Római Birodalom

címke rss

Rozsdás kardok, bibliai nyílhegyek, vissza nem térő bumerángok

Tudomány2022.01.01, 16:43

A régészek figyelemreméltó leletekre bukkantak a 2021-es évben: a Földközi-tenger fenekén rejtőző, kövekkel kirakott keresztes kardoktól a Dél-Ausztráliában felfedezett, vissza nem térő bumerángokig. Most összeszedtük az elmúlt esztendő leginkább lenyűgöző kard- és fegyverfelfedezéseit.

Létezik egy település, ahol még ma is Jézus nyelvét beszélik

Tudomány2021.12.26, 21:12

A názáreti Jézus anyanyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait a keresztfán. Az ősi, Krisztus tanítása előtt legalább 900 évvel korábban keletkezett arámi volt a Megváltó idejében a beszélt nyelv Izraelben. A zsidó nép a babiloni fogság idején sajátíthatta el az arámit, ami ezt követően sokáig a köznép beszélt nyelvének számított, a héber pedig a vallási, az írástudók által használt nyelvként funkcionált. Ezt a nagy múltú ősi nyelvet az eredeti formájában ma már csak egyetlen apró településen beszélik az egész világon.

A Názáreti Jézus születésének és életének titkai

Tudomány2021.12.25, 08:49

A karácsony, Jézus földi megszületésének emléknapja a keresztény világ húsvét utáni második legnagyobb ünnepe. A karácsonyt minden évben december 25-én - az ortodox egyházban január 6-án - ünneplik meg. A Kr. u. 325-ben Nagy Konstantin császár által összehívott első niceai zsinat határozott arról, hogy december 25-e Jézus Krisztus földre történt első eljövetelének a napja, az öröm és békesség, a család és gyermekség, valamint az otthon és szülőföld egyetemes keresztény ünnepe.

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

Tudomány2021.12.22, 15:55

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

Tudomány2021.12.06, 13:44

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Egy elveszettnek hitt csatatérről mesél ez a kétezer éves tőr

Tudomány2021.11.17, 12:35

Egy svájci amatőr régész felfedezett egy díszes tőrt, amelyet nagy valószínűséggel egy római katona forgatott kétezer évvel ezelőtt. A fémdetektor segítségével talált lelet egy régészcsoportot is a helyszínre csábított, akik ezután több száz műtárgyra bukkantak az eddig „elveszettnek" hitt csatatéren, ahol egykor a római légiósok csaptak össze a rét (más írásmóddal raetiai) harcosokkal, miközben Róma megpróbálta megszilárdítani hatalmát a területen.

Meglepő helyen fedezték fel ezt a római vízvezetéket

Tudomány2021.11.17, 10:08

A régészek egy római íves vízvezeték maradványait fedezték fel az ókori örményországi Artashat-Artaxata hellenisztikus királyi városában végzett ásatási munkák során. A feltárásokat a Münsteri Egyetem és az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiája végezte.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Tudomány2021.11.11, 20:12

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Tizenöt kilós római kori ezüstkincset találtak Augsburgban

Tudomány2021.10.18, 19:09

Régészek több mint 15 kilogrammnyi ókori római ezüstpénzt fedeztek fel Augsburgban egy ásatáson.

Ezért hunyt el olyan kevés római császár természetes módon

Tudomány2021.10.18, 19:01

Egy új matematikai mintát azonosítottak a tudósok a római császárok korai és gyakran erőszakos haláleseteiben: egy olyan törvényszerűséget, amely számos befolyásos uralkodó sorsát leírja, akik egy egész birodalmat irányítottak, majd hirtelen elhunytak.

Döbbenet: ez a kétezer éves római beton még ma is szilárd

Tudomány2021.10.18, 17:22

Egy bizonyos típusú vulkáni hamu és a víz közötti, több ezer éves kémiai kölcsönhatás erősebbé, nem pedig gyengébbé tette a római betont az idő múlásával. Egy új tanulmányban a tudósok az építmények tartósságára keresték a választ.

A DNS végre felfedte az ókori etruszkok titokzatos eredetét

Tudomány2021.09.27, 19:48

A DNS-bizonyítékok talán véget vethetnek egy régóta húzódó vitának, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon honnan származnak az ókori etruszkok, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre.

Fantasztikus kincsleltre bukkantak a Földközi-tenger mélyén

Tudomány2021.09.24, 19:44

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.

Ritka római császárszobrot találtak Törökországban

Tudomány2021.09.10, 18:42

Hadrianus (i.sz. 76-138) római császár két és fél méter magas szobrát fedezték fel régészek Törökország nyugati részén, az Alabanda antik város helyén, a mai Aydinban folyó régészeti ásatásokon.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

Tudomány2021.09.08, 20:00

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

A szerelmét cserbenhagyva menekült el Kleopátra

Tudomány2021.09.02, 20:37

A késő köztársaság vérzivataros polgárháborúinak a Kr.e. 31 szeptember 2-án, a Jón-tenger partján fekvő Actium közelében lezajlott hatalmas tengeri ütközet vetett véget. Az Antonius flottája felett aratott győzelem nyitotta meg az utat Octavianus (Kr.e. 27 - től Augustus) egyeduralma, és a principátus rendszere, a császárkor előtt. Az összecsapás közelében állomásozott Marcus Antonius szeretője, Kleopátra egyiptomi királynő is a flottájával, aki be sem várva az öldöklő küzdelem végét, kibontatta a vitorlákat, és Alexandriába menekült. Antonius amikor megkapta a hírt Kleopátra meneküléséről, faképnél hagyva seregét, a szerelme után ffutott. ...

Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit

Tudomány2021.08.25, 21:37

I.sz. 79. augusztus 25-én a tűzhányók alvilági istene, Vulcanus ünnepnapjára készülődtek a Nápolyi-öböl partján fekvő húszezres lélekszámú város, Pompeji polgárai. A település fölé magasodó és már napok óta füstcsíkokat eregető Vezúvról mindenki azt hitte, hogy régóta halott, kialudt vulkán. A kora délelőtti verőfényben nagy tömeg gyülekezett az utcákon, hiszen kettős ünnepre, Vulcanus, és a várost újjáépítő isteni Augustus emlékének megünneplésére készültek. Az ünnepi hangulatban senki sem figyelt fel a kék égbolton dél felé húzó tömött madárrajokra, és az egyre izgatottabban vonyító kutyákra. Az idilli hangulatnak mély, túlvilági ...

Ezen az ókori római kilincsen egy oroszlán épp felfal egy barbárt

Tudomány2021.08.13, 15:06

Az Egyesült Királyság régészei felfedeztek egy ókori római kilincset, amely egy szörnyű jelenetet ábrázol: egy oroszlánt, amely épp felfal egy meztelen, bozontos hajú barbárt, miközben négy kísérteties, Cupidora hasonlító fiatal nézi őket, akik valószínűleg hamarosan az áldozat a sorsára jutnak.

Előkerültek az első leletek a mongóliai hun sírokból!

Tudomány2021.08.06, 21:16

Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. Noha Gelegdorj Eregzen, az akadémia Régészeti Intézetének igazgatója a múlt héten elmondta, hogy igen jól állnak és folyamatosan ásnak kollégái, azonban ekkor még nem tudták, hogy már pár nappal később gyönyörű leletek bukkannak elő a föld alól - írja a Magyarságkutató Intézet a honlapján.

Római fegyvereket találtak a spanyol vaskori településen

Tudomány2021.07.30, 14:17

A régészek épp ásatásokat végeztek Son Catlar őskori településén a spanyol Menorca Baleár-szigeteken, amikor római katonai felszerelések és fegyverek raktárját, illetve egykori sebészeti eszközöket fedeztek fel a helyszínen.

Óriási felfedezés: Római utat találtak a Velencei-lagúna fenekén

Life.hu2021.07.23, 17:41

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.

TESZT: Görög vagy római mitológia alakja?

Sulilife.hu2021.07.07, 21:50

Bár irodalom órákon valószínűleg mindenki tanult róluk, a görög és a római mitológia sokak számára összemosódik. Ha néha téged is összezavar, hogy melyik isten melyik mitológiához tartozik, akkor ezzel a teszttel rendezheted a tudásodat velük kapcsolatban.

Díszes domborművet találtak a Hadrianus falához közeli római erődben

Tudomány2021.07.02, 12:03

Az észak-angliai Vindolanda római erődben végzett ásatások során faragott kőből készült domborművet tártak fel a régészek, amely egy lovast vagy egy római istenséget ábrázol. Maga a Vindolanda (magyarul „fehér mező" vagy „fehér mocsár") egy római katonai tábor (castrum) volt, a Római Birodalom peremén, Britannia tartományban. A díszes kőfaragás Hadrianus-falától délre, egy Stanegate nevű főbb útvonal mentén található, amelyet gyalogosok és lovasok is használtak, és amit később, a harmadik század elején IV Gallorum equitata (más néven gallok negyedik serege) őrzött.

Ókori nekropoliszra bukkantak a híres adriai szigeten

Tudomány2021.06.21, 15:16

A 4. század közepéről és az 5. század elejéről származó nagyméretű temető (nekropolisz) maradványaira bukkanta horvát régészek Hvar szigetén, a 17. században épült Radosevic-palota kertjében - adta hírül a Telegram.hr című horvát hírportál.

Pünkösd: a Szentlélek kiáradása és a tüzes nyelvek ünnepe

Tudomány2021.05.24, 14:30

A húsvét és a karácsony után a pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház megszületésére emlékezik a keresztény világ.

A Jeruzsálemben talált, groteszk lámpának hiányzik a „fél arca”

Tudomány2021.05.18, 14:00

Az Izraeli Régészeti Hatóság csapata egy bronzból készült olajlámpára bukkant, miközben Jeruzsálem városa alatt ókori alagutakat tárt fel. A valószínűleg a jó szerencsét szolgáló, furcsa tárgy groteszk arcot formál, amit valószínűleg szándékosan helyeztek el egy épület alapzatában közel kétezer éve.

Így tartották tisztán az ókori világ leghosszabb vízvezetékeit

Tudomány2021.05.13, 15:30

A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ötödik századra Konstantinápoly állampolgárai ezen a csatornán keresztül jutottak vízhez, amelyet később több oszmán szultán is helyreállított. Ez volt a középkori város legfontosabb vízvezeték rendszere. Most a tudósok azonosítottak egy „okos trükköt", amelyet a korabeliek alkalmaztak az infrastruktúra ezen hatalmas darabjának tisztán tartására.

Római kori gladiátorarénát tártak fel Törökországban

Tudomány2021.04.20, 19:51

Egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek Törökországban, akik szerint az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.

Szokatlan római kori maradványokat találtak Nagy-Britanniában

Tudomány2021.04.14, 18:30

Nagy-Britanniában, de talán az egész egykori Római Birodalom területén egyedülálló római kori maradványokat fedeztek fel az angliai Észak-Yorkshire-ben, egy scarborough-i építkezésen.

Ezért takarja lila lepel nagyböjt idején a feszületet

Tudomány2021.04.02, 11:57

Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük. Ennek előkészületi ideje a nagyböjti időszak. Ezen a 40 napon Jézusnak a megkeresztelkedése utáni, a pusztában töltött 40 napos böjtjére emlékeznek meg a keresztény világban.

Napistennek képzelte magát a legzüllöttebb római császár

Tudomány2021.03.13, 08:45

A római császárkor története nem mellőzte az excentrikus, különc, vagy éppen botrányos életvitelükről elhíresült bíborban született uralkodókat. Caligula, Néró, vagy a filozófus császár Marcus Aurelius fia, az atyja örökségére méltatlan Commodus mellett az egykori impérium leghírhedtebb princepsei közül is kiemelkedik a magát napistennek képzelő kezelhetetlen ifjú császár, Heliogabalus, akti i.sz. 222. március 11-én ért utol csúfos végzete.

Ilyen leletre nem számítottak a régészek a törökországi ásatáson

Tudomány2021.02.09, 20:01

A török régészek több mint hatszáz darab, római kori ezüstérmére bukkantak egy patak közelében, amit egy eltemetett korsóban rejtettek el. A fizetőeszközök nagy részét valószínűleg Olaszország déli részén verték, körülbelül kétezer évvel ezelőtt.

Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Tudomány2021.01.25, 19:10

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

Fantasztikus kincsleletre bukkantak Pest megyében

Tudomány2021.01.11, 11:46

Mintegy hétezer ezüstpénzből és négy aranyéremből álló középkori leletegyüttes került elő Újlengyelben. Eddig ez a legnagyobb értékű késő középkori éremkincs Pest megyében - közölte a Ferenczy Múzeumi Centrum hétfőn az MTI-vel.

Valóban halálra kerestette a kis Jézust Heródes, Júdea királya?

Tudomány2020.12.28, 22:43

Az újszövetségi Szentírásban Lukács és Máté evangéliuma emlékezik meg a legrészletesebben Jézus megszületéséről. Máté evangéliuma arról ír, hogy három napkeleti bölcs a betlehemi csillagot követve érkezett meg Jeruzsálembe, ahol Júdea királya, Nagy Heródes színe elé járulva jövetelük célját, a „zsidók újszülött királyának"megtalálását is felfedték az uralkodó előtt. Az evangéliumi hagyomány szerint a hatalmára féltékeny Heródes néhány nappal később elrendelte minden két évnél fiatalabb fiúgyermek meggyilkolását, hogy biztos legyen benne, nem marad életben az újszülött „zsidó király".

Pompeji gyorsétkezde árulkodik róla, hogy mit szerettek a korabeli polgárok

Tudomány2020.12.28, 19:28

A Pompejiben folyó ásatásokon egy egész ókori gyorsétkezdét sikerült feltárni, amelynek maradványai azt is elárulják, hogy csaknem 2000 évvel ezelőtt milyen fogásokat szerettek a korabeli polgárok, akik a jelek szerint szívesen étkeztek házon kívül.

