genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Diagnosztikai központot neveztek el Czeizel Endrérõl
Czeizel Endre gyermekei, hírességek és újságírók is jelen voltak azon a rendezvényen, amelyen az Egészségmegõrzési és Diagnosztikai Központ - tisztelegve a magyar genetikus szakmai hagyatéka elõtt - felvette a Czeizel Intézet nevet. A központ és a professzor munkássága a múltban is összefonódott: szakmai iránymutatása és szellemisége mindig is formálta a diagnosztikai központ célkitûzéseit és fejlõdését.
Lecsupaszított szintetikus baktériumot hoztak létre
A végletekig lecsupaszított, kevesebb mint 500 génnel mûködõ félig szintetikus baktériumot hoztak létre laboratóriumi körülmények között amerikai kutatók, még egy lépéssel közelebb kerülve annak megértéséhez, hogy melyek azok a genetikai feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az élethez.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- baktérium
- Címkefelhõ »
Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Már tudják, kikben élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei
Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.
- címkék:
- genetika
- emberõsök
- gének
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Elõször sikerült dinólábat növeszteni csirkeembrión
Chilei kutatóknak a világon elsõként sikerült a dinoszauruszokéhoz hasonló lábat növeszteniük csirkeembrión.
- címkék:
- genetika
- csirke
- gén
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Újabb kihalt állatfajt akarnak feltámasztani
Dél-koreai kutatók a barlangi oroszlán klónozására készülnek. Ehhez azonban használható DNS-t kellene kinyerni az õsállatok szöveteibõl.
A genetikailag vékony emberek 5 titka
Habár sokat számít, de nem minden a genetika. Még a legvékonyabbaknak is van pár praktikájuk, amivel sokáig megõrizhetik kifogástalan alakjukat. Lássuk!
Érzem, megfulladok, ha fekszem: a Pompe-kór
Hallott már a Pompe-kórról? Sajnos az orvosok egy része sem. Pedig az izomsorvadással és légzési nehézségekkel járó, súlyos betegség kezelhetõ, ha idejében felismerik. A világon 8000-nél is több ritka betegség létezik, amelynek - éppen a ritkasága miatt - nagyon nehéz a diagnosztizálása, pedig a betegek számára életmentõ lehet a korai felismerés. Pompe-kórral például kevesebb, mint 20 pácienst diagnosztizáltak Magyarországon, a betegek valós száma azonban ennek többszöröse lehet.
Három állatkert a nagyvilágban, amelyeket neked is látnod kell
Amióta állatkertek léteznek, a szükségességük és létjogosultságuk megosztja az embereket. Vannak, akik természetellenesnek találják, hogy az élõhelyüktõl elszakítva, erõteljes korlátozások mellett, rácsok mögött tartsanak állatokat, mások – köztük komoly tudósok – azzal érvelnek, hogy ezek az intézmények hivatottak arra, hogy megmentsék a veszélyeztetett állatfajokat a kipusztulástól. Így vagy úgy: az állatkertekben való sétálás remek szabadidõs kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Íme, néhány nagyobb park a nagyvilágból.
Génmódosított baktériumokkal termeltetnek fájdalomcsillapítót
Hamarosan egy közönséges bélbaktériumot ajánlanak majd fájdalomcsillapítóként. Japán biomérnököknek sikerült úgy módosítaniuk az Escherichia coli génjeit, hogy a morfin egyik elõanyagát pumpálja ki, amelyet azután fájdalomcsillapítóvá lehet alakítani.
- címkék:
- genetika
- baktérium
- gén
- Címkefelhõ »
A vallásos hit öngyilkosságra hajlamosíthat
Évente közel 20 millióan próbálnak véget vetni az életüknek, s több mint egymillió embertársunk esetében ez sajnos, „sikerrel” is jár. Egy amerikai tudományos projekt igen meglepõ eredményre jutott, az öngyilkossági hajlamot vizsgálva.
A demens kutyák titka: magyarok kutatják az ebek öregedését
Hogyan öregednek a kutyák? Miért élnek hosszabb ideig a kisebb ebek, mint nagyobb fajtársaik? Meghosszabbítható kedvenceink élettartama? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat egy új magyar kutatási projekt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutyák egészséges öregedésével foglalkozik a következõ öt évben – ilyen komplex megközelítésre eddig még nem volt példa a négylábúak etológiai vizsgálatában. Összefoglalónkban a programban részt vevõ szakembereket kérdeztük.
Génmódosított banánt etetnének amerikai diákokkal
Egy tucatnyi diáknak fizetnének az Iowai Állami Egyetem kutatói azért, hogy egy sokak által vitatott tudományos kísérlet részeként génmódosított banánt fogyasszanak.
- címkék:
- genetika
- GMO
- banán
- Címkefelhõ »
Testük kitakarításával hosszabbították meg az egerek életét
Egy új tanulmány kimutatta, hogy az egerek élettartamát meg lehet hosszabbítani, ha eltávolítják az osztódásra már nem képes elöregedett sejteket. Ezek felhalmozódása ugyanis idõskori egészségügyi problémákhoz vezet.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- élettartam
- sejtek
- egér
- Címkefelhõ »
Új genetikai vizsgálat derített fényt a zokniszerû lények rejtélyére
Úgy tûnik végre megoldódott az eldobott lila zoknira emlékeztetõ mélytengeri lény rejtélye. Négy új faját azonosították a furcsa kinézetû állatcsoportnak. Kiderült, hogy õsiek és nem komplex felépítésû organizmusból alakultak ki
Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók
Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelsõ napjait kutatja - számolt be róla a BBC hírportálja.
- címkék:
- terhesség
- genetika
- génmódosítás
- gén
- vetélés
- Címkefelhõ »
Mitõl boldog egy ország?
A magukat legboldogabbnak tartó nemzetek polgárai sajátságos genetikai tényezõvel bírnak: DNS-ük nagyobb valószínûséggel tartalmaz egy jellegzetes allélt, amely az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet - állapították meg bolgár és hongkongi kutatók, akik genetikai és számos külsõ tényezõt vizsgáltak annak megismerésére, mi okozhatja a különbséget a nemzetek boldogságérzetében.
Százmilliót követel magának Czeizel szeretõje
Nem követett el bûncselekményt Czeizel Endre szeretõje - állítja a nõ ügyvédje. Hajlandó lenne vallomást tenni, ha kihallgatnák. A házasságon kívül született gyermek anyja százmilliót szeretne látni az örökségbõl.
- címkék:
- Czeizel Endre
- genetika
- örökösödés
- Címkefelhõ »
Azonos nemû párok is örökíthetik mindkét szülõ tulajdonságait
Egy új eljárás lehetõvé teszi, hogy az azonos nemû pároknak is lehessen mesterséges megtermékenyítéssel olyan utódjuk, aki mindkét szülõ genetikai anyagából örököl részeket.
Bizarr titkokat rejtegetnek a pókhálók
A pókhálók olyanok, mint a bûntények helyszínei: a rajtuk hagyott genetikai anyagok alapján azonosítani lehet a pókokat és áldozataikat – erre jutottak azok a kutatók, akik a hálókon hagyott DNS-mintákat vizsgálták.
- címkék:
- állatok
- DNS
- genetika
- pók
- fekete özvegy
- Címkefelhõ »
Egy új géntérkép megmutatta a rák Achilles-sarkát
Kanadai kutatók feltérképezték azokat a géneket, amelyek életben tartják a sejtjeinket. Ezzel megalkottak egy régen várt támpontot ahhoz, hogy megérthessük, hogyan mûködik a genetikai állományunk és mely gének alapvetõ fontosságúak olyan betegségekben, amilyen a rák.
A világ legnagyobb klóngyárát építik Kínában
A világ legnagyobb, haszon- és háziállatok ipari klónozására szolgáló gyárát építik Kínában. Génbank is lesz egyben, 9,1 milliárd forintnyi jüanból épül.
