ESO

címke rss
Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét

Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét

Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklő Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség előtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínéről az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhető a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhő. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.

Új európai távcső védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól

Tudomány2021.04.27, 13:33

A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretű erőfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte működését az Európai Űrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésű, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelő párjával együtt a jövő távcsőhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.

Megtalálhatták az egyik legősibb üstököst

Tudomány2021.03.30, 22:01

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legősibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megőrizte azt a gázt és port, amelyből kialakult.

Döbbenetes fotót tettek közzé egy fekete lyukról

Tudomány2021.03.25, 14:00

Az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) kollaboráció, amely az első képet alkotta egy fekete lyukról, ma a Messier 87 (M87) galaxis közepén lévő nagy tömegű objektum egy új képét vetítette elénk: hogyan néz ki polarizált fényben. Ez az első alkalom, hogy csillagászok ilyen közel egy fekete lyuk széléhez polarizációt, a mágneses terek egyik jelét tudták kimérni. A megfigyelések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes az M87 jelű galaxis nagy energiájú anyagkilövelléseket (jeteket) kilőni a magjából.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Tudomány2021.03.19, 10:16

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást

Tudomány2021.03.08, 21:03

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.

Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat

Tudomány2021.01.25, 22:22

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.

Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis

Tudomány2021.01.09, 18:05

A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...

Kísérteties halálfej lebeg a világűrben

Tudomány2020.10.31, 15:44

Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világűr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyűgözően részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.

Spagettizálódott egy csillag - az ESO távcsöve örökítette meg a halálát

Tudomány2020.10.13, 13:06

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és világszerte több más szervezet távcsöveit használva csillagászok egy szupernagy tömegű fekete lyuk által szétszaggatott csillag ritka felvillanását örökítették meg. Jelenleg a 215 millió fényév távolságban bekövetkezett, ún. árapály-katasztrófa (tidal disruption event, TDE) a legközelebbi ilyen jellegű felvillanás, amelyet minden eddiginél részletesebben sikerült tanulmányozni. A kutatás eredményeit bemutató szakcikk ma jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban.

Előző
Következő