genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
A PGD-vel kapcsolatos új európai irányelvek
Az emberi szaporodással és embriológiával foglalkozó európai szervezet négy új irányelvet dolgozott ki a preimplantációs genetikai diagnosztikával (PGD) kapcsolatban. Ezek közül az első a PGD-t végző központokkal kapcsolatos, a többi pedig a módszereket érinti.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Mérföldkő az öröklődő betegségek vizsgálatában
Először fordul elő, hogy lombikbébik beültetés előtti genetikai vizsgálatát egy nem gyógyíthatatlan betegségre fogják elvégezni. A kritikusok attól tartanak, hogy a jövőben szűrni és válogatni lehet az embriókat más testi, szellemi vagy egyéb adottságaik alapján is.
Mitől függ a magasságunk?
Azt, hogy valaki magas, vagy alacsony, nem csupán egyféle gén határozza meg. Több száz gén összehangolt működése felelős magasságunkért - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- testmagasság
- Címkefelhő »
Valóban 800 évig élhetünk?
A Dél-Kalifornai Egyetem kutatói élesztőgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát egy hétről hetven napra tudták kitolni, mégpedig úgy, hogy a gombák génjei közül két alkotóelemet távolítottak el. Eszerint a génmódosított gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amelyek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. Vajon a dél-kaliforniai kutató, Valter Longo rálelt az örök élet titkára?
- címkék:
- genetika
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Közös őstől származnak a kékszeműek
Egy kutatás szerint a kék szemű emberek egyetlen közös őstől származnak. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak sikerült felderíteniük egy, a kék szem kialakulásához vezető genetikai mutációt. A mutáció körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt következett be. Ezt megelőzően nem voltak kékszeműek.
- címkék:
- szem
- genetika
- Címkefelhő »
Vérből kimutatható a súlyos trauma
A holokauszt olyan bűntett, amely sosem merül feledésbe. Annak ellenére, hogy a túlélők sora évről-évre megfogyatkozik, a történelem e sötét korszakának hatása tovább érződik. Ráadásul nem csak maguk az áldozatok érzik a hatását, hanem gyerekeik is.
- címkék:
- holokauszt
- stressz
- genetika
- vér
- trauma
- Címkefelhő »
Megehetjük-e a klónozott állatokat?
Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértője szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Hófehér gyermeke született egy fekete párnak
Hófehér bőrű, szőke, kékszemű újszülöttel térhetett haza a kórházból a minap egy londoni család. A keddi brit sajtó által nagy terjedelemben ismertetett esemény különleges mivoltát az adja, hogy a kislány édesapja és édesanyja egyaránt fekete bőrű, és nem tudnak arról, hogy felmenőik között lett volna fehér.
- címkék:
- terhesség
- genetika
- Címkefelhő »
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
A boltokba kerülhet az első genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Az eddigi legnagyobb genetikai kutatás 12 új gént talált a diabétesz hátterében
A 2-es típusú cukorbetegség hátterét felderíteni kívánó eddigi legnagyobb genetikai kutatásban 12 új gént találtak, amelyek fontos információkat hordozhatnak a krónikus betegség kialakulására vonatkozóan.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- diabétesz
- Címkefelhő »
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhő »
Nagyot lépett a genetika Darth Vadere: elkészült az első mesterségesen vezérelt sejt
Újabb áttörés történt a mesterséges sejtek létrehozása felé vezető úton: először állítottak elő olyan sejteket, amelyeket mesterségesen "összeszerelt" program irányít. A kívülről betöltött DNS képes volt beindítani és irányítani a sejtek működését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Craig Venter, a kutatás vezetője, "a genetika Darth Vadere" eddig sem volt ismeretlen a nagyközönség számára, a mesterséges élőlények létrehozásáról azonban sokan úgy vélekednek, hogy a biológusok már "istent játszanak". Mire jók ezek a sejtek, és mi fog még kikerülni Venter laboratóriumából?
Genetikailag is alkalmazkodtak a nagy magassághoz a tibetiek
Amerikai és kínai kutatók két olyan génváltozatot is azonosítottak a tibetieknél, amelyek magyarázatot adhatnak a négyezer méter feletti magassághoz történő alkalmazkodásra. Az élettani folyamatok részleteiben ugyan még nem ismertek, de a tibeti lakosok egy része kevesebb oxigénkötő molekulával is hatékonyan hasznosítja a levegőt. Az Andokban élőknél ez éppen fordítva van: náluk több molekulára van szükség ahhoz, hogy elegendő oxigént kössenek meg a vörösvérsejtek.
