Luxemburgi Zsigmond
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Visegrád
- Hunyadi János
- Anjou-kor
- legfrissebb
- legrégebbi
A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát
Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...
Lovas balesetben, várandósan halt meg az első magyar királynő
Hatszázhuszonöt éve, 1395. május 17-én egy lovas balesetben halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon.
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János
A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...
A nikápolyi csata, ami egységes haditerv híján elveszett
Hatszázhuszonöt éve, 1396. szeptember 28-án szenvedtek vereséget a Zsigmond magyar király vezette európai lovagseregek az oszmán török birodalom erőitől a Duna partján fekvő Nikápolynál (a mai Bulgária területén található Nikopol városa) megvívott csatában. A vereségnek hosszú távú hatásai lettek az európai és a magyar történelemre is: az oszmán terjeszkedés tovább folytatódott a Balkánon, és az 1526-os mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.
Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban
Szlovákia fővárosa ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Először a magyar államiság megteremtése szempontjából döntő jelentőségű, Árpád fejedelem és Luitipold bajor herceg kelet-frank serege között 907-ben lezajlott csata révén került be Pozsony neve a krónikákba. De több mint két évszázadon át itt, a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát, a mohácsi vész után pedig Székesfehérvár helyett Pozsony lett az új koronázóváros, valamint megannyi történelmi jelentőségű országgyűlés helyszíne. A modern Pozsony, Bratislava, a Szlovák Köztársaság fővárosaként egyszerre szimbolizálja a történelmi múltat, és a dinamikusan fejlődő jelent.
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása
Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...
- címkék:
- Antiókhiai Anna
- Neparáczki Endre
- Hunyadi Mátyás
- Könyves Kálmán
- Nagy Lajos
- Károly Róbert
- Szent László
- Szapolyai János
- Luxemburgi Zsigmond
- Corvin János
- III. Béla magyar király
- Székesfehérvár
- Győr
- Nagyvárad
- Jagelló-dinasztia
- osszárium
- Anjou-ház
- DNS
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- koponya
- András nap
- árpád-házi királyok
- arcrekonstrukció
- archeogenetika
- herma
- Szegedi Tudományegyetem
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »