világûr
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- csillagászat
- Föld
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az ûrben
A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világûrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítõanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentõsen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtmûködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az ûrbéli körülményekhez.
Tudta, hogy egy náci rakétáról készült a történelem elsõ ûrfotója?
Nem ûrkutatási célra, hanem pusztításra fejlesztették ki, ám ennek ellenére a Harmadik Birodalom titkos rakétafejlesztési programjának csúcstípusa, az A4, vagy késõbbi, ismertté vált nevén a V-2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta lett az elsõ olyan ember alkotta eszköz, amely átlépte az atmoszféra valamint a világûr egyezményes határát jelentõ Kármán-vonalat, és kijutott a kozmoszba.
Ûrhajók fekszenek az óceán mélyén
Legalább 260 ûreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtõl.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
A CIA mindent tudott a Szputnyik 1-rõl
Az amerikai titkosszolgálat tudott a szovjet Szputnyik mûhold 50 évvel ezelõtti felküldésérõl - derült ki az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) frissen megnyitott aktáiból.
Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát
Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ elsõ mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdõdött az ûrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentõsen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.
Közösen épít ûrállomást Oroszország és az USA
Oroszország is részt vesz a Hold körül keringõ amerikai ûrállomás, a Deep Space Gateway építésében - jelentették be az ausztráliai Adelaide-ben.
- címkék:
- USA
- Oroszország
- ûrkutatás
- Hold
- világûr
- ûrállomás
- Címkefelhõ »
Ausztráliának is lesz saját ûrügynöksége
Ausztrália a helyi ûripar hosszú távú fejlesztési programjának keretében nemzeti ûrhivatalt hoz létre.
- címkék:
- Ausztrália
- fejlesztés
- ûrkutatás
- világûr
- Címkefelhõ »
Tiltott helyek a Marson, ahol nem kutakodhat senki
Van egy nagyon kicsi, ám mégsem teljesen elhanyagolható esélye annak, hogy a Marson egykor megtalálható volt az élet egyszerû formája, ami (részben) akár ma is jelen lehet a vörös bolygón. Ha ez így van, akkor léteznek olyan területei a planétának, amelyeket tilos meglátogatni. Ezek az úgynevezett „speciális régiók".
17 milliárd kilométerre vitte az emberiség üzenetét a Voyager-2
Negyven éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb ûrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli ûrjármû, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.
Üzenetet küldünk a legtávolabbi ûrszondának
A nagyközönség bevonásával küld rövid üzenetet a negyven évvel ezelõtt útnak indított Voyager-1 ûrszondának a NASA.
Befuccsolt az orosz mesterséges csillag
Nem nyíltak ki az orosz Majak ûrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervezõ orosz kutatók is elismerték.
Nagyon közel halad el a Föld mellett egy házméretû aszteroida
Egy házméretû aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül - közölte az Európai Ûrügynökség (ESA).
- címkék:
- kisbolygó
- világûr
- aszteroida
- Címkefelhõ »
Bolygóvédõ állást hirdetett a NASA
Bolygóvédõ állást hirdetett az amerikai ûrkutatási hivatal: a felügyelõknek az idegenektõl kell megóvniuk a Földet.
Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben
Elsõ alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévõ teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.
Nem vettünk észre idõben egy Földet súroló aszteroidát
A múlt héten viszonylag közel haladt el egy aszteroida a Föld mellett. Az égitestet csak három nappal az elhaladása után sikerült észlelni, ez pedig jól jelzi, milyen veszélyeket jelenthetnek világunkra a felénk száguldó kisbolygók – írja az IFL Science tudományos portál.
Mesterséges objektumok küldhették a rejtélyes földönkívüli jeleket
Idén májusban különös jelek érkeztek egy 11 fényévnyi távolságban lévõ csillag felõl. A szignálok annyira különleges tulajdonságokkal rendelkeztek, hogy több kérdés is felmerült eredetüket illetõen, így persze az is, hogy esetleg földönkívüli civilizáció küldhette õket. A további vizsgálatoknak köszönhetõen azonban úgy tûnik, most kiderült az igazság, ami ismét lelombozhatja az ufóhívõket.
Megindult a harc a Holdért
Egyre több nemzet és vállalat tervezi kiaknázni a Hold ásványkincseit, köztük egy, a Földön igen ritka Hélium izotópot. Azonban az emberiség még csak gyerekcipõben jár nem csak az ûr meghódítása, hanem az ûrre vonatkozó jogalkotás és a felelõsségvállalás terén is.
- címkék:
- Hold
- világûr
- ásványkincs
- ûrverseny
- Címkefelhõ »
Íme a megoldás, hogyan lehetne eltakarítani az ûrszemetet
A Föld körül keringõ ûrhulladék komoly veszélyt jelent berendezésekre és ûrhajósokra egyaránt, de mikrogravitációban és vákuumban nem egyszerû feladat a szemétszedés. Amerikai kutatók gekkótalpú robottal ragadnák meg a száguldó törmeléket.
Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen
Két hét múlva egy nagyon érdekes mûholdat küld az ûrbe egy orosz amatõrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.
Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni
Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével elõször sikerült két egymás körül keringõ fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelõ LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.
Négy és fél milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában
Fontos utalásokat tartalmazhat a Naprendszer létrejöttérõl az a négy és fél milliárd éves meteorit, amelyet Hollandiában találtak.
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Kisarjadtak az ötezer éves ciprusfa ûrben járt magjai
Kisarjadtak egy ötezer éves kínai ciprusfának a magjai, amelyeket tavaly kínai ûrhajósok magukkal vittek a világûrbe.