Adventtől vízkeresztig: a Megváltóra várástól Jézus megkereszteléséig

Tudomány2020.12.25, 13:13

A keresztény egyházban a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó advent mint a Jézus születésére való spirituális készülődés időszaka, csak fokozatosan, hosszabb idő alatt terjedt el.

Rá akart cáfolni Krisztus próféciájára, de nem járt sikerrel

Tudomány2020.12.12, 22:32

A 361 februárjában imperátorrá kikiáltott Flavius Iulianus, Nagy Konstantin utolsó életben maradt rokona az év végén, december 11-én fényes külsőségek között vonult be Konstantinápolyba, hogy formálisan is elfoglalja a császári trónt. Julianus rövid, nem egészen két esztendeig tartó uralkodása alatt megkísérelte a lehetetlent; az ősi római erények és a hagyományos államvallás felélesztését, valamint az augustusi állameszme helyreállítását. Lázas restaurációs kísérletét a régi eszmények és a pogány vallás hívei kitörő lelkesedéssel, a kizárólagos befolyásra törekvő keresztények pedig félelemmel vegyes dühvel fogadták. Az már örök tittok ...

Első ízben találtak 5. századi mozaikot Angliában

Tudomány2020.12.10, 15:20

Első ízben fedeztek fel kutatók 5. századból származó mozaikot Angliában.

Négy római császár lábnyomát őrzi a szombathelyi mozaikpadló

Tudomány2020.12.09, 15:26

Befejeződött az ország legnagyobb, összefüggő római kori mozaikjának restaurálása, az antik műtárgyegyüttes a 4. században a Savariában (mai nevén Szombathelyen) emelt helytartói palota padlózatát díszítette.

A rómaiak ezüsttel fizethettek a nyugalmukért a császárnak

Tudomány2020.12.03, 15:25

Egy különös, ókori görög feliratra bukkantak a kutatók, amely a Krisztus után a második századból származik és lényegében egy homályosan megfogalmazott készpénzajándék köszönőlevele. A felirat megörökítette az egyik római császár szavait, aki ennek tanúsága szerint ezüstöt fogadott el egy várostól, amely így próbálta bizonyítani hűségét.

Tudja-e, hogy melyik volt a világ legnagyobb birodalma?

Tudomány2020.11.13, 20:06

A történelemben számos nagy birodalom létezett,, amelyek kisebb és gyengébb államok, és számos népcsoport felett uralkodtak. A Guinness világrekordok könyve szerint a legnagyobb impérium címet az Óperzsa Birodalom viselheti, amelynek virágkorában 8 millió négyzetkilométerre terjedt ki a területe; az antik világ legnagyobb  birodalmában az akkori világ népességének 46 százaléka élt. Az új kutatások azonban nem feltétlenül értenek egyet a Guinness rangsorolásával.

Gnosztikusok, a hamis Isten ellenségei

Tudomány2020.10.04, 16:04

A szekta, amely menekülni akart a földi világból egy gonosz Isten elől már akkor eltűnt a történelem viharai közepette, mikor a rómaiak még egyházatyákat vetettek az oroszlánok elé. Ez a társaság szinte mindennel szembement, amit ma kereszténynek gondolunk, de magukat így is az egy igaz Isten követőinek tartották.

Róma utolsó császára, akinek bukásával véget ér a civilizáció leghosszabb korszaka

Tudomány2020.09.04, 20:27

Kr.u. 476. szeptember 4-én a néhai hun nagyfejedelem, Attila törzsszállásán nevelkedett rúgi törzsbéli germán hadvezér, Odoaker megszállta a Nyugat-Római Birodalom fővárosát Ravennát, és lemondásra kényszerítette az antik kor utolsó római császárát, Romulus Augustust. A lemondatásakor alig tizennégy éves császár félreállításával nem csak az antik Róma tizenkét évszázados története, hanem az emberi civilizáció egyik leghosszabb ideig fennállt korszaka, az ókor is véget ért.

Mesterséges intelligenciával keltett életre római uralkodókat egy grafikus

Techbázis2020.08.24, 00:56

Valószínűleg mindenki töprengett már azon egy-egy régi festményt vagy szobrot nézegetve, hogy az alany vajon hogyan nézhetett ki valójában? Milyen lenne, ha valaki most fotózná le őket, és színesben, élőben láthatnánk a régmúlt történelem fontos személyeit? Nos, a mesterséges intelligencia segítségével most talán egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy ez kiderüljön.