evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését
Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.
Félméteres volt a legelső madár
Alapjaiban változtathatja meg a madarak törzsfáját egy most leírt ősmadár, mely a hajnalmadár nevet kapta. A genetikai vizsgálatok alapján a madárszerű repülés csak egyszer alakult ki a madarak evolúciója során.
- címkék:
- Kína
- paleontológia
- Aurornis
- madarak
- evolúció
- Címkefelhő »
A zene története négy percben - zseniális videó
Már csaknem 10 millióan látták az alig egy hónapja készült klipet. A Pentatonix nevű kórus feldolgozta a zene történetét négy és fél percben. Fantasztikusak.
Tényleg a vízben éltek az ember ősei?
Az emberi evolúció egyik erősen vitatott elmélete szerint az ember őse bizonyos ideig vízi életmódot folytatott. A vízimajom-elmélet hívei jövő héten gyűlnek össze Londonban, hogy megvitassák, mennyire támogatják elképzeléseiket az új tudományos eredmények.
A testalkatunk reagál a demográfiai változásokra
A várható élettartamnak a világ sok országában jellemző növekedése, és az ezzel párhuzamosan megfigyelhető csökkenő gyermekvállalási kedv, úgy tűnik, a természetes kiválasztódási folyamatokra is hatással van. A demográfiai "átmenet" következtében megváltozott a nők testalkata az utóbbi évtizedekben: az alacsony, erős helyett a magas, vékony testalkat lett a jellemző.
Eltűnt az emberi alaptermészet a bostoni robbantás perceiben
A bostoni bombamerényletek során az emberek hihetetlen segítőkészségről tettek tanúbizonyságot, írja egy amerikai pszichológus. Szerinte ez megkérdőjelezi azt a szakemberek közt is elterjedt nézetet, hogy az ember alapvetően önző lény.
Miért akarja a csecsemő, hogy felvegyék?
Komplex folyamatokat indít be a csecsemő szervezetében, ha édesanyja karjába veszi: a mama érintésére a baba központi idegrendszere és keringése "nyugalmi üzemmódra" kapcsol, és a gyermek megnyugszik.
Mi volt a szárazföldi állatok őse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdőshal.
Kivételes dinoszaurusz lelőhelyet találtak
Az eddig ismert legkorábbi dinoszaurusz embriókat fedezték fel Délnyugat-Kínában. Az egyedülálló ősmaradványokon jól tanulmányozható egy faj embrionális fejlődése.
Gigateve élt a sarkvidéken
A mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel Kanada sarkvidéki területén. Elképzelhető, hogy a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt van szétterpeszthető lába és púpja a tevéknek.
Megrajzolták a legősibb ősünket
Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb adatbázisának a felhasználásával rekonstruálta a méhlepényesek közös ősét. Munkájuk során mind genetikai, mind fizikai tulajdonságokat figyelembe vettek. A feladat nem volt egyszerű, hiszen rendkívül változatos csoportról van szó, melyben a rágcsálóktól a bálnákon keresztül egészen az emberig terjed a spektrum.
- címkék:
- evolúció
- emlősök
- Méhlepényesek
- Címkefelhő »
Miért lesz ráncos a kéz a vízben?
Evolúciós oka lehet annak, hogy a sokáig tartó fürdőzéstől az ujjbegyek bőre ráncosodik.
- címkék:
- ránc
- ujj
- evolúció
- népszerű tudomány
- bőr
- Címkefelhő »
Különleges ősmadarat találtak
A Liaoning tartományban felfedezett legújabb fosszilis madár a kemény héjjal rendelkező rovarok és rákok fogyasztásához alkalmazkodott. A Sulcavis az első ismert ősi madár, amelynek díszített volt a fogzománca.
- címkék:
- Liaoning
- Kína
- paleontológia
- madarak
- evolúció
- Címkefelhő »
Vitáznak az egyik legfontosabb ősmaradványról
Ősi szárazföldi zuzmók és más mikrobiális telepek fosszíliáinak tartja egy amerikai kutató a korábban tengeri élőlények elődeinek tekintett, több száz millió éves többsejtű ősmaradványok egy részét.
Egy egyszerű nátha is végezhet velünk?
Időről időre hallani, hogy újabb szuperbaktériumokra bukkantak a világ különböző pontjain, emiatt a WHO az antibiotikumok ésszerű felhasználására szólítja fel az országokat.
Váratlan helyen találták meg a legkorábbi dinoszauruszt
Porosodó múzeumi gyűjteményekben lapult az eddig ismert legősibb dinoszaurusz. A 2-3 méter hosszú állat körülbelül 10-15 millió évvel előzte meg az eddig ismert korai fajokat. A maradványok arra utalnak, hogy a dinoszauruszok korábban kialakultak, mint ahogyan azt eddig feltételezték.
Származásán múlhat a tyúk sorsa
A világ legfontosabb madarának eredete körül rengeteg a kérdőjel, még az is lehet, hogy nem a húsa, hanem a kakasviadalok miatt háziasították. A házityúk életben maradása azon múlhat, hogy sikerül-e megtalálni az ősi, vad változatokat.
Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig
Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
A nagymama a hosszú élet titka
A nagymamai szerepnek köszönhetően él az ember jóval hosszabb ideig, mint legközelebbi rokonai, a csimpánzok és más nem-ember főemlősök - erősítették meg a nagymama-hipotézist ausztrál és amerikai kutatók egy szimulációs kísérlet eredményei alapján.
A legkorábbi megkövült négylábú állatot fedezték fel
A halszerű őstetrapoda tízmillió évvel idősebb, mint a korábban feltárt fosszíliák. Kínában találtak rá a megkövesedett koponyájára.
- címkék:
- Kína
- Tetrapoda
- evolúció
- paleontológia
- Címkefelhő »
A főzés tette okosabbá az emberőst
Valószínűleg a nyers táplálék az oka annak, hogy a nagytestű emberszabású majmoknak nem olyan nagy az agya.
- címkék:
- evolúció
- táplálkozás
- ember
- Címkefelhő »
Sötétben minden árnyék inkább férfi
Egy rosszul megvilágított helyen látott, nem jellegzetes ruházatú, kivehetetlen arcú személyt sokkal valószínűbben ítélnek férfinak, mint nőnek. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak szerdán megjelent tanulmánya szerint ez olyan ösztön, amely a történelem előtti időkben a túlélésben segített.
- címkék:
- evolúció
- látás
- Címkefelhő »
Páratlan lelet a legrégibb agykövület
A komplex agy jóval korábban kifejlődött, mint az eddigi adatok alapján gondolták a paleontológusok. A bizonyítékot egy 520 millió éves ízeltlábú szolgáltatta, amelynek a fejlett agya nagyon jó állapotban fosszilizálódott.
Evolúciós csökevény lehet a placebohatás
Lehetséges, hogy az immunrendszernek létezik egy, az elme által működtetett kapcsolója, amelyet egy álpirula is aktiválhat.
Jobban kedvelik a dundi nőket a stresszes férfiak
Egy új kutatás arra a meglepő eredményre jutott, hogy stressz hatására a férfiak nagyobb valószínűséggel vonzódnak a nehezebb nőkhöz. A szakértők véleménye szerint evolúciós folyamatok húzódhatnak a jelenség hátterében.
Összecsapnak a szülői gének
Ha egy genetikai egység képes elkülönülni a többitől, általában ádáz harc alakul ki közöttük a túlélésért. Ilyen figyelhető meg többek közt az önző kromoszómáknál, a szülői DNS-eknél, sőt a saját DNS-t tartalmazó mitokondriumoknál is.
Miért pont kilenc hónap?
Az elfogadott elmélet szerint az emberi újszülöttek azért annyira gyámoltalanok, mert ha nagyobb aggyal - és nagyobb fejjel - jönnének a világra, nem férnének át a szülőcsatornán, ami az embernél a két lábon járás miatt ennyire szűk. Egy új antropológiai elmélet szerint azonban nem a méretkényszerek, hanem az anyai anyagcsere teherbírása határozza meg, hogy mennyi ideig tart az ember várandóssága.
Fülön csípték az evolúciót
Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthető.
Mihez kezdene, ha kapna ajándékba tízezer évet?
Vajon végleg elborítják-e a Földet a szeméthegyek? Nagyobb lesz-e a fejünk a sok császármetszés miatt? Örökké élnek-e az élet legapróbb építőelemeit alkotó protonok? Rengeteg olyan, a mindennapi életünket is érintő tudományos probléma létezik, amelyekre azért nem tudunk megnyugtató választ adni, mert nincs elég időnk rá, hogy kísérleteket végezzünk. Neves kutatókat kérdeztek arról, milyen problémákat tárnának fel, ha lenne rá pár ezer, esetleg egymillió évük?
A humor és a játékosság vonzó a nőknek a párválasztás során
Az emberek - szerencsés esetben - egész életük folyamán játékosak maradnak, szemben a többi emlőssel, amelyek kölyökkoruk után elveszítik ezt a tulajdonságukat. Kutatók azt feltételezik, hogy az emberi játékosság pozitív tulajdonságokat közvetít a leendő partner felé párválasztás során, így hátterében evolúciós okok állhatnak.
Két emberfaj élhetett a kezdetek kezdetén
Legalább két emberelőd élt párhuzamosan a modern ember ősének tekintett Homo erectus-szal, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt. A legújabb eredmények segíthetnek eldönteni a vitát, hogy hány fajból állhatott a korai Homo nemzetség.
Nem tengerben, hanem szárazföldön éltek az őskígyók
Az egyik legprimitívebb őskígyó maradványainak vizsgálata alapján kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csúszómászó inkább szárazföldön élt, nem pedig tengerben, mint ahogy ezt eddig feltételezték.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- hüllők
- Címkefelhő »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy ősi, gerinctelen óceánfenéken élő állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Hallgassa meg a tökéletes dallamot!
A zeneszerzéshez már nincs szükség zeneszerzőre: brit kutatók olyan számítógépes programot készítettek, amely tökéletes dallamot ír a darwini természetes szelekció alkalmazásával.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetővé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
A nők nem akarják a szexet, kivéve ha... (18+)
Sokakat foglalkoztat a kérdés, mi kell a nőnek? Erre kapunk választ a Videoklinika.hu adásában dr. Erős Erika szexuálpszichiátertől.
Halálra vannak ítélve a magányos farkasok
A farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé teszi annak a kulcsfontosságú átalakulásnak a vizsgálatát, amelynek során a gerincesek áttértek az úszásról a járásra.
Nincs kiút a világ legbizarrabb hegyeiről
Az Amazonas-vidék esőerdőinek északi peremén található néhány a Föld legbizarrabb hegyei közül. A tepuik vagy táblahegyek sokszor függőleges falú kőtömbök, amelyek több száz méter magasan emelkednek ki a környező őserdőből. Csúcsuk nincs, a tetejük hatalmas sík terület. Sok tepuira csak sziklamászók tudnak feljutni, vagy helikopterről lehet leereszkedni rájuk.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Minimamutok éltek egykor Krétán
Egy több mint százéves krétai leletről kiderült, hogy nem elefánt, hanem apró termetű mamut fosszíliája.
Nemi erőszakhoz alakult egy poloska csápja
A hím molnárpoloskák a lehető legtöbb nősténnyel szeretnének párzani, a nőstényeknek viszont a többszöri párzás energiapazarlás. A minél nagyobb szaporodási siker eléréséhez a hímek csápja a nőstény lefogásához alakult az evolúció folyamán.
Megoldódhat a földi élet egyik legnagyobb rejtélye
Régi problémára deríthet fényt egy vulkanikus tóban most felfedezett, különleges hibridvírus. A forró, savas vízben talált mikroba magyarázatot adhat arra, hogyan alakult át az ősi élőlények örökítő anyaga RNS-ből a ma általánosan elterjedt DNS-sé.
A nőstények miatt gyilkolnak a csimpánzok
Noha a csimpánzok általában békés állatok, néha megölik fajtársaikat. A szakemberek régóta próbálják megfejteni e különös jelenség okát. Számos elképzelés látott már napvilágot, de egy amerikai kutatók által most közzétett tanulmány új fényt vet legközelebbi rokonaink viselkedésének sötét oldalára.
Hirtelen lettek nagyon változatosak a négylábúak ősei
Egy Kínában előkerült új lelet szerint a bojtosúszós halak modern testfelépítése nagyon korán, már a kora devonban megjelent. Akkor rövid idő alatt rendkívül változatosak lettek, később viszont alig változtak az utóbbi 380 millió év alatt. Bár a halak kivételével az összes többi gerinces belőlük alakult ki, ők maguk napjainkra teljesen háttérbe szorultak.
Gilisztákhoz hasonló lények voltak legkorábbi őseink
A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a legprimitívebb ismert gerinchúros állat, az összes későbbi gerinces, köztük az ember őse a kambriumi Burgess-palában felfedezett Pikaia.
Pár millió évük maradt még a férfiaknak
Mégsem halnak ki egyhamar a férfiak: egy új kísérlet szerint a hímivart meghatározó Y-kromoszómát nem fenyegeti az eltűnés veszélye.
- címkék:
- ember
- evolúció
- főemlősök
- kromoszómák
- Címkefelhő »
Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra
A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának köszönhető. Egyre többen akadnak azonban, akik azt gondolják, hogy a tényleges fejlődés szükségszerűen bekövetkezik az idők során.