Univerzum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- csillagászat
- galaxis
- Õsrobbanás
- Tejútrendszer
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az elsõ galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végzõdött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelõtt.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.
Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble ûrtávcsõ
Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyûgözõ felvételt az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) Hubble ûrtávcsöve.
115 éve fejtette meg Einstein az idõlassulás rejtélyét
Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Õ dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörõ jellegû munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvetõ fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idõ, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...
- címkék:
- George Fritzgerald
- Albert Einstein
- newtoni fizika
- Michelson-Morley kísérlet
- óra és ikerparadoxon
- Lorentz-transzformáció
- inerciarendszer
- fénysebesség
- Androméda-galaxis
- Univerzum
- téridõ
- csillagközi utazás
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejûség
- idõdilatáció
- fényelektromos jelenség
- Címkefelhõ »
Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyérõl
Ismét észlelték egy nagytömegû fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretû objektum éveken át a Nap takarásában volt.
Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat
A gravitációs hullámokat kutató csillagászok elõször észleltek két lényegesen eltérõ tömegû fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridõ gyenge hullámai adják az elsõ félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés elõtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersûrû és sötét objektumok rendelkeznek.
Lélegzetelállító fotók a Jupiterrõl - Galéria
- címkék:
- Jupiter
- Univerzum
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Varázslatosan szép fotók a Tejútról
Nyugdíjba vonul az ûrtávcsõ
Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati mûhold, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban mûködõ ûrteleszkópja,
Hülyére vesznek a vonzás törvényével, ugye tudod?!
Coaching praxisomban azt tapasztalom, sokan áhítoznak arra, hogy végre rájuk találjon a várva várt szerencse. Kívánságlistája mindenkinek van, talán divatos bakancslistája is.
NASA: hatalmas robbanást észleltünk
Elképesztõ erejû termonukleáris robbanást észlelt a NASA kutatóeszköze az ûrben.
Mutassa meg, mennyire ismeri a techuniverzumot
Kvíz! Kirõl van szó, mirõl van szó? Egy állítás, 4 válaszlehetõség, de melyik a helyes?
- címkék:
- kvíz
- játék
- Univerzum
- tech
- Címkefelhõ »
Magyar gyõztese lett az Év asztrofotósa 2019. versenynek
- címkék:
- asztrofotó
- Univerzum
- csillag
- Címkefelhõ »
Már az univerzum csecsemõkorában léteztek óriás galaxishalmazok
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
Kilenc óránként erõteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk
A közelmúltban egy távoli galaxisból érkezõ periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhetõ röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.
Léggömbszerû képzõdményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén
Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature címû tudományos folyóiratban számolt be felfedezésérõl.
Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas õsi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az elsõ eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Titokzatos lemezt fedezett fel egy fekete lyuk körül a Hubble
A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble ûrteleszkóp: egy vékony gázlemez örvénylik egy 130 millió fényévnyire lévõ, szupernagy tömegû fekete lyuk körül.
Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot
A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekbõl álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.
Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében
Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
Valódi idegen a mélyûrbõl idetévedt utas
Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése elõtti idõkrõl.
Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát
Valószínûleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte mûködését.
Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját
Kimutatták az ûrben az univerzum legrégebbi, az õsrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak
Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az elsõ csillagok és galaxisok kialakulását.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idõ
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersûrû elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?
A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelõtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tûnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idõ visszafelé halad
Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idõ nem elõrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az õsrobbanás elõtt létezett.
- címkék:
- Univerzum
- idõ
- Õsrobbanás
- tér
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Így tanulj meg segítséget kérni az univerzumtól, hogy elérd a céljaidat
Új állásra pályázol? Olyan helyekre utaznál, ahova álmaidban mindig is vágytál? A célja mindenkinek más lehet, viszont a szándéknak és az erõteljes vágynak egységes ereje van. Ha teljes figyelmedet arra a dologra helyezed, amit el akarsz érni, az az életed részévé válik. Kérd az univerzum segítségét, támogatását, és bátran vágj bele!
Az õsrobbanásban kialakult gázfelhõt azonosítottak
Az õsrobbanásból visszamaradt emléket, egy õsi gázfelhõt fedeztek fel ausztrál csillagászok.
Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Döbbenetes jelenségekrõl üzennek a gravitációs hullámok
Futótûzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, elõször sikerült bebizonyítani a téridõ fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a mûszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amirõl Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírû mûvelõje exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Frei Zsolt
- Albert Einstein
- obszervatórium
- nehézelemek
- téridõ görbület
- mikroszatellit
- háromszögelés
- galaxis-katalógus
- megfigyelés
- energia
- LIGO
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- objektum
- szupernóva-robbanás
- LIGO Scientific Collaboration
- ELTE Eötvös Gravitációs Kutatócsoport
- Címkefelhõ »
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok
Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerûen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
- címkék:
- csillagászat
- tudomány
- Univerzum
- hélium
- Címkefelhõ »
Az õsrobbanás idejébõl származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az õsrobbanás által képzõdött anyagokból áll - közölték hétfõn.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint
Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel késõbb, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.
