Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj

Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.

Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük

Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.

Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...

A modern emberek a véltnél korábban merészkedtek Európába

A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.

Sárkányember és a sötétség gyermeke: a tavalyi év nagy felfedezései

Emberi őseink és rokonaink több tízezer évvel ezelőtt éltek, ám még mindig rengeteget kell tanulnunk létezésükről és képességeikről. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatók 2021-ben is számos nyomot vizsgáltak, beleértve az ősi koponyákat, amelyek fényt derítettek az agy evolúciójára, illetve a korábban ismeretlen Homo fajokból származó csontokat és a megkövesedett lábnyomokat. Íme a 2021-es év legizgalmasabb felfedezései emberelődeinkről.

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be a paleoantropológusok.

Már 400 ezer éve elkezdődhetett a tűzhasználat elterjedése

A Leideni Egyetem és a holland Eindhoven Műszaki Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya szerint az emberi evolúció széles körű kulturális elterjedésének első világos példája körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósok erre a tűzhasználat régészeti nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján jutottak.

Már a neandervölgyi emberek között is akadtak művészek

Művészi mintákat karcolt csontokba már a neandervölgyi ember is - közölték új kutatásuk eredményeit hétfőn a Göttingeni Egyetem tudósai.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Megtalálták a Homo sapiens legrégebbi sírját

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - jelentették be szerdán a sírt feltáró kutatók.

Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens

Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.

Mamutmaradványok mesélnek az ősi húsfeldolgozás különös menetéről

Különleges és ritka leleteket találtak Alsó-Ausztriában egy magyar régészeti magáncég, a Salisbury Kft. szakemberei, akik tájékoztatták erről szerkesztőségünket. A körülbelül 15-16 ezer évvel ezelőtt használt felső paleolit vadásztelepen egy mamut  feldolgozásának fázisait tárhatták fel. Emellett újabb részletek kerültek elő a fiatalabb őskőkorszakban élt ember korai szakaszának egy telepén az első Homo sapiens vadászokról. A Salisbury Kft. egyetlen magyar pályázóként indult a feltárási munkákra irányuló osztrák közbeszerzésen, amelyen sikerrel szerepelt.

Megfejtették a világ legrégibb ikersírjának titkait

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

120 ezer éve jártak erre, nemrég találták meg a lábnyomaikat

Mintegy 120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban.

Negyvenezer éve már íjjal vadászhatott az ősember Srí Lankán

Az íjak és nyilak használatának Afrikán kívüli legkorábbi bizonyítékára bukkantak Srí Lankán. 45-48 ezer éves nyílhegyeket és állati csontokat találtak a sziget délnyugati részén lévő Fa-Hien Lena barlangban.

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.

Kötelet is készített a neandervölgyi ember

Kötelet is készített a neandervölgyi ember, a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a tevékenységre.

Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren

Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent a neolitikumban

Brutálisan mészároltak le egy csoport idegent 7300 évvel ezelőtt a spanyol Pireneusok egy barlangjában talált leletek tanúsága szerint.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Még mindig rengeteg a kérdés a rejtélyes boszniai piramisok körül

A közelmúltban egy amatőr régész azt állította, hogy a Balkánon felfedezte Európa legrégebbi piramisait. Az egyik legősibb bosnyák város, Visoko határában magasodó Visocica hegyről egyesek azt tartják, hogy nem természetes képződmény, ám ezt a geológusok határozottan cáfolják. A hegy belsejébe vájt járatokat valóban emberkéz alkotta, de hogy mikor, az több mint kérdéses. Most Sam Semir Osmanagich nagy port felvert felfedezésének nyomába eredtünk, és összegyűjtöttük a témában eddig született különböző hipotéziseket.

Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei

Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.

Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.

Majomvadászat segített a Homo sapiensnek Dél-Ázsiában

Majomra vadászott a Homo sapiens Sri Lanka őserdeiben nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, ez segítette a túlélést a zord körülmények között - állapította meg egy nemzetközi kutatás.

A neandervölgyiek élete nem volt veszélyesebb, mint a Homo sapiensé

A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens - erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzői.

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

A világ legrégebbi rajza egy hashtag

Egy hashtagre hasonlít a legrégebbi emberi rajz: a dél-afrikai Tű-foktól keletre lévő Blombos-barlangban bukkantak a rajzra, amely legalább 30 ezer évvel régebbi minden eddig ismert emberi rajznál.

A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából

Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.

Negyvenezer éve váltak el egymástól az európaiak és az ázsiaiak ősei

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét

Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.

Lassabban fejlődött a Neander-völgyiek agya, mint a miénk

Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.

Százezer évvel korábban eredeztethető a modern ember

Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel

Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.

Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.

A kőkori ember nem volt fejlettebb, mint a neander-völgyi

Többfunkciós kőszerszámot találtak neander-völgyi területen – ez kérdésessé teszi, hogy őseink valóban annyival fejlettebbek voltak-e, mint vitatott rokonaink.

Több ezer évvel korábban érkezhettek Európába őseink

A modern ember legrégebbi nyomára bukkantak Európában, az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a Homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.

Európa legrégibb lábnyomait fedezték fel Erdély határában

A 35 ezer éves nyomokat hat-hét Homo sapiens hagyta hátra.

Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont

A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.

Mégse Európa az emberi technológia őshazája

A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.

Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat

Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.

Mikor ment világgá a modern ember?

A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.

Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember

A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.

A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség

Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.

Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?

Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.

Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában

Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.

Apró változások sorozata tett minket emberré

A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.

A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából

Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.

Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában

A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.

Az emberiség már túlélt egy szupervulkánt

A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy valóban nagy vulkánkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amikor porfelhőbe burkolózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése. Az emberiség legutóbb 74 ezer éve nézett szembe egy nagy kitöréssel, de jelenleg is több lehetséges szupervulkánt ismerünk.

Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse

Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.

A tetű DNS-e megmondja, mikor kezdtünk el ruhát viselni

Két tetű-alfaj, a fejtetű és a ruhatetű genetikai vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy ősünk mikor kezdhetett el ruhákat viselni. Az öltözködés az új eredmény szerint az eddig becsült időpontnál régebben, körülbelül 190 000 éve jelenhetett meg.

Új emberfaj egy ujjból

Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.

Miért maradt meg a hajunk?

Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?

Egyre satnyább a Homo sapiens

Ha életre kelhetne, nem egy történelem előtt élt ausztrál bennszülött könnyedén legyőzné a 100 és 200 méteres rövidtávfutó rekordert, Usain Boltot - állítja egy ausztrál antropológus. Szerinte Arnold Schwarzenegger is veszítene szkanderben bármelyik neander-völgyi nő ellen.

Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát

Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.