Rejtélyes helyek a világon, ahol hátborzongató dolgok történnek - fotók, videók

Bolygónkon a gravitáció Isaac Newton által felfedezett törvényei érvényesülnek. De vannak olyan rejtélyes helyek a világon, ahol a gravitáció valamiért mégsem működik: egy autó leállított motorral is képes felfelé haladni, egy vízesés nem lefelé esik, hanem felfelé haladnak a vízsugarak, egy rendkívüli súlyú kőtömb pedig elképzelhetetlenül furcsa szögben csücsül egy szikla tetején, mégsem zuhan le onnan. A Bright Side segítségével nyolc olyan misztikus helyet mutatunk be, amelyek nem is létezhetnének, legalábbis annyiban semmiképpen sem, hogy fittyet hánynak a tömegvonzás minden szabályára. 

Óriási rejtélyes szerkezetet találtak a galaxisunk mögött

A Tejútrendszer centruma mögött egy feltérképezetlen terület, az úgynevezett "elkerülési zóna" húzódik. Ebben a láthatatlan térségben egy óriási, több galaxisból álló struktúrát azonosítottak a szakemberek.

Katasztrófa jön a Földön: hosszabb lesz egy nap

A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől. Ez nem tűnik soknak, a hatása mégis jelentős, mert megváltoztatja a napok hosszát a Földön.

Sötét anyag: Eljött az idő, hogy feladtuk a keresését?

Több évtizedes kevés eredménnyel járó sötét anyag keresés után, néhány kutató azt mondja, komolyabban kellene vennünk egy új gravitációelmélet lehetőségét.

Minden eddiginél tökéletesebb Einstein-gyűrűt örökített meg az űrtávcső

A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.

Megdöbbentő felfedezés a világűr titokzatos anyagáról

A japán csillagászok eredményei arra utalnak, hogy a kozmológia törvényei a világegyetem történetének hajnalán másképp működhettek, mint napjainkban.

Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót

Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külső bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.

Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak

Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.

Gyorsabban pusztulnak az űrben a vörösvérsejtek, mint a Földön

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja.

Egy szakértő elárulta, lehet-e szexelni az űrben

A szakértők szerint az egészséges szexuális élet kulcsfontosságú a testi és lelki jóléthez - egyelőre azonban senki nem tudja biztosan, hogy vajon lehet-e szexelni egy űrhajón.

Einstein igaza újra bebizonyosodott

Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Íme! A macskák így győzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók

A macskákról köztudott, hogy nem tartoznak az unalmas háziállatok közé.  Amellett, hogy nagyon öntörvényűek és sokszor fittyet hánynak a gazdájuk szavaira, igazi akrobaták, akik a gravitációt legyőzve elképesztő helyekre képesek felmászni és ott megpihenni. Mindezekről persze a szemfüles gazdák hihetetlenül vicces fotókat készítenek. 

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

Félelmetes kalandpálya nyílt a világ egyik legmagasabb épületén - galéria

Cindy Crawford lánya fehérneműben bizonyítja, mennyire hajlékony: elképesztő

Cindy Crawford gyönyörű lánya, Kaia Gerber 18 éves kora óta egyre többször vesz részt szexi, fehérneműs fotózásokon. A legutóbbi több szempontból is emlékezetesre sikeredett. 

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye

Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.

Még a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygón

Egy 850 fényévnyire lévő exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.

Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok

A csillagászok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy eltorzult, ferde gyűrűkkel tagolt képződmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.

Íme! A macskák így győzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók

Holdi illemhely tervezésére írt ki pályázatot a NASA

Az űrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére írt ki pályázatot az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára - olvasható a szervezet portálján.

Meghazudtolta a gravitáció törvényeit ez a lány – Videó

Ilyen furcsa videófelvételt még nem láttunk. Van, aki szerint szellemmel találkozott a lány.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

A súlytalanságba repít ez a légitársaság

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Német űrkutatók több mint 5 milliót fizetnek 2 hónap fekvésért cserébe

Német űrkutatók 16.500 eurót ajánlanak azoknak az önkénteseknek, akik vállalják, hogy az elkövetkező 2 hónapot ágyban töltik. Tanulmányozni akarják ugyanis a súlytalanság, azaz a mikrogravitáció emberi testre gyakorolt hatásait. 

Emberéletek ezrei múlhatnak ezeken a másodperceken

A földrengések kipattanása zavart kelt a gravitációs mezőben, s ez a zavar messze a rengést megelőzve, fénysebességgel terjed tova. Erre alapozva japán tudósok korai riasztórendszert szeretnének kidolgozni.

A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek

Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.

Rejtélyes óriásgyűrű lehet a Naprendszerben

Tudósok egy csoportja úgy gondolja, nem a Naprendszer kilencedik bolygója, hanem egészen más okozza több, Neptunuszon túli objektum mozgásának furcsaságait.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Megmagyarázhatatlan erők dolgoznak a felborult kalyibában?

Számos olyan pontja van a Földnek, ahol, legalábbis látszólag, nem érvényesül a gravitáció. Ezeket a különleges helyszíneket szokás „gravitációdombként" vagy „mágneses dombként", illetve „kísértetdombként" is emlegetni, mivel itt visszafelé esnek a tárgyak, vagy a lejtőn felfelé gurul az autó.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Gravitációt meghazudtoló balettművészek Hong Kong városában

Magasba nyúló felhőkarcolók, nyüzsgő városnegyedek, színes és díszes szentélyek; Hong Kong a fotósok örök álma. Így hát nem csoda, hogy a Hong Kong-i Balett nemrég a város legszebb pontjait választott új, 2018/2019-es szezonjának kampány színhelyéül.

Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön?

Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn felfelé gurul az autó.

Köpködő fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezőjében

Anyagot köpködő fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.

Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára

Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg

Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...