Ismét javítani kell a Hubble-ûrteleszkópot
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble ûrtávcsõnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az ûreszköz tartalékos üzemmódban mûködik.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítõ láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Egyre valószínûbb, hogy mégsem kizárt az idõutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az idõutazás lehetõségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az idõutazásra, legalábbis elméletileg. Az idõutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- féreglyuk
- téridõ
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejûség
- téridõ görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idõdilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- idõutazás
- idõgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- Címkefelhõ »
Újabb mérföldkõ az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkõhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: elõször sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Többször felbukkan a vagina Ariana Grande új videoklipjében (18+)
A kritikusokat és a rajongókat is meglepte új videoklipjével Ariana Grande, amely a God is a Woman címû számhoz készült. Többször feltûnik benne ugyanis a vaginamotívum.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerû fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint
A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában Hawking
Az univerzum jóval egyszerûbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírû brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Köpködõ fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezõjében
Anyagot köpködõ fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.
Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtõl kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy címû tudományos szakfolyóirat hétfõn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
Hawking és Einstein örökbecsû gondolatai Istenrõl, világról és az emberiségrõl
Albert Einstein a téridõ és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességû elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.
Masszív csillagokkal van tele a világegyetem
Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- tömeg
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Tizenhárom milliárd fényévre tõlünk egy kozmikus szörny pusztít
A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegû fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Óriási planétát találtak az ûrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésrõl ismerünk.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Kvarkanyagcseppeket észlelt a PHENIX?
Az ELTE kutatói is közremûködtek az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztetõben végzett kísérletekben, amelyek arra utalnak, hogy kisméretû ütközésekben is kvarkanyag (QGP) jön létre.
Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak
Mintegy hatszáz évvel a nagy erejû csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.
Az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról
Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok
A Földtõl mintegy négymilliárd fényévnyire lévõ galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.
Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas
Egy nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltõ ritka anyagban azonos a vas elõfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétõl. A kutatók ebbõl arra következtetnek, hogy a galaxisok közti térség anyaga már azelõtt feldúsult a nehezebb elemekben, mielõtt maguk a galaxishalmazok kialakultak nagyjából 10 milliárd éve. A hamarosan megjelenõ cikk szerzõi között egy magyar kutató is szerepel: Werner Norbert, az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetetõje.
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az õsrobbanás-kozmológia területén.
Ezért a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban
Az õsrobbanás vagy nagy bumm hozta létre a világegyetemet ma alkotó elemeket. De mi az oka annak, hogy ezek közül pont a hidrogén a leggyakoribb?
- címkék:
- hidrogén
- kémia
- Univerzum
- Nagy Bumm
- Címkefelhõ »
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretû papírlapot? Elsõ hallásra nem tûnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegetõ világáig juthatunk el.
Õsi csillagpor vall az elsõ csillagok keletkezésérõl és haláláról
A fiatal világegyetem állapotait tükrözõ távoli galaxisban csillagközi port azonosítottak, ami a csillagok egy elõzõ generációjának maradványa. Ez lehetett a csillagok elsõ nemzedékváltása a kozmosz történetében.
- címkék:
- galaxis
- csillagok
- Univerzum
- Csillagpor
- Címkefelhõ »
Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben
Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Az összeolvadás állapotában lévõ törpegalaxisokat észleltek
Amerikai kutatók törpegalaxisok hét különbözõ csoportját fedezték fel, amelyek épp az összeolvadás és nagyobb galaxissá válás kezdeti állapotában vannak. Ilyen nagyobb galaxisok a spirálgalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer is.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- Univerzum
- Címkefelhõ »
2 billió galaxisból áll az univerzum
Asztronómusok nemzetközi csoportja arra a megállapításra jutott, hogy az univerzumban legalább 2 billió galaxis található, tízszer annyi, mint korábban gondolták, olvasható a brit királyi asztronómiai társaság folyóiratában ma megjelent cikkben.
- címkék:
- galaxis
- Univerzum
- Hubble ûrtávcsõ
- Címkefelhõ »
Hatalmas teleszkóp fogja kutatni a gravitációs hullámokat
A világ legnagyobb, gravitációs hullámokat megfigyelõ teleszkópjainak felállításán dolgozik Kína a Tibeti Autonóm Területen, a távcsövek az univerzumból érkezõ leggyengébb visszhangokat is képesek lesznek észlelni.
Azonosították a titokzatos rádiókitörések forrását
Egy távoli törpegalaxis okozhatja a titokzatos rádiókitöréseket egy új kutatás szerint.
- címkék:
- galaxis
- Univerzum
- rádiójel
- Címkefelhõ »
Ritkább és simább a sötét anyag, mint gondoltuk
Az univerzum mintegy negyedét kitevõ sötét anyag makacsul ellenáll a kozmológia ostromainak. Most csillagászok egy csoportja a távoli galaxisok fényének elhajlásából arra következtet, hogy a sötét anyag ritkább és egyenletesebb eloszlású, mint ahogy a korábbi modellek jósolták.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
Bolygók születését fotózta az ESO
A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezésérõl is többet tudhatunk meg.
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.
Stephen Hawking továbbra is erõsen tart az idegenektõl
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával, a nagy földalatti xenondetektorral közölték amerikai kutatók.
Bódi Sylvi különleges kapcsolatot ápol az univerzummal
Nem hétköznapi élményben volt része a minap Bódi Sylvinek. Mágikus energia kerítette hatalmába, amit közösségi oldalán osztott meg a rajongóival.
- címkék:
- Bódi Sylvi
- Hold
- telihold
- Univerzum
- Címkefelhõ »