üvegházgázok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- szén-dioxid emisszió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen
Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.
A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén
A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak előre jelzéséhez, hogy a jövőbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hő-és szénelnyelésére.
Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük
Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.
Miért ne dobjam ki az ételt?
Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.
- címkék:
- élelmiszerpazarlás
- újrahasználat
- hulladékmentesség
- hulladékcsökkentés
- komposztálás otthon
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- újrahasznosítás
- biodiverzitás
- komposztálás
- hulladékgazdálkodás
- üvegházgázok
- környezetbiztonság
- ökológiai gazdálkodás
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »
Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.
Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt
Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.
Ha kiolvadnak fagyott tőzegföldek, nagy bajban leszünk
Korábban azzal számoltak, hogy a fagyott tőzegföldek a 2070-es évekig stabilak maradnak, de egy új analízis azt állítja, hogy már a 2040-es években elkezdődhet az intenzív kiolvadásuk.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.
- címkék:
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fű
- ökoszisztémák
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- Max Planck Intézet
- Címkefelhő »
Az emelkedő éjszakai hőmérsékletek miatt hosszabbá váltak a bozóttüzek
A bolygó szerte emelkedő éjszakai hőmérsékletek elősegítik, hogy több intenzív és hosszantartó bozóttűz alakuljon ki, jelentik a kutatók.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Címkefelhő »
A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon
Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.
A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban
Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.
Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.
Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben
Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.
- címkék:
- Föld
- nukleáris fegyver
- antropocén
- holocén
- atombomba
- metánhidrát
- fosszilis energiahordozó
- szén-dioxid kibocsátás
- metán emisszió
- fosszilis tüzelőanyagok
- nukleáris katasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- földtörténet
- természetvédelem
- geológia
- üvegházgázok
- műanyag
- fenntarthatóság
- környezet
- Címkefelhő »
Több mint 1 millió négyzetkilométerrel zsugorodtak a természetes élőhelyek
A mezőgazdasági terülek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát. Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más termőterületek az elmúlt két évtized alatt több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.
A szén csökkentésére és a bolygó lehűtésére megoldás lehet az óceán trágyázása
Egy tudósokból álló bizottság érdeklődést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklődést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt
2021 áttekintése: Az időjárási rekordok nem csak megdőltek, csúcsot döntöttek
A rekordtörő tüzek, fagyok és csapadék világszerte teljesen túl világossá tette, hogy az extrém időjárás gyorsan az új normává válik.
A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe
A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.
Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után
A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.
A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik
293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.
A pusztító csendes-óceáni északnyugati áradások klíma figyelmeztetést jelenthetnek
Az úgynevezett atmoszferikus folyók intenzívebbé válhatnak és több esőt áraszthatnak a jövőben – írja a Scientific American magazin.
A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget
Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott: nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.
A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.
Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.
Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben
Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.
A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének
A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.
A klímaváltozás hatással lesz a élelmiszer növényekre az évtized végére
A kukorica a világ legyik egfontosabb haszonnövénye, de a klímaváltozás hamarosan szignifikáns csapást mérhet rá, megzavarva a globális élelmiszerbiztonságot is, állapítja meg egy új NASA tanulmány.
David Attenborough is felszólalt a klímacsúcs találkozón
A brit természettudós, Sir David Attenborough arra buzdítja a klímacsúcs találkozó küldötteit, hogy a tragédiát dicsőséggé változtassák és oldják meg a klímaváltozást.- tudósít a a BBC.
A globális szén-dioxid kibocsátás visszatért majdnem a pandémia előtti szintre
A globális szén-dioxid kibocsátás a pandémia miatt 5-4 százalékkal esett 2020-ban, de becslések szerint idén 4-9 százalékkal emelkedik.
Az európaiak klíma intézkedéseket akarnak, de életstílust változtatni nem
Az európaiak sürgős intézkedéseket akarnak az éghajlatváltozással kapcsolatban, de továbbra is elkötelezett húsevők, és megkérdőjelezik a politikai javaslatokat, mint például az új benzines járművek eladásának betiltását 2030 után, egy új a YouGov–Cambridge Centre for Public Opinion Research közvélemény-kutató központ új közvélemény-kutatása szerint, ami hét európai országban vizsgálta a környezeti hozáállást.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- üvegházgázok
- klímacsúcs
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- szén-dioxid kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- ENSZ Környezetvédelmi Program
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete
- Címkefelhő »
Klímacsúcs: 105 ország azt ígéri, hogy 30 %-kal csökkenti a metánkibocsátást
Több, mint 100 ország beleértve az Egyesült Államokat, Japánt, és Kanadát azt ígérte, hogy szignifikánsan csökkenti a metánkibocsátást, ami egy rövidéletű, de erőteljes üvegházgáz.
A hajózás általi emisszió a meglévő célkitűzések mellett a duplája lesz annak, ami a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges
A Manchester Egyetem egy új tanulmánya azt mutatja, hogy a jelenlegi klíma célok, amiket a nemzetközi hajózás károsanyag-kibocsátására megállapítottak, túl lazák, és így az ágazat nem játszik tisztességes szerepet abban, hogy a párizsi klímaegyezmény céljainak megfeleljen.
