ELTE
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magyar kutatók
- kutya
- gólyatábor
- nemi erőszak
- egyetem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mesterséges intelligencia segíthet a melanóma ellen
A május az egész világon a melanóma elleni küzdelem hónapja. A melanóma a bőrrák egyik veszélyes fajtája, azonban könnyen gyógyítható, ha időben diagnosztizálják és kezelik. Hazánkban tíz év alatt másfélszeresére nőtt a melanómás esetek száma, amelyből évente jelenleg több mint 2300-at regisztrálnak. A nyár közeledtével, a napsütötte órák számának növekedésével érdemes fokozott figyelmet fordítani bőrünk védelmére, ebben nyújt segítséget az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével kifejlesztett, mesterséges intelligenciát használó Emdee Skin applikáció.
Magyarok is dolgoznak a 6G kifejlesztésén
A csaknem 6 millió euró költségvetésű DESIRE6G Horizon Europe projektben az ELTE Informatikai Kar kutatócsoportja a hálózati infrastruktúra kidolgozásával vesz részt.
- címkék:
- mobilhálózat
- 6G
- ELTE
- Címkefelhő »
Kiderült, hogy miért nem emlékszünk az álmainkra: az ELTE kutatói szerint ez az oka
Az ember minden éjjel álmodik, az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 5 órányi álomképet hoz létre, az esetek többségében azonban ezek mégsem felidézhetők ébredés után. Simor Péter és kutatótársainak új tanulmánya szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van, az emberi agy ugyanis a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keddi közleményében.
- címkék:
- alvás
- emlékezet
- álom
- ELTE
- Címkefelhő »
A káoszelmélet pontosíthatja a klímamodelleket
Az ELKH-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport munkatársai a káoszelmélet alapján új, az eddig ismertnél szigorúbb feltételt fogalmaztak meg arra, hogy egy klímamodell mikor adhat megbízható előrejelzést. E feltétel alapján a szerzők azt találták, hogy a sokaságszimulálással készült jóslatok jól tükrözik a valóságban zajló klímaváltozást.
- címkék:
- klímaváltozás
- modell
- ELTE
- Címkefelhő »
A zene segíthet a gyenge olvasás előrejelzésében
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni. Az ELTE PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.
- címkék:
- zene
- olvasás
- ELTE
- Címkefelhő »
Magyar kutatók végre megfejtették, miért csíkos a zebra
Az ELTE kutatói kísérletekkel bizonyították, hogy a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja hőérzékelésüket, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó, környezetüknél kissé melegebb vérereket. Márpedig a vérre megtermékenyült petéik érleléséhez nagy szükségük van.
- címkék:
- élősködők
- csík
- ELTE
- zebra
- Címkefelhő »
Hihetetlen dolog derült ki a kutyakölykökről: erre a kismacskák és a farkaskölykök nem képesek
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
Meglepő, hogyan reagálnak a kutyakölykök a gazdi viselkedésére
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyakölyök
- ELTE
- Címkefelhő »
Így reagálnak a kutyák a farkasvonyításra
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhő »
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
- címkék:
- öregedés
- idő
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
- címkék:
- kutatás
- kutya
- malac
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák meg tudják mutatni nekünk, amit akarnak, a malacok nem
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tűnik, hogy a malacok nem rrendelkeznek ...
- címkék:
- etológia
- ELTE
- Címkefelhő »
Mélytengeri fenevadakra bukkantak a Mecsekben
Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel az ELTE őslénykutatói a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.
Mesterséges intelligencia segíti az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatát
A röntgenvonalprofil analízis hagyományos módszerével ezer darabos minta estében egy hónapig is eltarthat a kristályos anyagok mikroszerkezetének vizsgálata, az ELTE fizikusainak új, gépi tanuláson alapuló eljárása ezt az időt néhány másodpercre rövidíti le. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium támogatásával zajlott kutatás eredményeit a Nanomaterials folyóiratban publikálták.