- címkék:
- fák
- világûr
- magvak
- Címkefelhõ »
Orosz rakétával ment az ûrbe az amerikai mûhold
Orosz Proton-M hordozórakétával bocsátották fel az Echostar 21 amerikai távközési mûholdat a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontból - közölte a Roszkoszmosz orosz ûrügynökség.
Évek óta elõször jár visszatérõ ûrjármû a Nemzetközi Ûrállomáson
Az amerikai ûrsiklók leszerelése óta most elõször jár visszatérõ ûrjármû a Nemzetközi Ûrállomáson, miután hétfõn sikeresen megérkezett az ûrállomásra a SpaceX Dragon nevû szállítóhajója.
- címkék:
- világûr
- ûrállomás
- ISS
- Címkefelhõ »
Egészséges egerek lettek az ûrben járt spermából
Egészséges egéregyedek fejlõdtek ki petesejtek megtermékenyítése után abból az egérspermából, amely kísérleti céllal kilenc hónapot töltött a világûrben - jelentették be japán kutatók hétfõn az Egyesült Államokban.
A víz lesz a világûr új olaja
A közel-keleti olajhatalmak jelentõs erõvel bírnak a Föld energiapiacán. Most azonban egyes elemzõk már arra számítanak, hogy a térség országai a világûr energiaforrásaira is lecsaphatnak.
- címkék:
- víz
- világûr
- nyersanyag
- platina
- Címkefelhõ »
Ûrhamburgert eszik a fiatal csillag
Elõször figyeltek meg a csillagászok egy fiatal bébicsillagot, amint egy hamburgerszerû, porból álló képzõdményt eszik.
A Holdra tartottak, de egy rémálomba érkeztek
Az Apollo-13 az Egyesült Államok holdprogramjának hetedik küldetése volt, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely végül nem valósult meg. A cél ismételten a Hold meghódítása lett volna egy új felszíni forma meglátogatásával. Egy hibás oxigéntartály miatt azonban az egyszerû sétagaloppnak induló misszió 1970. április 14-én a túlélésért folytatott küzdelemmé vált.
Hatalmas aszteroida közelít felénk
Egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida fog elhaladni "nagyon közel" a Föld mellett április 19-én – jelentette be a NASA.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Lehetségessé válhat a marsi krumplitermesztés
Sikerült krumplit növeszteni a Marson uralkodó kegyetlen körülményeket szimuláló limai laboratóriumban.
Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét
Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegû barna törpe.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Senki sem tudja, mi lehet az ûr sötétjében bujkáló valami
Az ûr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyrõl mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetõdött a neki otthont adó naprendszerbõl. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelõre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.
Nagyon közel haladt el mellettünk egy kisbolygó
Egy apró aszteroida száguldott el a Föld mellett a múlt héten. Nagyon közel volt, de mérete miatt nem jelentett veszélyt.
- címkék:
- kisbolygó
- világûr
- aszteroida
- Címkefelhõ »
Nem lesz móka és kacagás az elsõ Hold-túra
Szûnni nem akaró hányinger, felpuffadt arc, állandó vizelési inger – bár az ûrturizmus kétségtelenül látványos kikapcsolódási forma, az egy hétig tartó, Hold körüli kaland korántsem lesz olyan kellemes élmény, mint azt a leendõ utasok hiszik. Szakértõk mesélnek a várható egészségügyi hatásokról, illetve kockázatokról.
Jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, mint hitték
Az eddig véltnél jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, a csillagok százszor gyakrabban esnek szupernagy tömegû fekete lyukak áldozatául.
A SpaceX már a jövõ év végén ûrturistákat küld Hold körüli útra
A SpaceX már a jövõ év végén ûrturistákat küld Hold körüli útra
- címkék:
- Hold
- ûrturizmus
- világûr
- Címkefelhõ »
Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Ûrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati mûhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.
- címkék:
- csillagászat
- pulzárok
- világûr
- rekord
- fényes
- Címkefelhõ »
Nagy bejelentésre készül a NASA
Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelõre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi mûvész
Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi mûvész. A floridai ûrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Ûrállomásra egy teherûrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az ûrben.
Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Ûrállomásra
Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Ûrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet.
Védelem nélkül maradtak életben az ûrben
Primitív algákról derült ki, hogy komolyabb védelem nélkül is képesek több hónapon át életben maradni az ûrben.
- címkék:
- Nemzetközi Ûrállomás
- világûr
- alga
- ISS
- Címkefelhõ »
Ismét megközelít minket a zölden fénylõ égitest
Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.
Drámai csillaghalál a Hubble felvételén
Az 5000 fényévre található Záptojás-köd (angolul Calabash Nebula) látványosan mutatja be egy Naphoz hasonló tömegû csillag haláltusáját – írja a Phys.org tudományos portál. A Hubble nemrég készült felvételén az látható, amint a vörös óriás állapotában lévõ csillag ledobja magáról külsõ gázrétegeit, és ennek nyomán lassan planetáris köd képzõdik. A kilövellt anyag a felvételen sárga színû, és közel egymillió kilométer per órás sebességgel mozog a világûrben. Az ilyen események csillagászati értelemben véve „gyorsan" lejátszódnak, ezért nehéz lencsevégre kapni õket.
Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak
Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai ûrügynökségtõl származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas ûrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögõsen halad. Ráadásul elõbb meg kellene találni a legveszélyesebb ûrsziklákat.
Töretlenül folytatja útját a Hold felé a Puli
Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentõsebb technológiai versenye, a 30 millió dollár összdíjazású Google Lunar Xprize fõdíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar ûrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevû amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén.