XIII. Lajos

címke rss

A király testőrparancsnoka volt, de csak azután lett világhírű, hogy fejbe lőtték

Igen, sőt, a másik három testőr is, de míg az ő esetükben szinte csak a valódi nevük maradt fenn, d'Artagnanról jóval több adatot ismerünk. Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, vagy anyai utónevén Charles de Batz de Montesquiou, comte d'Artagnan 1610 körül született egy Gascogne-i nemesi családban, és 1673 nyarán halt meg. Dumas a világhírű regényében azonban nem a történeti hűségre, hanem a kalandokra koncentrált, így amit d'Artagnanról olvasunk a "Három testőr"-ben, az csak nagyon távolról és kevés részletében felel meg a valóságnak.

Még mindig keresik a 410 éve meggyilkolt francia király fejét

Tudomány2020.05.21, 15:52

IV. Henrik 1610. május 14-én éppen Párizs egyik forgalmas utcáján hajtatott a királyi palota felé, amikor egy fanatikus katolikus merénylő, bizonyos Francois Ravaillac felugrott hintójára és leszúrta a védtelen királyt. A szerzetes tőrrel végzett a rendkívül népszerű, navarrai származású uralkodóval. Alattvalói mindig is „jó királyként" tekintettek rá, aki egyszer fennhangon azt hirdette, hogy addig nem nyugszik, amíg nem fő vasárnaponként minden francia fazekában egy tyúk.

Jeanne d'Arctól Quasimodóig: a Notre-Dame évszázadai

Tudomány2019.04.16, 20:57

Sok évszázad kultúrtörténete állt hétfőn éjjel lángokban, és a világ egyik leglátogatottabb keresztény temploma már nem először nyögte a történelem viszontagságainak pusztításait. A párizsi Notre-Dame székesegyházat Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építtetni 1163-ban, és a Mi Asszonyunk temploma a kezdetektől számos jelentős változtatáson esett át. Látta nagy királyok ünnepeit és dicsőítette győzelmeiket, a francia forradalom idején megrongálták és kifosztották, majd a nácik idején újra veszélybe került. A kereszténység és az egyetemes kultúra egyik jelképe Victor Hugót is megindította, és 1831-ben napvilágot látott a hányatttatott ...

Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja

Tudomány2017.05.26, 12:59

1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.

Előző
  • 1
Következő