A daganatba van kódolva a túlélés esélye

Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan előrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tűnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.

Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók.

Meglepő dologra akadtak, mikor egy majomfaj székletmintáit vizsgálták

A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretű levélevő majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az első, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülőerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlősfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!

17 évesen 6 nyelven beszél - Interjú Józsa Krisztával

A több nyelven beszélő, kutatónak készülő fiatal lány szerint az epigenetika a jövőben még több etikai kérdést vet majd fel. A diákképviseletben jártas tehetség azt mondja: „Azért dolgozunk, hogy a diákoknak jobb legyen és valóban azt kapják az iskolában, amit megérdemelnek". Az interjút Pintér Lívia készítette 2019 márciusában a Figyelő hetilap Cappuccino rovatába.

Több száz madárfaj örökítőanyagát tárták fel kutatók

A Földön több mint 10 ezer madárfaj él az apró kolibriktől a fácánokon át a sirályokig. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 150 tagja feltárta 363 madárfaj örökítőanyagát és átfogó genetikai atlaszt hozott létre, amelyben szinte minden létező madárcsalád képviselteti magát.

Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra

Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?

Ez állhat a testsúlyunk hátterében

Alapvetően a testsúlyt sok minden befolyásolja: az életmód, a táplálkozás, mozgás, a stressz jelenléte és nem utolsósorban a genetika is. Kutatók azonban most meglepő eredményre jutottak a testsúly és a genetikát illetően.

Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán

Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Nobel-díjat ért, de egyelőre veszélyes a molekuláris olló használata

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

Ez a T. rex fájdalmas fogfertőzéstől szenvedhetett

Sue, a hatalmas Tyrannosaurus rex csontváza az egyik legteljesebb, amivel valaha találkoztak a kutatók. Az egykori óriás valószínűleg három, apró és furcsa kinézetű fog miatt folyamatos fájdalomtól szenvedhetett. A kanadai Winnipegi Manitoba Egyetem kutatói online mutatták be ehhez kapcsolódó tanulmányukat a Gerinces Paleontológiai Társaság éves konferenciáján.

Génszerkesztett szuperkecskékkel javítanák a hústermelést

A brit és amerikai kutatók újabb kísérleteinek eredményeképpen jött létre az új genetikai csoda: a szuperkecske. Az élelmiszerellátással kapcsolatos globális kihívásokban is szerepet kaphat a nem mindennapi újdonság.

Chris Hemsworth anyukája annyira dögös, hogy sokan azt hiszik, a nővére - Fotó

A Thort játszó dögös, ausztrál filmsztár nem véletlenül rendelkezik bámulatos külsővel. Chris anyukája rendkívül dögös, de édesapja is remek formában van.

Félig hím, félig nőstény madarat találtak

A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nőstény jellegzetességeket mutat.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Klónozott Przsevalszkij-csikó született Texasban

Klónozott Przsevalszkij-csikó született egy texasi állategészségügyi létesítményben - számolt be róla a CNN online kiadása hétfőn.

Kerülték a tejet a bronzkori emberek Közép-Európában

Nem ittak tejet a bronzkori emberek Közép-Európában. Örökítőanyagon végzett elemzések szerint a fehérjetartalmú ital a legtöbb embernél hasi fájdalmakat okozott ebben az időszakban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Megjelentek a földönkívüli-szerű, többfarkú gyíkok

A gyíkok gyakran elveszítik, majd könnyedén visszanövesztik a farkukat, ám a regeneráció során akár egynél több farok is kialakulhat. A tudósok nemrégiben felfedezték, hogy a többszörös farok sokkal gyakrabban jelenik meg, mint azt korábban sejtették. A rendkívüli esetről a Biological Reviews című, tudományos folyóiratban számoltak be.

Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.

Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?

Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.

Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika őslakosai

Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika őslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelő utazás eredményeként.

Nem kívánatos szőrszálak? Hormonzavar is okozhatja

A fokozott szőrnövekedés okozta kellemetlenség sajnos csak átmenetileg orvosolható a szőrtelenítési eljárásokkal, ugyanis a probléma mögött hormonális okok állnak. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus a hirzutizmus okairól, kezelési lehetőségeiről beszélt.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Huszadik születésnapját ünnepelte a világ legidősebb golden retrievere

Répatortával és más finomságokkal ünnepelte a huszadik születésnapját a közelmúltban Augie, a golden retriever, amivel ő lett a fajtájának a legidősebb tagja. És bár a kutya teste reggelente, ébredés után egy picit remeg, még ma is igen aktív életet és: minden nap élvezi az udvaron tett sétákat és az úszást a medencében.

Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk

Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklődik az extrém magas vérnyomás. A gén működésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.

Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Emberek, akik mintha csak felmenőik klónjai lennének - Galéria

Kiderült, mitől függ, hogy merre csavarodik a csigaház

Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy éticsiga háza a megszokott jobb helyett bal felé csavarodik.

Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón

Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevővé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerő állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.

Megvizsgálták a titokzatos nép DNS-ét, érdekes dolgok derültek ki

Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletről Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésből.

Meglepő kutatás: kiderült, hogy ettől lesz valakiből alkoholista

Egy genomvizsgálat kiderítette, hogy az alkoholizmusért 29 génállomány a felelős. Tehát úgy tűnik, háromszor több genetikai tényező van, mint ahogy eddig tudták, ami közrejátszhat a függőség kialakulásáért.

Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.

Több gyermeket szülnek azok a nők, akikben ez a gén benne van

Azok a nők, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével

Rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.

Gombagénektől kezdtek világítani a növények

Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövőben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Sikerült becsapni a koronavírust, ígéretes lehet egy gyógyszer

Egy új módszerrel sikeresen megtévesztették az új koronavírust a svéd Karloinska Intézet és a kanadai Brit Kolumbia Egyetem kutatói. A módszerrel a tüdőbe, illetve a többi szervbe jutó vírusok számát csökkentenék le drasztikusan, így olyan emberek esetében lenne alkalmazható, akik még a betegség korai fázisában vannak. A kezelést egyelőre sejtkultúrákon és miniszerveken – organoidokon – próbálták ki, az eredményeket a Cell című tudományos folyóiratban közölték.

Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését

A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.

Feltérképezték a német juhászkutya teljes genomját

Feltérképezték a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Nézzétek meg a valaha született legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír

A különböző országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt időszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Szuperidős sejteket programoztak át őssejtekké

Tudósok először programozták át egy szuperidős sejtjeit indukált pluripotens őssejtették; a tudományos előrelépés lehetővé teszi, hogy tanulmányozzák, miért élnek ilyen hosszú ideig egészségesen a 110 év fölötti emberek.