Bárányok tartják majd karban a megújuló bécsi Duna-szigetet

Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző bárányok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Románia legpokolibb barlangjában egy százlábú uralkodik

Az 1986-ban felfedezett romániai Movile-barlang nem a legbarátságosabb hely; 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele. Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt; összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen. Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a barlang csúcsragadozóját is - írja a Science Alert tudományos portál.

Ismerd meg hazánk bio termelőit!

Az ökológiai gazdálkodás és a biotermelés azt jelenti, hogy a termelők nem alkalmaznak felszívódó kémiai vegyszereket, agresszív rovar és gyomírtó készítményeket, vagy műtrágyát. Ez nemcsak az emberi egészség szempontjából fontos, hanem aktív környezetvédelmi tevékenység is egyben, hiszen takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal, fokozza a talaj termékenységét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mely mára szinte elsőszámú meghatározójává vált földi jólétünknek.

A tavak döntő részében teljesen átalakult a mikroszkopikus élővilág

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban

Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói csütörtökön a tóban - tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-t.

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.

Greta Thunberg a baloldalé, de a környezetvédelem nem

Nem igaz, hogy a zöld ügyek a baloldalé, sőt. Erről írt a Le Figaróban egy ismert és meglehetősen fiatal történész-politológus, Max-Erwann Gastineau. Szerinte minden alap nélkül próbálja a (francia) baloldal megszerezni ezt a témakört. A jobboldali elnökök, Pompidou-tól Giscard-on és Chirac-on át egészen Nicolas Sarkozy-ig, tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy milyen fontos kérdés az ökológia. Greta Thunberg a baloldalé, az kétségtelen, de nem a környezetvédelem kérdésköre.

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Nem ismerjük eléggé a nanotechnológia környezeti kockázatait

Gödöllő, 2020. június 5. – A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel, még akkor is, ha erről sokszor nincs tudomásunk. Ám hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, arról a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink. A Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit a Környezetvédelmi világnap apropóján tesszük közzé.

Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrás, pedig nem az: már most is súlyos a homokválság. A homok intenzív kitermelése szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi. Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte.

David Attenborough: Nem lehet tovább mellébeszélni, cselekedni kell!

"A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy csütörtökön sugárzott interjújában.

Ausztrál tűzvész : tovább romolhat a helyzet januárban és februárban

Tovább súlyosbodhat az ausztrál tűzvész januárban és februárban - mondta Kröel-Dulay György ökológus (Magyar Tudományos Akadémia) szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Az ember pusztította ki az egyetlen észak-amerikai papagájfajt

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis) kipusztulásáért - erősítette meg egy genetikai tanulmány.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

A tatár juhar az év fája

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as Év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Székelyföldön legégetőbbek a medvegondok

A román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019 tavaszán elkészített állománybecslés szerint az országban jelenleg 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció felmérése összefüggésben áll a medvetámadások megnövekedett számával, illetve a vadásztársaságok ezek nyomán kibontakozó, és a medvék elejtését generálisan tiltó szabályozás enyhítését célzó  akciózásával.

A természet szépségét megéneklő költők helyét egy svéd propagandalány vette át

Korzikán tartott előadást Alain Finkielkraut, világhírű francia író-filozófus. Beszédében, amelyből a Le Figaro idézett, ízekre szedte a környezetvédelmi mozgalmak semmitmondó propagandáját, és arra a következtetésre jutott, hogy a klímavédelem mára multinacionális cégek ipari méretű csalásává vált. Finkielkraut az egyik legtekintélyesebb európai filozófus és konzervatív gondolkodó. A francia közállapotokat mutatja, hogy a 70 éves tudóst a sárgamellényesek közé keveredett szélsőbaloldali anarchisták és muszlim bevándorlók megtámadták az egyik párizsi utcán, pusztán azért, mert arra sétált. Aljas szavakkal zsidózták, és csak azért neem ...

Növekszik az inváziós fajok száma a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Ökokatasztrófával fenyeget egy szibériai vegyi üzem

Csak az 1986-os, csernobili katasztrófa hatásaihoz lehet hasonlítani azt az ökológiai pusztítást, amit egy Szibériában álló vegyi üzem, az Uszoljehimprom-gyár hozhat a környezetére - írja az ABC orosz hírforrások alapján. A szakértői állásfoglalások szerint az ökológiai katasztrófát legfeljebb elodázta, de el nem hárította a gyár ideiglenes bezárása, melynek helyzetére minél hamarabb megoldást kell találni.

Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak

A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.

Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben

Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítő ragadozó a legnagyobb valószínűséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvő Grebaštica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...

Félő, hogy eltűnőben van a tiszta vonalú európai vadmacska

Csökken a Duna alsó szakaszán található gemenci terület vadmacska-populációja, és az elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, a Dunántúl jelentős részéről eltűnt a faj. A területen a közelmúltban kezdődött el az európai vadmacska-monitoring, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai végeznek. Félő azonban, hogy tiszta vonalú európai vadmacska már alig fordul elő Gemencben.

Nem is a vallás miatt tilos leölni a tehenet Indiában?

Az indiai tehéntilalom a világ egyik legismertebb vallási-kulturális tabuja. Történetével, jelentőségével, időbeni és területi változásaival rengeteg kutató foglalkozott, illetve foglalkozik napjainkban is. A szarvasmarha leölésének hindu tilalmát számos értelmezés úgy mutatja be, mint ami ellenkezik minden józan, gazdasági jellegű belátással. Káros tabu, vélik sokan. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban megjelent egy tanulmány, mely ezzel lényegében ellentétes álláspontot képviselt. Szerzője óriási vitákat kavart vele, aminek visszhangjai még napjainkban is fel-felcsengenek.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Dinoszauruszhalak jelentek meg egy folyóban

Súlyosan veszélyeztetett ősi haltól, a folyami fűrészhaltól "hemzseg" egy ausztrál folyó az Északi Területen.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak

Észrevétlenül szállták meg Franciaországot az Ázsiából érkezett, ragadozó életmódot folytató, falánk pörölyfejű laposférgek – derítette ki egy új kutatás.

Csikóhalak telepedtek meg a Temzében

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy legalább két csikóhalfaj telepedett meg a Temzében - közölte a héten a Londoni Zoológiai Társaság.

A természet lenyűgöző képei ökológus szemmel

Idén ötödik alkalommal hirdetett fotópályázatot a BMC brit lapkiadó ökológiai szakosztálya. A beérkezett képek most is lélegzetelállítóak, és nemcsak a hat győztes alkotás, de valamennyi nevezett fotó szabadon hozzáférhető az interneten.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Húsz éve halt meg a mélység kalandora

Húsz éve, 1997. június 25-én halt meg a francia Jacques-Yves Cousteau, aki egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel.

Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat

Magyari Enikő biológus, ökológus kapta a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány ötödik alkalommal kiosztott Magyar Felfedező Nagydíját 2017-ben - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Ökológiailag intenzívebb mezőgazdasággal védenék a méheket

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre válaszolnak a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Ökológiai paradicsom a Mekong vidékén

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A most közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése sajnos, már felfedezésük pillanatában is kétséges.

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.

Kemény üzenetet küldött az LMP Gyurcsányéknak

Többek között azért indul önállóan az LMP a 2018-as országgyűlési választáson, hogy az elmúlt évtized gazdaságpolitikájára alternatívát tudjon nyújtani – mondta az Origónak adott interjújában Schmuck Erzsébet. Az LMP frakcióvezetője szerint nincsen feszültség a pártban, és Karácsony Gergelyt sem támogatják, hogy közös baloldali miniszterelnök-jelölt legyen. 

Évente több százezer forintot dobunk ki a szemétbe

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

Komoly bosszút állnak a kidobott ruhák!

20 millió tonna textilhulladék keletkezik évente Magyarországon, ennek a fele soha le nem bomló anyagból készült.

Úttörő kísérletet indítottak erdőink megőrzéséért

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban?

Először látható, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

Még mindig nem értjük teljesen a klímaváltozást

A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő mérési eredményekhez jussanak a klímaváltozás megfigyelése és előrejelzése érdekében. Azonban egyelőre számos kérdés nyitva áll előttük és az előrejelzési modellek pontatlansága is komoly problémákat vet fel. 

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel egy csendes-óceáni mélytengeri furatban Japán partjainál.

Az éjszaka a világűrből

A rohamosan növekvő fényszennyezés káros ökológiai hatásai még kevéssé élnek úgy a köztudatban, mint a direkt környezetszennyezésé.

Szitává rágják az erdőket a hernyók

Az enyhe tél után gyorsan magához tért a természet. Vajon kinek hoznak bőséget és kinek böjtöt az elmaradt fagyok? Ennek jártunk utána a Pilis erdeiben.

A disznókkal vagyunk egy szinten a táplálékláncban

Sokszor halljuk a közhelyet: az ember áll a tápláléklánc csúcsán. Az ökológusok szerint azonban ez tévhit. Táplálkozásunk alapján valahol a disznókkal és a szardellákkal vagyunk egy szinten.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Európa hadat üzent a betolakodóknak

Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élőlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.

Gyógyszerekkel mértük a harmadik csapást a Dunára

Úgy tűnik, nincs rossz állapotban a Duna, de az csak a közeljövőben fog kiderülni, hogy mennyi alattomos, nehezen kimutatható szennyeződést engedünk a vízbe. Arról pedig fogalmunk sem lehet, milyen varázslatos volt a folyó élővilága az iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján jártunk.

Először vizsgálják, mennyi gyógyszer kerül a Dunába

Ha csak a víz kémiai összetételét nézzük, akkor viszonylag jó állapotban van a Duna, ez a tanulsága eddig a Regensburgtól indult nagy Duna-expedíciónak. Az csak a következő hónapokban derül ki, hol és mennyi gyógyszermaradványt engedünk a folyóba.

A pásztorok még tudják, mire jó a kostöke

Állat vagy növény a kostöke? Hányféle sün él a Hortobágyon? Mire jó a pásztorbot? A pusztát jártuk két napig Molnár Zsolt kutatóval, aki a pásztorok hagyományos tudását vizsgálja. Érdemes lenne meghallgatni a szakértő őslakosokat, mielőtt a tudósok természetvédelemről döntenek.

Negyven év után újra virágzik a Duna

Négy évtized után idén már másodjára rajzanak a kérészek a Duna fölött, mert végre kellően tiszta a folyó. A közvilágítás viszont halálos csapda az este repülő ritka rovaroknak.  

Idegen növény támadja a Balaton partját

Súlyos mértékben és gyorsan alakul át a Balaton egyre szárazabbá váló part menti zónája. A folyamat túlnyomórészt egy növényi alcsalád, az aranyvessző térhódításának szomorú következménye.

Leleplezték a kancsóka és a hangyák szövetségét

Egy borneói hangya kizárólag egyféle húsevő növényen él, ami nemhogy nem eszi meg a rovart, de még táplálékkal is ellátja. A különös együttélés mindkét fél számára tartogat előnyöket.

Nehéz az élete a pingvinek királyának

Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.

Gigantikus aranyhalat fogtak

Közel félméteres az az aranyhal, amelyet amerikai kutatók fogtak ki a Tahoe-tóból. A nagyra nőtt díszhalat valószínűleg egy hobbiállattartó engedte a tóba.

Pusztulás fenyegeti Szilszakállékat

A bálnák, elefántok és tigrisek sorsára jutnak a több száz éves faóriások, sorra tűnnek el az európai erdőkből és a szavannákról egyaránt. Megőrzésükhöz évszázadokra kiterjedő természetvédelmi programokra lenne szükség.

Összemehetnek a halak a klímaváltozástól

Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Több százezer lazac szabadult el Norvégiában

Nagyjából hétszázezer lazac szabadult ki a héten két norvégiai lazactenyésztő telepről. Az állatok a hibás hálók miatt juthattak ki az élővizekbe, ahol nagy ökológiai kárt okozhatnak.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Lenyűgöző képek az emberi jelenlét nyomairól a Földön

Egy kanadai kutató nyilvános adatokat felhasználva egy sor látványos képet készített arról, hogyan hálózzák be a Föld felszínét az elektromos távvezetékek, valamint a szárazföldi, légi és a tengeri közlekedési útvonalak.

Pazarlóan élnek a magyar sztárok - videó

A National Geographic a budapesti Deák téren bemutatta azt a 6 méter széles és 10 méter hosszú óriási lábnyomot, amely az átlagos életmód okozta túlzott környezeti terhelést szemlélteti. A médiaesemény házigazdája, Till Attila megállapította, hogy a meghívott hazai tévés személyiségek pazarlóan élnek.

Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák

A golfpályák létesítése nem kívánatos esemény a természetvédők szemében: a manikűrözött gyep ugyanis gyakran természetes élőhely helyébe lép, a nagy adagban alkalmazott növényvédő szerek pedig károsítják az élővilágot. Egy amerikai ökológus azonban kiderítette, hogy a denevérek még hasznot is húzhatnak a mesterséges zöld foltokból.

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

Telehold utáni estéken támadnak az emberevő oroszlánok

A teliholdat követő estéken nem érdemes Tanzániában magányosan barangolni, ilyenkor támadnak ugyanis az emberevő oroszlánok. A nagymacskák általában folyami disznók keresése közben botlanak bele a könnyebben elejthető emberi prédába.

Hatalmas halott zóna alakulhat ki a Mexikói-öbölben

Minden idők legnagyobb oxigénhiányos zónája alakulhat ki idén a Mexikói-öbölben a Mississippi folyó által szállított szennyvíz miatt.

Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltűnésével

A csúcsragadozók és a nagy növényevők kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertőző betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.

Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa

Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.

Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

Megszállták a Földközi-tengert az idegenek

Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.

Lélegzetelállító a hazai élővilág a Vad Magyarországban

Csütörtöktől láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma című egész estés mozit, mely évtizedek óta az első nagyszabású természetfilm hazánk élővilágáról. Török Zoltán rendező mesélt a film készítéséről.

Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban

Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.

Sasokat is öltek a patkányirtó természetvédők

Madarak százai pusztultak egy félresikerült rágcsálóirtás miatt egy Alaszkához tartozó szigeten. A természetvédők a szigeten élő rengeteg patkánytól szerettek volna megszabadulni, de a javasoltnál lényegesen több mérget helyeztek ki.

Homoszexuális viselkedést mutat a higanytól egy madárfaj

Az állatvilágban is találunk példákat a homoszexuális viselkedésre, ezt azonban eddig csak néhány faj esetében írták le. A hóbatlákra természetes körülmények között mindez egyáltalán nem jellemző, az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a hím egyedek egyre gyakrabban udvarolnak egymásnak. A jelenség magyarázata a metil-higany, ami a hím madaraknál bizonyítottan homoszexuális viselkedést vált ki.

Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.

Vége az unalmas órának: videojáték a suliban

Számítógépes programmal szimulált rókák és nyulak segíthetnek a biológia tanulásában, tudástermelő digitális géppé alakítható az iskola, a szimulátorokkal játszó gyerekekről pedig kiderülhet, hogy ők a jövő legjobb autóversenyzői.

Lehangoló a világ folyóinak helyzete - új térképek készültek

A folyókat számos környezeti stresszhatás fenyegeti, a gátaktól és a mezőgazdasági vízlevezetőktől kezdve a környezetszennyezésig és az invazív fajokig. Ezek nemcsak az emberek vízellátását veszélyeztetik, hanem a folyami élőhelyek biológiai sokszínűségét is. A világ folyóinak állapotáról készült első átfogó felmérést és számítógépes elemzést a Nature legújabb száma közölte.

Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban

Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.

Támad a nagy spanyolcsiga-armada

Egyesek sózással, mások futókacsával védekeznek az egyre intenzívebben terjeszkedő spanyol csupaszcsiga ellen, amely kis túlzással mindenen átrágja magát, hogy táplálékhoz jusson. A csapadékos időjárás és az árvizek különösen kedvezőek a csupaszcsigák számára, és a talajfertőtlenítő szerek csökkenő használata is csak elősegíti terjedésüket. 

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.

Tizenhárom fa jutott a döntőbe

Az Ökotárs Alapítvány zsűrijének döntése alapján 13 fa jutott tovább az Év Fája verseny nyilvános döntőjébe. Az egész országból összesen 125 fát neveztek magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A verseny győztesét a közönség online szavazatai fogják eldönteni október 30-ig.

Előre jelzik a klímaváltozás hatásait a termeszvárak

A termeszvárak méretéből és elhelyezkedéséből előre lehet jelezni a klímaváltozás okozta ökológiai változásokat, állapították meg az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai részlegének munkatársai. A kutatók kifinomult légi képalkotó eljárásokkal több mint 40 ezer termeszvár helyzetét térképezték fel az afrikai szavannán.

