I. Lipót császár
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Oszmán Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- Lotaringiai Károly herceg
- kahlenbergi csata
Örök rebellisek vagy nagy kiegyezők a magyarok?
Az 1867-es kiegyezés előtt is számos olyan szerződés született a Habsburgok és a magyarok között, amelyek biztosították, hogy a maradék ország ne olvadjon be teljesen az osztrák tartományokba. A "kiegyezéseket" azonban a legtöbbször magyar támadások vagy politikai mozgalmak előzték meg.
- legfrissebb
- legrégebbi
Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra
Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget az egyesített keresztény hadaktól.
Győzelem szülte a megalázó békét
A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.
Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról
Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.
Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción
Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét
Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- II. Miksa Emánuel
- Savoyai Jenő herceg
- II. Musztafa
- XIV. Lajos francia király
- ütközet
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- zentai csata
- karlócai béke
- rajnai háborúk
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Címkefelhő »
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány
17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.
Várandós asszonyként védte Munkács várát Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorta Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Kivételes asszonyként ismerték a kortársak, aki nemcsak egymaga intézte a hatalmas Rákóczi-birtok ügyeit, hanem ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz. A magyar történelem egyik legbátrabb asszonya és a munkácsi vár bátor védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja 317 éve, 1703. február 18-án halt meg.