A rövid távú repülőgép járatok rengeteg káros anyagot bocsátanak ki
A Manchester Egyetem tudósai megállapították, hogy az európai kontinensen a légi közlekedésből származó károsanyag kibocsátásnak a fő felelőse a számtalan rövid távú repülés.
- címkék:
- szén-dioxid kibocsátás
- károsanyag kibocsátás
- fosszilis tüzelőanyagok
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- üvegházgázok
- klímacsúcs
- szén-monoxid
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- illékony szerves vegyületek
- kén-dioxid
- nitrogén-oxidok
- fosszilis energiahordozó
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- IPCC
- Címkefelhő »
Két brit egyetem mesterséges intelligenciát használ az ipari emissziók gigatonnákkal való csökkentésére
A Londoni Egyetem és a Cambridge-i Egyetem világelső fenntarthatósági kutatását olyan technológia létrehozására használták fel, amely csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást a globális cement iparban és más energiaigényes kereskedelmekben.
Hínár mentés gépi tanulással
A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.
A fosszilis tüzelőanyagok globális kitermelési tervei kétszerese annak, amit biztonságosan elégethetünk
A világ országai a Párizsi Klímaegyezmény legszigorúbb éghajlatváltozási célja által megengedett fosszilis tüzelőanyagok több mint kétszeresének kitermelését tervezik, állapította megy az Egyesült Nemzetek Szervezetének analízise.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős
Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- erdőirtás
- erdősítés
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- Queensland Egyetem
- Címkefelhő »
A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány
Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség, erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.
Az Egészségügyi Világszervezet alacsonyabb légszennyezési limitekre szólít fel
Több millió haláleset elkerülhető lenne, ha a világ szigorúbb légszennyezési limiteket alkalmazna, tette közzé az Egészségügyi Világszervezet szeptember 22-én.
A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit
Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.
- címkék:
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- zöldenergia
- környezetbiztonság
- fosszilis energiahordozó
- párizsi klímaegyezmény
- megújuló alapanyag
- fosszilis tüzelőanyagok
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- meteorológia
- környezetvédelem
- árvíz
- katasztrófavédelem
- megújuló energia
- üvegházgázok
- Stanford University
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Stanford Egyetem
- katasztrófavédelem
- Címkefelhő »
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
- címkék:
- Homokhátság
- Kárpát-medence
- vízgazdálkodás
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- Vásárhelyi-terv
- elsivatagosodás
- fosszilis energiahordozó
- villámárvíz
- fosszilis tüzelőanyagok
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- árvíz
- környezetszennyezés
- víztároló
- aszály
- üvegházgázok
- vizes élőhelyek
- IPCC
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban
Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.
Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt
Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.
Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban
Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelőanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- IPCC
- Címkefelhő »
Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot
Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.
- címkék:
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- szén-dioxid emisszió
- klímakatasztrófa
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- katasztrófavédelem
- hőhullám
- üvegházgázok
- erdőirtás
- fenntarthatóság
- Kék Bolygó Alapítvány
- IPCC
- Címkefelhő »
A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés
Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.
6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről
A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...
A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon
Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve
Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.
Véget ért a békamentő szezon
Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!
Akár tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei
Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésből.
A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán
A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.
Klímacsúcs - Duda: Lengyelország 2040-ig hetven százalékról tizenegyre csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát
Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát - jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.
Klímacsúcs - Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében
Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.
ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére
Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.
WMO: a három legmelegebb év között van 2020
A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták elejét vennie annak, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta - közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztőket a klímaváltozás elleni küzdelemben
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztőket.
Az emberi tényezők miatt csökken az esőzés mértéke Közép-Ázsiában
Az üvegházhatású gázok és az emberi tevekénységből származó aeroszolok okozzák az esőzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.
Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek
Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo című lap helyi idő szerint szerdán.
Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.
Rekordmagas volt a permafroszt hőmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hőmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelő hálózat (PERMOS).
A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok
Az emelkedő hőmérséklet és növekvő szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.
Gyorsabban tűnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó
A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.
Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi
A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.
Megújuló energia lett az eladatlan, lejárt sörből Ausztráliában
Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletből Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.
Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban
A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.
Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évről-évre rosszabb
A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.
Több ezer halált előzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában
A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.
Négy évtizede először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában
Négy évtizede óta először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhető - derült ki egy friss tanulmányból.
Erdőtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdőnél
A Pilisi Parkerdő Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdőfelújítás és erdőtelepítés a most záruló ültetési időszakban. A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdőgazdaság, amely az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.
Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Már 2050 előtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger
Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.
A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Évtizedekkel ezelőtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most
A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.
Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re
Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelő kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője szerdán.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.
Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt
Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésből.
Jégtörővel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz
Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
A melegedő óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára
Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).
A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog használni az Európai Unió
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog előállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában.
Víz alá kerülhetnek New York repterei a század végére
Víz alá kerülhet a világ legforgalmasabb repülőtereinek egy része, köztük New York légikikötői is a század végére, ha a globális felmelegedés hatására tovább emelkedik a tengerek szintje - figyelmeztetnek a kutatók.
Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A globális felmelegedés megállítása gazdaságilag is megéri
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) hétfőn bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.