kvantumfizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- fekete lyuk
- részecskefizika
- fehér lyuk
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát
A DESI elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában először hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába eső grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyűrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology című vezető nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik első alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelőt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhő »
Einsteinnek mégis igaza volt és Isten nem kockázik?
Egy maroknyi fizikus életre kelt egy tabu fogalmat, a szuperdeterminizmust. Úgy vélik, a szuperdeterminizmusnak van értelme a kvantumvilágban, azzal, hogy azt sugallja, hogy nem olyan véletlenszerű, mint amilyennek látszik de a kritikák azt mondják, hogy ez alássa a tudomány egész alapját.
Kopaszodó fekte lyukak bizonyítják Einstein általános relativitáselméletét
Egy új fizikai áttörés megmutatja, hogy Einstein általános relativitáselmélete tartja magát továbbra is, még a kopaszodó fekete lyukakat illetően is.
Fizikusok a jelenlegi fizikai elméletekkel megmagyarázhatatlan nyomokat találtak
2020 márciusában CERN kísérletek új alapvető részecskék és erők lehetséges létezését sugallták, melyek a Standard Modellel nem magyarázhatók meg. Most a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában a fizikusok további mérései hasonló hatásokat találtak, fellendítve az új fizika ügyét.
Angol kutatók új felfedezést tettek a fekete lyukakról
A Sussex Egyetem fizikusai fontos lépést tettek a fekete lyukak kutatásában. Kvantumgravitációs korrekciókat számoltak a fekete lyukak entrópiájához, amikor érdekes jelenségre bukkantak. Az 1970-es évek óta a fizikusok próbálnak elméleteket kidolgozni a kvantumgravitációra és alkalmazni ezeket az eseményhorizont fizikájára. A legutóbbi kísérlet Xavier Calmet. és Folkert Kuipers párosnak szeptember 9-én a Physical Review D. magazinban publikált tanulmánya.
Úgy tűnik, a fotoszintézistől a navigációig, az élet lehet, hogy kihasználja a kvantumhatásokat
Csábító bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes baktériumok fotoszintézise és a madarak elképesztő navigációja a kvantum koherenciától függ.
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy
Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelő vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...
A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak
A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.
- címkék:
- kvantumfizika
- fizika
- tudomány
- UniTop
- Címkefelhő »
Tudja-e ki az,aki egyetlenként kétszer is megkapta a fizikai Nobel-díjat?
Annak ellenére, hogy felfedezése mindennapjaink részévé vált, még sem lett ismert a neve, olyannyira, hogy még a saját szomszédai sem tudták róla, kicsoda ő valójában. Csak úgy ismerték, mint egy kedves és szerény embert, aki szeret velük grillezni.
Speciális mikroszkóppal figyelték meg a fény áramlását
Közvetlenül sikerült megfigyelniük a fény áramlását egy speciális mikroszkóp segítségével a haifai Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) szakembereinek - jelentette be az intézmény, amely a kvantumtudomány területén elért jelentős áttörésnek nevezte a szakemberek teljesítményét.
- címkék:
- kvantumfizika
- mikroszkóp
- fény
- Címkefelhő »
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen
Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.
Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Bizonyítékot találtak a különleges kvantumkristály létezésére
Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.
Atomcsapdával határozták meg a gleccserjég korát
Új mérési módszerrel precízen megmérték a gleccserjég korát. A tudósok Európa klímájának történelméről akarnak így új információkat szerezni.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Roosevelt amerikai elnök
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- Címkefelhő »
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
Einstein még a nácik hatalomra jutását is megjósolta
Albert Einsteinnek mindenben igaza volt, még abban is, amiben tévedett. Nemcsak az elméleti fizikában látott előre dolgokat, hanem a világtörténelem menetében is.
Megjelent Hawking utolsó befejezett kutatása
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- időutazás
- időgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridő
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- téridő görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idődilatáció
- Címkefelhő »
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerű fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Életre keltek a bútorok, és testetlen kezek repültek a levegőben
Tudósokat, írókat és más értelmiségieket bűvölt el szó szerint a 19. században Eusapia Palladino. A szeánszok résztvevőit elsősorban a kíváncsiság hajtotta, akik a híres médium által még az elhunyt hozzátartozóikkal is kapcsolatba tudtak lépni. A szeánszokon nem mellesleg gyakran bútorok, vagy éppen testetlen kezek repültek feléjük.
Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták.
Isten nem vet kockát, de ne is mondják meg neki, hogy mit tegyen
A kvantummechanika a józanészen túlmenő furcsaságok világa, ahol számunkra felfoghatatlan, a hétköznapokban nem tapasztalható dolgok történnek. Az egyik ilyen Kolumbusz tojását idéző kérdés az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett probléma.
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kutatók Kína és Ausztria között a világ első kvantumkommunikációs műholdjával, egy újabb lépéssel közelebb kerülve egy globális kvantumkommunikációs hálózat megszületéséhez.
- címkék:
- Kína
- műhold
- kvantumfizika
- kommunikáció
- Címkefelhő »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- Címkefelhő »
Először sikerült teleportálni a víz alatt
Kínai tudósoknak először sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges.
Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben
190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.
Bölcs humorral fűszerezett einsteini aranyköpések
Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nőtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet.
A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Lehetnek-e kölykei Schrödinger macskájának?
Schrödinger macskája híresebb, mint a gazdája. A kérdés viszont már nem az, hogy a macska halott és/vagy él, hanem az, hogyan és mivé szakad szét.
Megdöntötték a teleportálás rekordját
Huszonöt kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Hol vannak a kvantumszámítógépek?
A Google és a NASA kvantumchipeket és saját gépeket gyártana mesterséges intelligencia kutatáshoz, a Microsoft pedig hibamentes kvantum-számítástechnikát ígér.
Elcsípték egy atom hangját
A mesterséges atomok apró rezgései - a fononok - könnyebben kezelhetőek lehetnek a kvantumszámítógépekben, mint a jelenleg használt fényrészecskék.
- címkék:
- kvantumfizika
- hang
- hullám
- atom
- Címkefelhő »
Mégis megoldható az időutazás nagypapa-paradoxona
Kvantummechanikai szimulációjában sikerült egy fotont visszaküldeni a múltba, amely utána létrehozta saját magát. Ha a teszt a valóságban is sikerülne, az a kvantumtitkosítás végét jelenthetné.
Megnyílhat az út a csillagokba egy új hajtóművel
A NASA egyik kutatója szerint több tízezer év helyett egy emberöltő alatt elérhetnénk a Proxima Centaurit, ha az űrben, élesben is jól vizsgázik az új hajtómű, amely látszólag hajtóanyag nélkül működik.
- címkék:
- űrutazás
- kvantumfizika
- hajtómű
- vákuum
- NASA
- Címkefelhő »