hadjárat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- hódoltság
- Rakka
- Oszmán Birodalom
- Katka
- legfrissebb
- legrégebbi
Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja
1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.
Megkezdték Rakka visszafoglalását
Az arab-kurd Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szervezet megkezdte hadműveletét Rakka visszafoglalására az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől.
Válaszlépést tesz Ankara, ha a rakkai hadművelet fenyegetést jelent
Ha a rakkai hadművelet vagy más konfliktus Törökország biztonságának a fenyegetését jelenti, akkor Ankara azonnal megteszi majd a szükséges válaszlépést - jelentette ki Binali Yildirim török miniszterelnök.
Éjjel kezdődik Rakka utolsó ostroma
Vasárnap éjjel kezdődik meg Rakka utolsó ostroma- jelentette be a Szíriai Demorkatikus Erők (SDF) szárazföldi parancsnoka.
- címkék:
- Szíria
- Rakka
- hadjárat
- ostrom
- Címkefelhő »
Ritka növényből erjesztett bor végezhetett Nagy Sándorral
Igen fiatalon, 32 évesen halt meg időszámításunk előtt 323-ban Nagy Sándor, a híres világhódító makedón hadvezér-király. Korai és váratlan halálát már megpróbálták sokan, sokféleképpen megmagyarázni. Az elmúlt több mint kétezer év alatt terítékre került már a tífusz, a malária, sőt, a túlzott alkoholfogyasztás is, ám a legfrissebb eredmények szerint úgy tűnik, hogy mérgezett bor végzett az ókori történelem egyik legnagyobb alakjával.
Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?
Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Címkefelhő »
Egy fa, amelyért az ember szembeszállt az istenekkel
Talán nincs még egy olyan fafajta a világon, amelynek olyan különleges, évezredeken átívelő kulturális jelentősége lenne, mint a cédrusnak, különösen pedig a libanoni változatának. Ebből eredeztethető gazdasági jelentősége is. A libanoni cédrus volt az, amelyet felhasználva az ókor legnagyobb uralkodói temetkeztek, a közel-keleti államok legmívesebb épületeiket emelték belőle, egész térségek gazdasági alapját jelentette, és amely – a mitológiai történet mai olvasata szerint – elsőként esett áldozatául az ember ökológiai önzőségének. A történet később szinte észrevétlenül vált valóssággá. Álljon bár a libanoni cédrus egy ország zászllajának ...
Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett
Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában.
Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?
A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila?