evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az agy fejlődése indította be a fajképződést egy különleges halcsaládban
Afrika zavaros édesvízi folyóiban él egy rendkívül népes halcsalád, amelynek tagjai fajra jellemző elektromos jelekkel üzengetnek egymásnak. A halak agyát vizsgálva a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az agy fejlődése után növekedett meg a rokon halfajok száma.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- halak
- Címkefelhő »
Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra
A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.
Loch Ness helyett Loch Torridon: végre egy igazi őslénytani szenzáció
Egy nemzetközi kutatócsoport egymilliárd éves eukarióta, azaz már sejtmaggal rendelkező élőlények maradványaira bukkant egy skóciai tó alján. Az üledékben talált ősmaradványok azt igazolják, hogy sokkal régebben kezdődött a szárazföldi élet fejődése, mint azt eddig feltételezték.
A daganatok lehetnek a legősibb többsejtű állatok egy új elmélet szerint
Új és máris sok vitát kiváltó elmélettel állt elő két neves asztrobiológus: szerintük a tumorok gyakorlatilag azonosak a 600 millió évvel ezelőtt megjelent, legősibb többsejtű állatokkal. Az elgondolás megmagyarázhatja a daganatok olyan alapvető tulajdonságait, mint az érképzés vagy az áttétek kialakulása.
Nem tudják, mi a homofóbia valódi oka
Ismét viták kereszttüzébe került egy tizenöt éves elmélet, mely szerint a kisfiús apák a leginkább homofóbok, és ennek evolúciós magyarázata van. Egy elismert pszichológus szerint ugyanis a homofóbia onnan ered, hogy a szülő félti gyermeke alakuló szexuális irányultságát. A magyar szakértő szerint azonban nem tudjuk, minek a hatására alakul ki a homoszexualitás, és a homofóbiának is nagyon összetett okai vannak.
Elveszett világot fedeztek fel egy tenger alá süllyedt hegyen
Az elveszett világ című népszerű könyv és film kitalált hősei a szárazföldön bukkantak rá egy olyan területre, ahol rég kihaltnak hitt állatok élték mindennapi életüket. Új-zélandi biológusok a tenger felszíne alatt találtak egy igazi elveszett világot.
Veszélyes környezetben hosszabbra nő a cinkefiókák szárnya
A ragadozók által fenyegetett környezetben élő cinkék fiókáinak gyorsabban és hosszabbra nő a szárnyuk, mint a kevésbé veszélyes élőhelyeken felnövő utódoknak, mutatta ki két svájci kutató.
A szavanna színvilága az ideális az emberi szem számára
Az emberiség bölcsőjének tartott szavannai tájak színvilága szemünk érzékenységét a mai napig meghatározhatja. Legalábbis erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik az emberi szem felépítését és nagyfelbontású szavannai tájképek adatbázisát tanulmányozva megállapították, hogy szemünk oly módon idomult fejlődésünk során, hogy a szavanna színeiről minél részletgazdagabb képet készíthessen.
Gyümölcsöket ettek az első lovak
Az első, róka méretű lovak még gyümölcsökkel táplálkoztak, majd áttértek a falevelekre, és csak később váltottak a fűfélékre, állapították meg szakemberek több ezer fosszilis lófog vizsgálata alapján. Az eredmények alátámasztják, hogy a lovak evolúciója a természetes szelekció révén zajlott, s fokozatosan alkalmazkodtak az éghajlatváltozás miatt átalakuló növényvilághoz.
A nőstény irányított a megkövült szexben
Napjainkban az atkák legtöbb fajánál a hímek irányítják a párzást. Ehhez sokszor erőszakos módszereket is bevetnek. Egy 40 millió éves borostyánkő tanúsága szerint azonban nem volt mindig ez a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- szex
- állati szex
- ízeltlábúak
- atkák
- Címkefelhő »
A női komikusok közt túlsúlyban vannak a homoszexuálisok
A népszerű komikusok között sokkal több a leszbikus nő, mint a homoszexuális férfi, s ezt egy amerikai pszichológus a párválasztás evolúciós fejlődésével magyarázza.
Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából
Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.
A baglyok tollszíne alkalmazkodik a klímaváltozáshoz
Az éghajlat felmelegedése miatt az északi tájakon egyre növekszik a sötét színű baglyok aránya. Finn kutatók vizsgálata szerint ez a baglyokra ható természetes szelekció eredménye.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- toll
- bagoly
- Címkefelhő »
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek
Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Egy régen várt csont alapján már két lábon járt Lucy, mindannyiunk őse
Régóta tartó vita végére tehet pontot egy Afrikában nemrég feltárt 3,2 millió éves lábközépcsont. Az ősmaradvány, amelynek kora meggyezik a híres emberős, Lucy korával, nyomós bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az akkoriban élt emberelődök már két lábon jártak.
Röntgensugarak mutatták ki az ősi kígyó betemetett lábát
Egy továbbfejlesztett eljárásnak köszönhetően újabb bizonyíték került elő arról, hogyan váltak a kígyók lábatlan állatokká. A kutatók körében máig vitatott kérdés, hogy a csúszómászó hüllők tengeri vagy szárazföldi gyíkokból alakultak-e ki.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- paleontológia
- Címkefelhő »
A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából
Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.
Egyre butábbak leszünk egyénileg
Az evolúció során visszafejlődnek azok a szervek, amelyeket már nem használunk: agyunkkal is valami ilyesmi történhet majd a jövőben, hiszen az élet több területén is a számítógépekre támaszkodunk. Amellett persze, hogy a gépek jelentősen megnövelik a közös tudásunkat, egyéni szinten leromolhat például a memorizálás képessége.
Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban
Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.
Megtalálták, mi nyugtatja le a férfiakat
A stresszes férfi ellenszere nem a masszázs vagy a relaxáló zene, hanem a hús látványa.
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
Fény derült a cápák egyik titkára
A cápák szinte tökéletesen alkalmazkodtak vízi ragadozó életmódjukhoz. Gyorsak, fordulékonyak, harapásuk elől ritkán van menekvés. Amerikai kutatók szerint a cápák sikere részben a pikkelyeik különleges felépítésével magyarázható.
Az ember a legdagadtabb főemlős
Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.
A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit
A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.
Kétszázmillió éves ép dínókoponya került elő Kínában
Fontos láncszemet jelent a Sauropodák korai evolúciójának megértéséhez egy Dél-Kínában talált 200 millió éves dinoszaurusz, melynek sértetlen koponyája is előkerült. A Sauropodák Földünk legnagyobb szárazföldi állatai voltak.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
10 dolog, ami egyedivé teszi az embert
Az ember a legkülönösebb élőlény és talán az egyetlen, mely megváltoztatta a világot maga körül. Mi tesz minket ilyen különlegessé? Íme, néhány dolog, amelyeket mi már magától értetődőnek veszünk, pedig mindegyik igencsak figyelemreméltó tény.
30 ok, amiért nem a majmoktól származunk
A brit Noah's Ark Zoo Farm (Noé Bárkája Állatfarm) előadása 30 olyan okot sorol fel, amiért az ember nem származhat a majmoktól. Mivel a szervezet a kreacionizmusban hisz, az előadás nem meglepő. Az azonban, hogy iskolás gyerekek látogatják a létesítményt, egyes oktatókat aggodalommal tölt el. A Bristol közelében működő Noah's Ark Zoo Farm nemrég elnyerte az Iskolán Kívüli Oktatás Tanácsának minőségdíját.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- Címkefelhő »
Az ásványok evolúciójának kulcsa maga az élet
Manapság csaknem 4400 ásványfajjal találkozhatunk, sőt az ismert fajok száma évente 50-70 fajjal növekszik. Nem volt ez azonban mindig így: a kezdeti, összesen 12-féle, nano mérettartományba tartozó ásványfajból különböző fizikai, kémiai és nem utolsósorban biológiai folyamatok során, jól meghatározható lépésekben alakultak ki. Az ásványok evolúciójával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről a budapesti Ásványtani Világkonferencián számoltak be.
Megkérdőjelezik a nagymama-hipotézist
Sokáig úgy gondolták, hogy a nők azért élnek olyan soká szaporodóképes koruk után, mert evolúciós előnyt jelent, hogy részt vesznek unokáik felnevelésében. Német kutatók most matematikai szimulációval vizsgálták az elméletet, és eredményeik nem támasztották alá a nagymama-hipotézist.
Rendkívüli ősmaradványok: már a hógolyó Föld előtt is éltek állatok
A Princeton Egyetem kutatói fedezték fel a legidősebb ismert állati ősmaradványokat, melyek arra utalnak, hogy primitív, szivacsokhoz hasonló állatok éltek a 650 millió évvel ezelőtti sekélytengeri környezetekben. Ez a lelet módosítja az eddigi elképzeléseket arról, mikor jelentek meg az állatok bolygónkon.
Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár
A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.
Rendkívüli állati maradványokat fedeztek fel Ausztráliában
Az eddigi eredmények alapján a legidősebb ismert állati maradványokat fedezték fel Ausztráliában. A primitív, szivacsokhoz hasonló lények körülbelül 650 millió évvel ezelőtt élhettek a tengerekben.
- címkék:
- Ausztrália
- őslénytan
- evolúció
- állatok
- Címkefelhő »
Ősmalackodással kezdődhetett az őshumor
Honnan ered az ember egyik legfontosabb kincse, a humor? Valószínű, hogy testi megnyilvánulásokkal kezdődött, de hamar menekülési útvonallá vált. Egy afrikai hegyi népnél a nagy éhezések alatt összeeső, haldokló embereket egyszerűen kinevetik a többiek, így utasítva el a rájuk is váró halál tényét. A közösség feszültségeit levezető bolondsámánok művészete a komikusok, humoristák, bohócok, vígjátékszereplők előadásaiban él tovább. Dr. Pap János egyetemi docens (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) írása.
Kemény becsapódások: film arról, amikor a békák még nem tudtak jól ugrani
Egy új tanulmány szerint a békák ugróképessége előbb fejlődött ki az evolúció folyamán, mint a hibátlan leérkezés kivitelezése. Az ősbékák ugyanolyan sikkesen ugranak el, mint a többi béka, de nem a lábukon, hanem a hasukon landolnak.
Húst hússal: jól jár-e, aki ősemberként táplálkozik?
Az úgynevezett paleolit étrend a kőkori ember táplálkozását ajánlja a 21. században is. Az irányzat képviselői arra buzdítanak, hogy tartózkodjunk a tejtől és a gabonaféléktől, ehelyett együnk inkább húst, gyömölcsöket, zöldséget és csonthéjas magvakat. A paleodiétával azonban a táplákozástudományi szakértő szerint több komoly probléma is akad, az érvényességét alátámasztó evolúciós magyarázat pedig gyenge lábakon áll. Ráadásul igen drága is ez az étrend.
Különleges, macska méretű krokodilt fedeztek fel a múltból
Szokatlan megjelenésű, az emlősökéhez hasonló fogakkal rendelkező kis krokodilt fedeztek fel Tanzánia kréta időszaki kőzeteiben. A mozgékony, csak részben páncélozott állat a szárazföldön vadászott rovarokra és egyéb kisebb állatokra.
Hat dolog, amin a férgekkel is osztozunk
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Levették a Galápagos-szigeteket a veszélyeztetett világörökségi listáról
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO levetette a Galápagos-szigeteket arról a listáról, amely a veszélyeztetett világörökségi helyeket tartalmazza. A döntést Brazília fővárosában hozták meg arra hivatkozva, hogy Ecuador - melyhez a szigetek tartoznak - sokat fejlődött az utóbbi években.
Ugráló génekkel a kenguruk nyomában
Az összes ma élő ausztrál erszényes Dél-Amerikából, egy közös őstől származik, állítja egy most megjelent tanulmány. Az átfogó genetikai vizsgálat eredményei egy évtizedek óta dúló vita végére tehetnek pontot, biológusok ugyanis mostanáig sikertelenül próbálták az erszényesek teljes törzsfáját felállítani.
A tengerben akadtak rá egy ősmajom csontjaira
Búvárok hozták a felszínre egy kisméretű, kihalt majom fosszilizálódott maradványait egy víz alatti barlangból a Dominikai Köztársaságban. A kutatók feltételezései szerint a majom úgy élhetett, mint a koala, és csak a közelmúltban halhatott ki.
600 millió éves az emberi spermagén
A Northwestern Egyetem legújabb kutatása szerint nagyjából 600 millió éve alakulhatott ki az emberi hímivarsejtek termeléséért felelős egyik gén, mely nemcsak nálunk, hanem a halakban, a legyekben, a rovarokban, sőt még a tengeri gerinctelenekben is megtalálható. Ez a legelső bizonyíték arra nézve, hogy hímivarsejt-termelő képességünk igen ősi, a spermagén pedig az állati evolúció kezdete óta változatlan formában maradt fenn.
Hogyan kerülhetjük el, hogy büdösek legyünk?
Nyár van, izzadunk - nem szükséges azonban, hogy büdösek is legyünk. Egyes ételek fogyasztásával elkerülhető például, hogy kellemetlen testszag alakuljon ki: ilyenek a gyümölcsök és a nyers étrend, valamint az izzadásgátló gyógyteák. Sokat egyébként nem tehetünk az izzadtságszag ellen, hiszen mindenkinek egyéni "szagprofilja" van, akárcsak az ujjlenyomat vagy a DNS-minta. Milyen funkciói vannak a hónaljszőrzetnek, és miért nem tűnt már el rég?
- címkék:
- evolúció
- szaglás
- izzadás
- táplálkozás
- szőrzet
- Címkefelhő »
Kihalt erszényesek csontjaival telezsúfolt barlangot találtak
Tizenötmillió évvel ezelőtt élt erszényesek maradványaival telezsúfolt barlangot fedeztek fel Ausztráliában, Queensland államban: az őskori állatok egyaránt bírtak a kenguruk és a koalák némely jellegzetes vonásával.
- címkék:
- evolúció
- paleontológia
- erszényes
- Címkefelhő »
Őslénytani zarándokhely lehet Mekka egy új majomős-lelet miatt
Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.
Az önkielégítés is kiemeli az embert az állatvilágból
Önkielégítés közben az erotikus fantáziák a legkülönfélébbek lehetnek, de általában jellemző, hogy míg a férfiak szeretnek több partnerre gondolni, a nők inkább egy partnerre gondolnak. A nők szeretnek alávetett helyzetben zajló nemi aktusokról, vagy hírességekkel, illetve fiatal vagy idős férfiakkal folytatott közösülésekről ábrándozni. A férfiak általában vadabb, a valóságtól elrugaszkodottabb vágyaikat jelenítik meg elméjükben. Kísérletező kedvű olvasók megpróbálhatják, sikerül-e eljutni az orgazmusig, ha maszturbálás közben teljesen kiürítik az agyukat, vagy tökéletesen semleges dolgokra gondolnak.
Szinkronban érdemes villogni a párzáshoz - új film szentjánosbogarakról
Amerikai kutatók legújabb vizsgálatából kiderült, hogy a szaporodási időszakban miért villognak egymással összhangban a hím szentjánosbogarak. A kutatás LED-ek segítségével igazolta, hogy a nőstényeknek segít a megfelelő pár kiválasztásban az, ha a hímek egymáshoz igazítják fényjelzéseiket - mindez csökkenti a hím bogarak villogásból eredő zűrzavart.
Gyors evolúciós trükk: baktériumokat használ férgek ellen egy muslica
Amerikai kutatók az alkalmazkodás egy új módját fedezték föl. Egy muslicafaj úgy növeli meg túlélési esélyeit, hogy szimbiózisban, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban él egy baktériummal. A muslicát gyakran támadja meg egy fonálféreg, amely korábban terméketlenséget okozott, és végül elpusztította a rovart. A kutatók fölfedezték, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtek a fonálféreg ellen védő baktériummal együtt élő muslicák.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- férgek
- muslicák
- Címkefelhő »