világtenger
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- porcos halak
- kutatás
- nagy fehér cápa
- cápák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Akár 1,3 méterrel is emelkedhet a világtenger szintje 2100-ig
A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új klímaváltozási jelentésének tervezete szerint.
Halálos állkapcsok: ez történt a világóceánon 2018-ban
A Floridai Természettudományi Múzeum Nemzetközi Cápatámadási Adatbankjának (International Shark Attack File, ISAF), a tengerkutatás legnagyobb és a cápatámadásokat legalaposabban feldolgozó projektjének szaktudósai közzétették a tavalyi évben történt cápatámadásokat feldolgozó tanulmányukat. A most közzétett jelentést Gavin Naylor, az ISAF programigazgatója, valamint Taylor Bowling tudományos projektvezető jegyzik.
Korlátok nélküli bálnavadászatba kezdenek a japánok
Japán bálnavadászhajók egy csoportja idén július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot - jelentette be a japán bálnavadászok egyesülete.
Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ
Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.
Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legrövidebb folyója?
A földkerekség folyamfejedelmeit, a Nílust vagy az Amazonast valószínű mindenki jó ismeri. Ezekhez képest talán a kevéssé ismert folyóvizek közé tartozik a negatív rekorder, a Föld legrövidebb folyója, amelyen aligha kellene hetekig csónakázni ahhoz, hogy elérjük a torkolatvidéket. A Guinness hivatalos minősítése szerint ugyanis a legrövidebb folyó mindössze 61 méter hosszú.
Kétezer méter mélyen találták meg a világ legrégebbi ép hajóroncsát
A világ legrégebbi, teljes épségben fennmaradt elsüllyedt hajóját találták meg a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál brit és bolgár oceanográfusok. Az ókori görög gálya a tenger különleges oceanográfiai állapotjelzőinek köszönheti fennmaradását.
Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
Olyan volt, mintha megelevenedett volna Spielberg filmje
Több mint 80 év után először történt halálos kimenetelű cápatámadás az Atlanti-óceán massachusetts-i partvidékén, amiben egy szörfös vesztette életét szombaton.
Nagy Britanniában eltűnőben vannak a nejlonzacskók
Nyolcvanhat százalékkal csökkent a hét legnagyobb szupermarketlánc üzleteiben eladott nejlonzacskók száma 2015 óta Angliában, de még így is évi egymilliárd fölött van.
Miért támad rá a nagy fehér cápa a védőketrecre?
Dél-Afrika, Ausztrália, és Mexikó néhány híres merülőhelyén igazi adrenalinbombát kínálnak a kalandra éhes búvárok számára; közvetlen-közelről, a víz alá merített védőketrec biztonságában nézhetnek farkasszemet az óceánok rettegett csúcsragadozójával, a nagy fehér cápával. De mennyire biztonságosak ezek az alkalmatosságok, és vajon miért rohamozza meg időként a nagy fehér a védőketreceket?
- címkék:
- Rodney Fox
- André Hartman
- Chris Fallows
- Mike Rutzen
- Guadalupe
- Ausztrália
- Dél-Afrikai Köztársaság
- fém
- porcos halak
- világtenger
- tengeri ragadozók
- Egyperces tudomány
- Lorenzini-ampullák
- cápaketrec
- mikrofeszültség
- cápás merülés
- parti öv
- megfigyelés
- baleset
- nagy fehér cápa
- biztonság
- búvárkodás
- Címkefelhő »
Döbbenet: parányi rákok erős óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetően a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezőkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentős a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
Tudja-e, hol van a földkerekség legnagyobb vízesése?
Nem, nem az Angyal- és nem a Khone-, de még csak nem is az Inga-vízesés a földkerekség legnagyobb zuhataga. Az első a leghosszabb, a második a legszélesebb, az Inga-vízesésnek pedig a legmeredekebb az esési szöge. De a legnagyobb zuhatag nem a szárazföldeken, hanem az az óceán felszíne alatt található, és ez nem más, mint a Grönland és Izland között alázúduló kaszkád, a Denmark Strait Cataract, azaz a Dánia-szoros vízesése.
