszélő és az embert megértő számítógép a sci-fi világából lassan átvonul a hétköznapi életbe. Ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Erről a jelenségről beszél Kornai András a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
Magyar csillagászok fotózták le a legtávolabbi ismert üstököst
Rekordtávolságban észlelték a Hale-Bopp-üstököst magyar csillagászok egy chilei távcsövel. Az égitest 1997-ben hónapokig szabad szemmel is látszott, azonban most már a Neptunusznál is távolabb jár, így tízmilliárdszor halványabbnak mutatkozik.
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Az erdővel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban
Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyőpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetőleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdőirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelműen alátámasztottak.