Rekordot döntött az e-Hód informatikai verseny
Közel háromszáz iskola 37 ezernél is több diákja vett részt a megmérettetésen.
Mégiscsak különbözik a férfiak és a nők agya
Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekből a nemre következtethetünk. Az eltérő helyeken található férfi és női implikátor élek felfedezése többek között az agyi rendellenességek vizsgálatában nyújthat a jövőben nagy segítséget.
- címkék:
- agy
- nő
- férfi
- ELTE
- Címkefelhő »
Mobilról is elérhető az ELTE állathatározója
Kibővítve és átdolgozva újra megjelent Kriska György "Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában" című, munkája. A csaknem 400 rajzot és fotót tartalmazó, közérthető nyelven megírt könyv egyszerűsített határozója mobiltelefonra is letölthető, valamint egyes fejezeteihez online filmgyűjtemények is tartoznak.
- címkék:
- állatok
- ELTE
- Címkefelhő »
Több ezer kóros fehérjét talált a mesterséges intelligencia
Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.
Kutatók éjszakája - Több mint 250 programmal készül az ELTE
A mesterséges intelligenciáról, a klímaszorongásról és a magyar kriminalisztika érdekességeiről is lesz szó az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett több mint 250 programon, amelyeket szeptember 30. és október 1-je között tartanak, a Kutatók Éjszakája sorozathoz kapcsolódva.
Egyes fehérjék elég szabados életet élnek
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele "szabados életet él", azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
- címkék:
- fehérje
- SZTE
- ELTE
- Címkefelhő »
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Meglepő közös jellemzőt találtak a „tehetséges” kutyákban
Egy új tanulmányban a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a tehetséges szótanulók kutyáknak van-e bármiylen különleges személyiségjegyük a többi ebhez képest, hiszen és nagyon kevés akad belőlük világszerte. Az eredmény a tudósokat is meglepte.
- címkék:
- kutya
- tanulás
- tehetség
- border collie
- ELTE
- Címkefelhő »
Szívszorító látvány: így fest most az aszály sújtotta Balaton - Fotó
Elérte idei mélypontját a Balaton vízszintje – már csak 20-30 cm választja el a 2003-as állapottól, mely az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya következtében jött létre.
- címkék:
- Balaton
- aszály
- szárazság
- ELTE
- Címkefelhő »
Sokkoló tanulmány az ELTE kutatóitól: kiszáradás fenyegeti Magyarországot
A következő évtizedekben súlyos kiszáradás fenyegeti az országot, ha nem sikerül orvosolni a klímaváltozást - adta hírül az MTI.
85 millió éves fajokat fedeztek fel az ELTE kutatói
Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.
- címkék:
- felfedezés
- darázs
- ELTE
- Címkefelhő »
A palládiumtörténet középpontjában az ELTE kutatói
A palládium mint katalizátor kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyógyszeriparban rendkívül gyakran alkalmazott Suzuki-reakcióban. Az ELTE vegyészei nemrég megmutatták, hogy a nemesfém-katalizátor már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket óriási érdeklődés övezte világszerte, már a lektorálatlan cikkváltozat az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. A felfedezés fontosságára legutóbb a Nature elemzése hívta fel a figyelmet.
Ezért nem élhetett a Bakonyban T. rex
Tyrannosaurus, Giganotosaurus, Carcharodontosaurus. Csak néhány a legismertebb kréta időszaki csúcsragadozó dinoszauruszok közül. Tíz-tizenkettő méter feletti testhosszukkal, legalább másfél méteres koponyával és tizenöt-húsz centimétert elérő fogaikkal rettegett urai lehettek egykori környezetüknek. Ilyen csúcsragadozók maradványai ismertek Észak- és Dél Amerika, Afrika és Ázsia dinoszaurusz lelőhelyeiről, ám Európából, így Magyarország területéről is csak jóval kisebb unokatestvéreik töredékes maradványai kerültek eddig elő. Mi lehet ennek az oka? Ennek megfejtésében segített nekünk Ősi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudommányegyetem ...