Aggasztó méreteket ölt az óceánok kirablása
Több mint 70 ezer hajóról gyűjtött műholdas adatok segítségével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az óceánok és tengerek térségének 55 százalékán folyik kereskedelmi halászat, azaz nagyobb területet aknáznak ki, mint amennyit mezőgazdasági célokra használnak a szárazföldön - derült ki a Scinece című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból.
A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.
Először sikerült felmérni a nagy fehér cápák állományát
Mintegy nyolcezer nagy fehércápa él Ausztrália vizeiben - állapította meg az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) által vezetett, és nemrég lezárt kutatás.
Közzétették a 2017-ben történt cápatámadások összesített adatait
A világtengeren történ cápatámadásokat legrészletesebben dokumentáló adatbank, a Floridai Természettudományi Múzeum által gondozott International Shark Attack File (ISAF) közzétette a 2017-ben történt incidensek összesített adatait.
280 millió éves titkokat rejt az ősi antarktiszi erdő
Szenzációs felfedezésnek tekinthető a Transzantarktiszi-hegység fagyos világában feltárt perm időszaki, 280 millió évesre becsült fosszilis erdőség. Amikor a kőzetrétegekbe zárt fák virágoztak, az általunk ma ismert kietlen jégbirodalom még egészen más arcát mutatta. A megkövesedett fák számos nyitott kérdésre adhatnak választ.
Több mint kilencmilliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta
Több mint kilenc milliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a műanyagok tömegtermeléséről készült első nagyszabású globális elemzés.
Hangoskodó halak és zajos tengerlakók az óceán mélyén
A 19. század végéig a kutatók úgy gondolták, hogy a halak tökéletesen némák, és semmit sem fognak fel a testükön átfutó rezgésekből. Talán még ma is sokakat meglepne, ha tudnák, milyen izgalmas dolgok zajlanak odalent a mélyben.
Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról
A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.
Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger
Marokkó földközi-tengeri felségvizein egy nagy fehér cápa felszínen sodródó tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert az elmúlt három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élő nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken.
Újabb negatív rekord az Arktiszon
Újabb rekordot döntött meg az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése, az adatok feljegyzésének kezdete óta 2017 februárjában mérték a legkisebb téli maximumot.
Rekordot úszott a jeladós makócápa
A Nova Southeastern University (Davie, Florida) tengerbiológusai által megjelölt röviduszonyú makócápa alig 142 nap alatt több mint 8000 kilométert tett meg óceáni vándorlása során.
Folytatódik David Attenborough nagy kalandja, a Kék bolygó
Folytatódik A kék bolygó című világhírű ismeretterjesztő sorozat David Attenborough-val: az új évad hét epizódját, melyet még idén műsorra tűznek, a legmodernebb technológiai felfedezések segítségével vették fel négy év alatt - jelentette be a BBC.
Már csak harminc él a legkisebb tengeri emlősből
Kihalás előtt áll a világ legkisebb tengeri emlőse, a kaliforniai disznódelfin. A megőrzésére tett erőfeszítések ellenére is mindössze harminc egyed él belőle.
Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői
Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.
Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus
A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedéséről, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát
A Hawaii-szigeteki Haleiwában élő Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdős búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztően vakmerő, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testű ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élővilág megóvásának fontosságát is.
Gyilkos óriáspolip támadt a cápára
A csendes-óceáni óriáspolip a tengeri akváriumok népszerű látványossága. A több rendkívüli tulajdonsággal is rendelkező lábasfejű méretéhez képest kistestű prédát zsákmányol. Kivételesen ritka eset, hogy az intelligens óriáspolip cápára támadjon.
Új kutatóközpont figyeli a déli óceánt
Kínai-ausztrál kutatóközpontot hoznak létre a déli félteke óceánjainak megfigyelésére, amely a globális felmelegedés elleni küzdelemben is fontos szerephez jut.
Óriási mélytengeri zagyár Kaliforniában
Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvő Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményről nemrég számoltak be a nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai.
A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel
A világtengeren bekövetkező, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerű teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evező szörföst.
Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás kutatását
A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását, a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Guinness-rekorddá vált a tengeri tehén
Matuzsálemi korával bekerült a Guinness-rekordok könyvébe a Dél-floridai Múzeum akváriumának karibi manátusza, a 68 éves Snooty.
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.
Egy egész alaszkai falut költöztetnek át a klímaváltozás miatt
Évente háromméternyi partszakaszt veszít a globális felmelegedés miatt az alaszkai Shishmaref – a probléma most vált olyan mértékűvé, hogy azonnali beavatkozást igényelt. Az apró szigeten álló falu 600 lakosát át kell elköltöztetni, hogy ne történjen katasztrófa.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?
Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övező fagyos óceán örök sötétségében rejtőzködő óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestűre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.
Szemétben úsznak a tengerek
A nyaralás alatt sem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak otthon kell környezettudatosnak lenni, de a szabadság alatt is. A tengeri hulladékok nyolcvan százaléka szárazföldi eredetű, aminek mindössze tizenöt százaléka marad a víz felszínén.
Különleges képekkel mérik fel az óceánokat
A NASA plankton, aeroszol, felhő és óceáni ökoszisztéma (PACE) küldetése az első, amely megpróbál válaszokat adni a klímaváltozásnak az óceánok egészségére gyakorolt hatásairól. Ehhez a küldetés széles spektrumú képalkotó mérőberendezése nyújt segítséget a kutatóknak.
A Cosmo szerint a klímaváltozás aktiválja a cápákat
A népszerű női magazin, a Cosmopolitan amerikai kiadásában megjelent cikk szerint, az előző évhez képest idén történt nagyobb számú cápatámadás hátterében a globális klímaváltozás, illetve a tengervíz emelkedő hőmérséklete állhat. Ilyen összefüggés azonban nem mutatható ki.
Olajozza magát a kardhal, azért száguld a vízben
Az olimpiai úszók borotválják a fejüket és a testüket, hogy új rekordokat érjenek el. A kardhalak más trükkhöz folyamodnak: olajjal kenik a fejüket, így fokozzák a sebességüket - írja egy új tanulmány.
Kísértethalat filmeztek le a Mariana-árokban
Egy eddig elevenen még nem látott, teljesen színtelen halat vettek videóra a kutatók mintegy 2,5 kilométer mélységben.
- címkék:
- film
- Mariana-árok
- hal
- óceán
- világtenger
- Címkefelhő »
Mítoszrombolás: öt népszerű tévhit a cápákról
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtized viselkedésbiológiai kutatásai nagyon sok olyan új információt szolgáltattak a cápák etológiájáról, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik ezeket a félelmetesnek tartott tengeri ragadozókat, néhány népszerű téves vélekedés mind a mai napig makacsul tartja magát a „vérszomjas” cápákról. Tekintsük át, hogy mi az öt leggyakoribb tévhit és az ezekkel szembeni valóság.
Meglepő eredményeket hozott az eddigi legnagyobb cápaszámlálás
Már az első évben meglepő eredményekkel szolgál a világ korallzátonyainak cápapopulációit vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás: a hároméves projekt keretében megfigyelt első száz zátonynál a vártnál jóval több csúcsragadozót kaptak lencsevégre a szakemberek.
- címkék:
- állatok
- ragadozók
- Cápa
- rája
- világtenger
- Címkefelhő »
Tudja, hogy melyik a Föld leghosszabb hegylánca?
Ha a címbeli kérdésre rávágjuk, hogy az Andok, csak részben lesz igazunk, mivel ez a válasz kizárólag a szárazföldi hegységrendszerekre igaz. A Föld leghosszabb egybefüggő hegylánca ugyanis az Atlanti-óceán felszíne alatt kanyarog az északi sarkvidéktől kiindulva egészen le az Antarktiszig.
Tesztelik az óceáni szemétgyűjtőt
Óceáni szemétgyűjtő tesztelését kezdik meg a héten az Északi-tengeren, hogy megvizsgálják, a százméteres, sorompószerű szerkezet prototípusa hogy bírja az erős viharokat.
Egyelőre megállíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása
Mintegy 175-ször valószínűbb, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás okozza az ausztráliai Nagy Korallzátonyon a korallfehéredést, mint a természetes jelenségek.
Megdöbbent szörfös mellett ugrott ki a nagy fehér cápa
Az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partvidékét - különösen Kalifornia állam déli partszakaszát - méltán tekintik a szörfösök Mekkájának. A hosszan elnyúló és hullámtörő zónáiról híres tengerpart azonban nemcsak a szörfösök kedvelt területe, hanem egy óceáni csúcsragadozónak, a nagy fehér cápának is.
Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája
A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztető húsevő tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerűen” viselkedő fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.
Miért nem roppannak össze az élőlények az óceáni árkokban?
A bolygó felszínét elborító víztömeg, a világtenger összterülete meghaladja a 362 millió négyzetkilométert. A világóceán 1000 méteres vízmélység alatti régiója alkotja a mélytengeri birodalmat, a Föld legnagyobb és egyben legszélsőségesebb élőhelyét.
Igaz-e, hogy a cápák sohasem lesznek rákosak?
Minden évben több tízmillió cápa esik a kereskedelmi halászat áldozatául a világtengeren. A cápák iparszerű mészárlásának hátterében a távol-keleti konyha kulináris igényei mellett komoly szerepet játszik a rák elleni csodaszernek kikiáltott cápaporc iránti kereslet is.
Miért folyik smaragdzölden a halak vére?
A tenger alatt készült színpompás felvételek gyakran nem a látható valóságot tükrözik. Ahogy egyre mélyebbre süllyedünk a víz alatt, fokozatosan kivesznek a színek, hogy átadják helyüket a mindent uraló szürke és kék árnyalatainak.
Magyarország kőbe zárt óceánjai
A mai Magyarországnak nincs tengerpartja. Az emberi elme számára szinte felfoghatatlan időtartam, a földtörténeti ókort, középkort és újkort, valamint a jelen időt is magába foglaló több mint félmilliárd éves periódus, a fanerozoikum alatt azonban a szárazföldi lét hazánk földtörténetében is a kivételek közé tartozott.
Alig ismerjük a világóceán légzését
Ahhoz, hogy valóban pontos előrejelzést adjunk a klímaváltozásról, számtalan folyamatot kell még alaposabban feltárnunk. Ezek közül a világtenger és a légkör közötti szén-dioxid-körforgás a klímaváltozás szempontjából is kritikus tényező.
Az óceán szörnyeteghullámai
A nyílt tengeren, a partoktól távol lehet igazán átélni, hogy az ember és a technika mennyire kiszolgáltatott az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek. A Lloyd's statisztikái szerint hetente átlagosan két hajó süllyed el a világóceánon tomboló viharok miatt. Nagyon valószínű, hogy közülük több is a természet egyik legfélelmetesebb jelensége, az óriáshullám áldozatául esik.
Hétméteres nagy fehér cápát észleltek Dél-Ausztráliában
Extrém nagy – a híradások szerint –, hét méter hosszú volt az a nagy fehér cápa, amely tegnap, vasárnap bukkant fel a dél-ausztráliai Marino Rocks közelében. A hatóságok átmenetileg lezárták a környék strandjait a fürdőzők és a szörfösök előtt.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Megtörtént az év első cápatámadása
Egész éjjel küzdöttek annak az ausztrál víz alatti vadásznak az életéért, akit január 2-án, szombaton ért cápatámadás Ausztrália Queensland tartományában.
Bálnavadászhajók segítenek megérteni a klímaváltozást
Nyilvánosságra hozták néhány 19. századi bálnavadászhajó naplóját, amelyek fontos adatokat tartalmaznak többek közt a tengeri jég zajlásáról és az időjárási körülményekről, segítve a tudósoknak jobban megérteni a klímaváltozás folyamatait.