Fény derült az I-es típusú diabétesz működésének genetikai titkára
Pontosan mi is a kapcsolat egyes öröklött génváltozatok és az 1-es típusú diabétesz között? A 40 éves rejtély újonnan feltárt molekuláris részletei választ adnak az 1-es típusú diabétesszel és más autoimmun kórképekkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek eredményeképpen hatékonyabb kezelési módok jöhetnek létre.
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhő »
Nem sajátíthatják ki a cégek a génjeinket
Egy a napokban meghozott amerikai bírósági döntés érvénytelenítette azokat a szabadalmakat, amelyek az öröklődő emlő- és petefészekrák kockázatát növelő génváltozatokat védték. Az ítélet komoly hatással lehet a két ráktípus genetikai szűrővizsgálatainak további fejlődésére, emellett érzékenyen érintheti azokat a biotechnológiai cégeket, amelyek működése génszabadalmakon alapul. A közeli jövőben végleg eldőlhet, hogy szabadalmi védelem alá helyezhetőek-e a szervezetünkben természetes módon létrejött molekulák.
Ötven olyan gént azonosítottak, amelyek elősegítik a mellrák kialakulását
Egy mellrákban elhunyt nőtől származó szövetminták teljes genetikai elemzésekor ötven olyan mutációra bukkantak amerikai kutatók, amelyek összefüggtek a tumor növekedésével, közülük húsz mutáció pedig az áttétek képződését segítette.
- címkék:
- genetika
- női egészség
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhő »
A gének elárulják a dohányosok rákkockázatát
Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdőrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdőrák kialakulása.
- címkék:
- genetika
- dohányzás
- daganatok
- tüdőrák
- Címkefelhő »
Genetikai mutáció állhat a skizofrénia hátterében
A gének változása következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelősek, ez lehet az alapvető oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
A vérbe fecskendezett miniatűr robotokkal végezhető a génterápia
Amerikai kutatók olyan aprócska nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek a véráramban utazva eljuthatnak a daganatokhoz és kikapcsolhatnak egy, a rákos sejtek működése szempontjából fontos gént.
Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés
Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.
Félig tyúk a kakas
Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinéző baromfik vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy teljesen másképp működhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlősökben.
Génteszt segíthet eldönteni, milyen diétát kövessünk
Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevőket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban.
Hat gén befolyásolja a mellrák gyógyulását
Hatra sikerült leszűkítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak azoknak a géneknek a számát, amelyek hatással vannak arra, hogy a mellrákos pácienseknél működik-e egy kemoterápiás szer.
- címkék:
- genetika
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhő »
Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést
A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.
- címkék:
- gyíkok
- genetika
- szaporodás
- szűznemzés
- Címkefelhő »
Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerő képességét!
Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerő képességét jelentős mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerő tesztet ön is kipróbálhatja.
- címkék:
- genetika
- arcfelismerés
- ikrek
- gének
- Címkefelhő »
Felfedezték a korai öregedés egyik titkát
Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.
- címkék:
- genetika
- öregedés
- telomerák
- Címkefelhő »
'Az anya táplálkozása befolyásolja a magzat génjeit'
A nutrigenomika a táplálék génjeink műkődésére gyakorolt hatását vizsgálja. Gyermekcipőben járó tudományág, alig tíz éve születetett. Eredményei döbbenetesek, alapjaiban forgatják fel a táplálkozásról és a genetikáról szóló korábbi elméleteket. Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Kar professzorával arról beszélgettünk, hol áll ez a tudomány a világban, és hol tart nálunk?
- címkék:
- genetika
- táplálkozástudomány
- Címkefelhő »
A férfi mégsem "csupasz majom"
Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítőanyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak "férfispecifikus" részét (MSY).
- címkék:
- genetika
- férfi egészség
- Címkefelhő »
Kiderült, mitől növény félig egy állat
Az USA és Kanada keleti partjainál élő zöld tengeri csigáról már korábban is ismert volt, hogy képes a fotoszintézist lehetővé tevő anyagokat "elvenni" egy algafajtól. Most azonban az is kiderült, hogy a levélre hasonlító meztelencsiga maga is képes előállítani a fotoszintézishez szükséges vegyületet, sőt ezt a tulajdonságát át is tudja örökíteni.
- címkék:
- állatok
- genetika
- tengeri csiga
- Címkefelhő »
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »
Miben halt meg Caravaggio?
Feltehetően a négy évszázada meghalt olasz barokk művész, Caravaggio csontjait emelték ki további vizsgálat céljából olasz tudósok Porto Ercole toscanai olasz kikötőváros temetőjének egyik sírkamrájából.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhő »
Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?
Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.
Mexikóban egyre népszerűbb a hűtlenségi DNS-teszt
Már több laboratórium is kínál Mexikóban DNS-tesztet azoknak, akik kételkednek hitvesük hűségében.
- címkék:
- pszichológia
- genetika
- Címkefelhő »
Remény a Down-kórosoknak
Egy szerdán közzétett tanulmány szerint a norepinefrin nevű neurotranszmitter, azaz az idegsejtek közti átvivő anyag serkentése a Down-kóros gyerekekben visszafordíthatja a mentális visszamaradottságot.
Az askenázi zsidók hosszú életének titka
A telomeráz enzim hiperaktív típusát birtokolják a matuzsálemi kort megért askenázi zsidók. Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza.
- címkék:
- genetika
- időskor
- Címkefelhő »
Génjei miatt csökkentették egy gyilkos büntetését
Egy olasz bíróság egy évvel csökkentette egy emberölésért elítélt férfi büntetését, miután kiderült, hogy olyan genetikai adottságai vannak, amelyek hajlamossá teszik az agresszív viselkedésre.
- címkék:
- egészség
- egészségügy
- genetika
- Címkefelhő »
Lassítható az öregedés
Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta, akik az öregedési folyamat egy kulcsfontosságú tényezőjének, az úgynevezett telomér-telomeráz rendszernek a működését tárták fel. Kutatásuk révén derült ki: megfelelő életmóddal késleltethetjük szervezetünk öregedését. Dr. Falus Andrással, a téma hazai szakértőjével beszélgettünk a felfedezés jelentőségéről.
- címkék:
- egészségügy
- genetika
- Nobel-díj
- öregedés
- Címkefelhő »
Férfias nők, nőies férfiak: mennyire lehet nő a világbajnok dél-afrikai futó?
Caster Semenya, a világbajnok dél-afrikai futónő valódi nemének kérdése felbolygatta az atlétika világát, s a vizsgálatok hivatalos eredményéig folynak a találgatások, hogy csak egy férfias kinézetű nőről van szó, vagy esetleg valami más áll a háttérben. Utóbbi nem lenne olyan nagy ritkaság: minden ötszázadik ember nemikromoszóma-képe eltér a normálistól.
Az első komoly siker az öröklött vakság génterápiájában
Egy húszas éveiben járó nő életében először tudta leolvasni egy óra megvilágított számlapját egy autó műszerfalán. Ő az egyike annak a három, vakon született fiatalnak, akiknél egy évvel ezelőtt génterápiás kezelést hajtottak végre. A génterápia 1999 szeptembere óta, amikor a Pennsylvania Egyetemen egy másik kezelésben meghalt egy 19 éves páciens, lassan és óvatosan halad előre.
- címkék:
- Vakság
- genetika
- génterápia
- Címkefelhő »
Pályaválasztási tanácsokat adnak DNS-minták alapján kínai gyerekeknek
A Csungcsingi Gyermekpalotában idén táborozó csemeték a felhőtlen szórakozás emléke mellett egész életüket meghatározó információkkal térhetnek haza: az intézmény szakemberei DNS-mintákat vesznek tőlük, hogy a szülők számára kiderüljön, gyermekük a zongorázás vagy inkább a kosárlabdázás terén lesz tehetséges. Amerikában egy klinikán eközben a tehetséges embriók kiválasztásán dolgoznak.
- címkék:
- Kína
- DNS
- genetika
- embriológia
- USA
- Címkefelhő »
Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák
Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- kutyák
- Címkefelhő »
A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény
Brit kutatóknak sikerült elsőként feltárni a genetikai kód fehérjévé történő átírásának egy fontos lépését segítő enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetű betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.
- címkék:
- genetika
- RNS
- fehérjeszintézis
- Címkefelhő »
Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata
Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".