Mire gondolnak a kutyák? Az ELTE kutatói rájöttek
Sok kutyarajongó szeretné tudni, mi jár szőrös barátja fejében. A kutatók most végre közelebb kerültek a válaszhoz. Az Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói új vizsgálatukban feltárták, hogy a kutyáknak ún. multimodális mentális képe alakul ki az ismerős tárgyakról – a tanulmányt az Animal Cognition folyóiratban publikálták. Ez azt jelenti, hogy amikor egy tárgyra gondolnak, a kutyák elképzelik a tárgy különböző érzékszervi jellemzőit. Például a kinézetét vagy a szagát.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- viselkedés
- ELTE
- Címkefelhő »
Mágnesként vonzaná a gyerekeket az informatikához az ELTE
Megújult a hipermodern, élményalapú tanulást segítő T@T Kuckója.
Feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsünk öt másikat?
A villamos-probléma néven elhíresült erkölcsi dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével. Megállapították: az embereket a Föld minden táján hasonlóan befolyásolja, ha fizikai kontaktussal is meg kell erősíteniük döntésüket.
- címkék:
- kutatás
- viselkedés
- etika
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák alvása tükrözi gazdáikkal való kapcsolatukat
Új helyen, gazdával alvó kutyák alvásmintázatát befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék kutatóinak Animals folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából.
- címkék:
- kutyák
- alvás
- ELTE
- Címkefelhő »
Megfejtették, hogyan látnak a kérészek
A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek
Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.
A napraforgók segíthetnek a napelemek tájolásában
Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.
- címkék:
- napelem
- napraforgó
- hatékonyság
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat
A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
- címkék:
- etológia
- kutya
- EEG
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
- címkék:
- etológia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.
- címkék:
- földrengés
- magyar kutatók
- fizika
- ELTE
- Címkefelhő »
Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
Már félórányi nevetés felér egy könnyű testmozgással
Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással és javítja a közérzetet egy kutatás szerint.
- címkék:
- egészség
- nevetés
- ELTE
- Címkefelhő »
Emberi aggyal fejlesztették a gépi tanulást
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.
- címkék:
- mesterséges intelligencia
- agy
- ELTE
- Címkefelhő »
Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait
A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.
Közleményt adott ki az ELTE: így nyújt segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak
Az ELTE néhány órával ezelőtt tette közzé Facebook-oldalán, ők hogyan segítenek az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak.
Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.
Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai
Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön.
- címkék:
- részecskefizika
- ELTE
- Címkefelhő »
Ultramodern Covid-labort avattak az ELTE-n
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán kedden átadták azt a csaknem 1 milliárd forintos beruházással kialakított molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot, amelynek révén lehetővé válik különféle kórokozók, köztük a Covid-19 és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.
- címkék:
- koronavírus
- COVID-19
- ELTE
- Címkefelhő »
Konferenciát rendeznek a kutyaetológia legfrissebb eredményeiről
Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.
- címkék:
- etológia
- konferencia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Miért döntik oldalra a fejüket a kutyák?
Ha egy kutya oldalra dönti a fejét, attól többnyire még a macskás személyek szíve is meglágyul. És bár sokan cukinak találják ezt a viselkedést, ennek lehetséges okaira valószínűleg már jóval kevesebben tudják a választ. A kérdés tehát adott: azért csinálják ezt a kutyák, hogy hatást gyakoroljanak ránk, vagy hogy esetleg figyeljünk rájuk? Ennek jártak utána nemzetközi kutatók, valamint az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai új kutatásukban.
Az ELTE immunológus dékánja elmondta: mit kell szem előtt tartani a harmadik oltásnál
Azért is nőhet a koronavírus-fertőzöttek száma most Magyarországon, mert a korábban megkapott két oltás már nem nyújt elég védelmet - mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja szombaton az M1 aktuális csatornán.