Megesszük az óceánok műanyag hulladékát
Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy az óceánokba került apró műanyag darabkák nemcsak a halak, madarak és tengeri emlősök gyomrában kötnek ki, hanem mi, emberek is visszakapjuk a természettől az általunk felelőtlenül elszórt hulladékot.
Meglepő új elmélet a tömeges kihalás okáról
A földtörténeti múltban lezajlott tömeges kihalási események közül néhány esetében a tengervíz megbomlott nyomelem-egyensúlyát teszi felelőssé egy új elmélet.
Az óceán titokzatos állati elméi
A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.
Kettős cápatámadás Hawaiion kérdőjelekkel
A Hawaii szigetcsoport vizein 40 cápafaj honos, közülük a tigriscápa tekinthető potenciálisan a legveszélyesebb fajnak. Amíg az október 19-i kettős baleset közül az egyiket bizonyosan a csíkos hátú tengeri ragadozó okozta, a másik esetnél még az is kétséges, hogy cápa volt-e a támadó.
Kamion méretű cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlősök virágkorának is nevezett korszak. A földi élővilágban ekkor elkezdődött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új időszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.
A huszonnegyedik órában vagyunk
Szakmai körökben ma már elfogadott tény, hogy a jelenleg tapasztalható klímaváltozás kiváltó okai között az úgynevezett antropogén, azaz emberi tényezőknek döntő szerepük lehet. A legoptimistább klímamodellek szerint is, egy évszázadon belül olyan jelentős változások prognosztizálhatók a földi éghajlatban, amelyek társadalmi-gazdasági hatásaira már most el kell kezdeni az alapos felkészülést.
Sajátos módon kúrálják magukat a medúzák
A csalánozók népes törzsébe tartozó medúzák több mint félmilliárd éve népesítik be a világtengert. Ötszáz millió év alatt szinte semmit sem változtak, és bámulatos túlélőképességüknek köszönhetően harangjaik valószínű még akkor is ott fognak lüktetni a világóceán nagy kékségében, amikor a Homo sapiens már rég letűnt az élet színpadáról.
Állatian érdekes: A mélység rémisztő banditája
A mélytengeri világ a gyilkos környezeti körülmények miatt talán csak a kozmoszéval összehasonlítható kihívást jelent az ember számára. Ezt a szinte felfoghatatlan közeget – a kozmikus hasonlatnál maradva – sci-fi filmeket meghazudtoló és az emberi fantázia határait feszegető élőlények sokasága népesíti be. Bizarr megjelenésével és furcsa tulajdonságaival ezek közül is kiemelkedik a pelikánangolna.
Bizarr teremtményt mosott partra az óceán
A kaliforniai Santa Catalina nem csak arról híres, hogy korábban a Wrigley rágógumigyáros család magántulajdonában állt a sziget. Két éven belül a mostani a harmadik alkalom, hogy az óceán egyik legritkább és legkülönlegesebb élőlényének tetemét sodorta partra itt a víz.
Rejtélyes kísértethajók: legenda és valóság
A legkorszerűbb műholdas helyzetmeghatározás és kommunikációs eszközök ellenére még napjainkban is tucatszámra tűnnek el hajók a világóceán végtelen térségeiben ugyanúgy, mint évszázadokkal korábban, a tengerészet hőskorában. Az elementáris természeti erőkkel szemben gyakran még a legmodernebb technika is tehetetlen. A hajózás történetében akad azonban néhány olyan hátborzongató eset, amit nem lehet kizárólag az elemek pusztító haragjával megmagyarázni.
Halálos kardhaltámadás történt az álmok szigetén
A világóceán egyik legsebesebb lakója, a kardhal a nyílttengeri sporthorgászat legkedveltebb zsákmányállata. Az akár 4 méteres testhosszúságot is elérő villámgyors ragadozóra szigonypuskával vadászni azonban életveszélyes kaland lehet.
- címkék:
- Hawaii
- halászat
- Kardhal
- világtenger
- Címkefelhő »
A tenger kedves szörnyei
A drónok már számtalanszor bebizonyították, hogy nem várt felfedezéseket lehet tenni a segítségükkel. Így történt ez most Gloucester közelében is, ahol a tenger óriásai nyomára bukkant egy fürkész masina.
Napelemes a legbizarrabb tengeri vadász
A Tokiói Egyetem tengerbiológusai egyedülálló vállalkozásba fogtak; jeladóval és nyomásálló apró videokamerákkal szereltek fel hét holdhalat. A halak világának talán legfurcsább, nagyobbrészt rejtett életmódot folytató óriásairól a projektnek köszönhetően sok új érdekes adathoz jutott a tudomány.
Ma van a víz világnapja
Valamikor a felfoghatatlanul távoli múltban, az ősóceánok vizében pattant ki az élet szikrája. Mindennapjaink és létezésünk ezernyi szállal kötődík a vízhez, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a földi bioszféra léte . A jóminőségű ivóvizet ugyanolyan természetesnek tekintjük, mint a belélegzett levegőt, pedig az új évszázad mint a kezdődő vízhiány időszaka köszöntött ránk. Március 22-én a víz világnapján érdemes végiggondulnunk, mit is jelent számunkra az életet adó víz, jövőnk egyik legfontosabb záloga.
Állkapcsok, 2014
A cápatámadásokról szóló hírek általában sokkolják a közvéleményt. A statisztikai adatok szerint azonban indokolatlan a páni félelem, mennyiségét tekintve ugyanis az állat által ember ellen elkövetett agressziók sorában a cápatámadások állnak az utolsó helyen.
- címkék:
- cápatámadás
- cápák
- világtenger
- Címkefelhő »
Felfedezése óta ez volt a hatvanadik
A világtenger egyik legritkább teremtménye, a sajátos módon plankton-szűrögető életmódot folytató óriásszájú cápa tetemét mosta partra a víz, a Fülöp-szigeteken.
- címkék:
- cápák
- planktonok
- világtenger
- Címkefelhő »
Zoológiai rémálom: hálóba akadt a világtenger legritkább cápája
Még tavaly decemberben akadt egy 700 méter mélyre leeresztett fenékhálóba a világóceán egyik legritkább porcoshal-féléje, a horrorfilmeket idéző galléros cápa, de a rendkívüli fogásról csak most számolt be az ABC ausztrál hírcsatorna.
Sok kicsi sokra megy: gyorsabban emelkedik a tenger
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Az élet első pillanatai a nagy kékségben
Angol tengerbiológusoknak először sikerült nyílttengeri körülmények között cápaszülést lefotózniuk.
- címkék:
- cápák
- embrió
- világtenger
- Címkefelhő »
A D típusú orka ritkább, mint a fehér holló
A világtenger abszolút csúcsragadozóinak a kardszárnyú delfineknek több csoportjuk is létezik, amelyek közül az először 1955-ben azonosított és „Ecotype D” néven jelölt egyedek a legritkábbak. Felfedezésük óta most először sikerült videón is megörökíteni ezeket a rendkívül ritka tengeri emlősöket.
Felfedezték a világ legmélyebben élő halfaját
Több mint 8 kilométeres rekordmélységben bukkantak rá arra a tudomány számára ismeretlen halfajra, amely eddig a legnagyobb mélységből ismert gerinces állat.
Buborékhálóval a heringek ellen
A hosszúszárnyú bálnák egészen sajátos vadászati technikáját csak ritkán lehet megfigyelni. A csoportban és összehangoltan heringekre vadászó hatalmas tengeri emlősök prédálását a cikkbe ágyazott videón tekinthetjük meg.
- címkék:
- cetek
- hering
- világtenger
- Címkefelhő »
Háromszor több a higany az óceánokban
Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt.
Mennyit nő a tengerszint unokáink idejére?
Mennyi jég olvad el a klímaváltozás miatt, és mennyire vannak veszélyben a tengerparti városok? Erre az egyszerű kérdésre meglepően bonyolult a válasz. Infografikán mutatjuk be, hogy unokáinkat akkor is kellemetlen meglepetés érheti, ha magas parton laknak.
Új térkép: öt centivel nőtt a világtenger
Szinte két évtized műholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nőtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nőtt meg a tengerszint egy év alatt.