ORIGO CÍMKÉK - Hunyadi János

Így győztünk a magyar történelem legnagyobb diadalában

Tudomány2014.07.22, 13:06

II. Mehmed szultán nem egyszerűen kudarcot vallott Nándorfehérvár ostrománál 1456. július 22-én, hanem nagy vereséget is szenvedett hadaival. Az ostrom és a csata kimenetele minden várakozást fölülmúlt: a török szultán évek óta tartó sikersorozatát egy belső feszültségektől gyötört Magyarország csapatai törték meg. A siker pedig nem csupán egy vár megtartását eredményezte, hanem hét évtizedre megállította a török terjeszkedését déli határainkon.

A nándorfehérvári diadalra emlékezünk ma – jó kis dugókra készülj a fővárosban

Archívum2014.07.22, 15:32

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő magyar seregek Hunyadi János vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a török hadakra. Ennek kapcsán katonai tiszteletadás mellett helyeztek el koszorúkat Budapesten, Hunyadi János szobránál és emlékünnepséget is tartanak. Több helyen forgalomkorlátozás van!

Ezért ma is hálás lenne Európa a magyaroknak

Itthon2015.07.27, 11:07

Hunyadi János gyorsan rendet rakna a migránsok között. Erre jutottunk, miután végigkövettük a Honvédelmi Minisztérium nándorfehérvári csatára emlékező ünnepségét.

Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály

Archívum2015.11.22, 20:05

Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi uralkodó megkoronázása valamint rövid uralkodásának története Shakespeare középkori királydrámáinak világát idézi. Ármány és pártütés, véres leszámolások valamint fülledt udvari intrikák jellemezték a 15. század derekát, a Hunyadi Mátyás trónra lépését megelőző éveket. V. László 1456. november 23-án máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

Tudomány2016.07.16, 12:37

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat. E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

Tudomány2017.12.18, 19:20

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

Tudomány2018.02.19, 17:52

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül

Tudomány2018.04.24, 19:14

Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Tudomány2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Akikért a harangok szólnak délben

Tudomány2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.