mohácsi csata
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- Magyar Királyság
- Szulejmán
- Szapolyai János
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- Címkefelhő »
Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
Kegyeleti megemlékezést tartottak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen
A tisztelet, a kegyelet és az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára a mohácsi csata 492. évfordulóján, szerdán a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
- címkék:
- Mohács
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- Címkefelhő »
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Címkefelhő »
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- I. Ferdinánd
- budai vilajet
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Eger ostroma
- hódoltság
- kettős királyválasztás
- Címkefelhő »
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
Soltész: Az emlékezés mellett cselekedni is kell
Az emlékezés mellett a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából vasárnap tartott ünnepségen.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán
A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.
Emberi csontok fordultak ki a földből Majson
Szántás közben emberi csontokat találtak Majson. A hely nem messze van a mohácsi csata helyszínétől, de korábban római kori leleteket is találtak már erre.
- címkék:
- Majs
- ásatás
- régészet
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
A mohácsi csatára gondolnak a kezdősípszó előtt
A Pécsi MFC minden hazai bajnoki előtt figyelmet szentel egy-egy kiemelkedő eseménynek, a pénteken 17 órakor kezdődő Kecskemét elleni meccs esetében ez a mohácsi csata lesz.
- címkék:
- foci
- magyar foci
- NB I
- mohácsi csata
- PMFC
- Címkefelhő »
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei
Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
- 1