Hangyák védik az akáciafákat az elefántoktól

Az Afrikában élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Egy új tanulmányból kiderült, hogy a hangyák még az elefántok ellen is fel tudják venni a harcot otthonuk védelmében.

Milyen lenne a világ szúnyogok nélkül?

Vajon megszabadíthatjuk-e bolygónkat a szúnyogoktól? A Nature című tudományos folyóirat felkérésére a világ vezető rovartanászai megpróbálták megjósolni, milyen következményekkel járna a sokszor súlyos betegségeket terjesztő vérszívó rovarok teljes kiirtása környezetünkre, az emberiségre, a Földünkre nézve.

A szájon át szülő béka is a körözött kétéltűek listáján

Példátlan kutatást indított a legritkább kétéltűek újrafelfedezésére egy nemzetközi természetvédelmi szervezet. Nézze meg galériánkban a 10 legkeresettebb fajt!

Csak hímeket találtak a tapadókorongos denevérből

Egyetlen egy nőstényt sem találtak még a Madagaszkáron élő szívókorongos denevérből, melynek jellegzetessége, hogy tapadókorongok segítségével tapad meg a növények levelén. A faj ökológiájáról a mai napig nagyon keveset tudni, és a legújabb eredmények közül a legszembetűnőbb, hogy a kutatóknak csak hímeket sikerült befogni.

Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények

Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.

Az orosz elnököt nyugtatja a BP vezére

Moszkvába utazik Tony Hayward, a BP vezére, hogy megnyugtassa az orosz elnököt, aki már a társaság fizetőképességéért aggódik. A cégvezér szerint összeomlásról szó sincs, pedig a társaság egyik korábbi partnere már most sem fizeti a kármentés rá eső részét.

Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai

Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.

A média szerepe a fenntartható fejlődésben

A Ma&Holnap évek óta rendszeresen ír a három klasszikus hatalmi ág (törvényhozói, végrehajtói, bírói) feladatairól a fenntartható fejlődés és zöld gazdaság kiépítésének elősegítésében. Legújabb írásukból a médiának a környezetre, jelenlegi ökológiai viszonyainkra gyakorolt hatását ismerhetjük meg. "Ami a média környezeti és ökológiai hatását illeti, szomorúan kell megállapítani, hogy a tömegmédiának hatalmas szerepe volt abban, hogy társadalmaink a fenntarthatatlan fejlődés irányába haladtak. A reklámiparával a média mindvégig a fogyasztói társadalom legfőbb támasza volt, és az ma is. Ahogy arra Oláh János a Környezetreklám konstrukktív ...

Tudományos napok a fenntarthatóságról a Pécsi Tudományegyetemen - kitörési irányok az ökológiai válságból

A virágzó mandulafa Janus Pannonius óta a műveltség pécsi szimbóluma. A mandulafa virágzásával egyidőben a Pécsi Tudományegyetem immár negyedszer rendezte meg magyar és külföldi tudósok részvételével a Mandulavirágzási Tudományos Napok konferenciasorozatát, az eseménnyel elindítva Európa Kulturális Fővárosának tudományos évadát.

Eurolevél az új uniós ökologó

Az elmúlt két hónap során csaknem 130 000 ember vett részt egy internetes szavazáson, amelynek során a három döntős közül választhatták ki az új EU-s ökológiai logót. A győztes pályaművet, az "eurolevelet", amely a szavazatok több mint 63%-át kapta, egy német diák, Dusan Milenkovic készítette. További információk az alábbi oldalon olvashatóak.

Sokat tisztultak, de egyelőre csak erős közepest kaptak hazai vizeink

Tisztábbak a tavaink és folyóink, mint tíz évvel ezelőtt, ami nagyrészt növényvédőszerek betiltásának köszönhető. A legtöbb folyó és tó azonban egy ötfokozatú skálán még mindig csak hármast kapna, és sok a hiányos adat is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban összesítette a vizeink állapotát.

Nem ezt tanultuk földrajzból: az ember hatását mutatja az új világtérkép

Egyre jobban fogy az érintetlen területek száma a Földön, az ember környezetformáló tevékenysége már szinte mindenütt érzékelhető. Ezeket figyelembe véve állították össze a kutatók azt az új szemléletű világtérképet, amely a szárazföldeket az emberi hatások jellege alapján osztja fel.