London már születésekor is multikulturális volt
London már 2000 évvel ezelõtti születésekor is multikulturális volt, ezt igazolja egy frissen publikált brit kutatás DNS-vizsgálatok alapján.
A hidra képes módosítani a genetikai programját a regenerációhoz
A regeneráció bajnoka, a csalánozók közé tartozó, polipszerû édesvízi hidra testének bármely darabkájából képes regenerálni az egész testét. Még akkor is életben marad, ha az összes idegsejtje eltûnik. Svájci kutatók most megfejtették e kivételes képesség hátterét. Az állat bizonyos sejtjei úgy módosítják genetikai programjukat, hogy átveszik a hiányzó idegsejtek funkcióját. A felfedezésnek nagy jelentõsége lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór gyógyításában.
- címkék:
- Hydra
- hidra
- állatok
- genetika
- regeneráció
- állat
- gén
- Címkefelhõ »
Modern Noé bárkájával mentenék az élõvilágot
Modern "Noé bárkája", a Frozen Ark õrzi a veszélyeztetett állatfajok DNS-ét és sejtjeit, mielõtt a globális éghajlatváltozás miatt elérné a fajokat a jelenlegi, sorban a hatodik tömeges kipusztulás.
Felfedeztek egy negyedik õsi embercsoportot
Az õsi gének kutatói felfedezték a negyedik õsi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.
- címkék:
- genetika
- emberõsök
- régészet
- génkészlet
- Címkefelhõ »
Ezért vannak védve az elefántok a ráktól
Tudósok úgy vélik, feltárták annak okát, miért szenvednek az elefántok az emberhez képest ritkán daganatos megbetegedésben, holott hatalmas testüket jóval több sejt alkotja.
- címkék:
- elefánt
- rák
- genetika
- Címkefelhõ »
Célba ért az egyik legnagyobb tudományos vállalkozás
Lezárult az emberi genetikai sokszínûség feltárását célzó 1000 Genom Projekt harmadik, befejezõ szakasza. A tudományos megavállalkozáshoz öt kontinens 26 népcsoportjának összesen 2504 képviselõje járult hozzá DNS-mintájával.
- címkék:
- genetika
- Humán Genom Projekt
- Címkefelhõ »
Egy faluban a fiúk lányként kezdik életüket
Látszólag lányként születnek, majd a felnõtté válás során fiúvá „változnak” egy dominikai köztársaságbeli falu gyermekei. A meglehetõsen hihetetlen állapot egy genetikai rendellenességre vezethetõ vissza.
- címkék:
- genetika
- hormon
- rendellenesség
- Címkefelhõ »
Harmincezer éves óriásvírus feltámasztására készülnek
Egy harmincezer éve a szibériai jégmezõbe fagyott óriásvírus feltámasztására készül kutatók egy csoportja. A szakemberek egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt veszélyes kórokozók éledhetnek fel a közeljövõben.
- címkék:
- genetika
- vírus
- gén
- Címkefelhõ »
Megtudhatja, milyen idõs valójában a teste
A szervezet valódi biológiai korát kimutató, génmûködést vizsgáló tesztet fejlesztettek brit kutatók.
- címkék:
- teszt
- genetika
- öregedés
- szervezet
- Címkefelhõ »
A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták
A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- vaddisznó
- gén
- sertés
- Címkefelhõ »
A GMO-vonat elhúz Magyarország mellett
A fejlett világban a modern biológia és orvostudomány számos vívmánya ellen zajlik össztársadalmi szintû támadás. A géntechnológia, a klónozás, az embrionális õssejtek, a génterápia, a védõoltások, a hagyományos gyógyszerek és maga nyugati gyógyászat állnak a heves viták kereszttûzében.
Ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás
Az idegsejteknek el kell tördelniük a DNS-üket ahhoz, hogy tanulni tudjunk – állapították meg amerikai tudósok. Igen ám, csakhogy az idõsödõ agy már nem javítja ki megfelelõen a töréseket, ami az idegsejtek károsodásához vezet. Az elmélet szerint ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás.
- címkék:
- tanulás
- gén
- DNS
- genetika
- gének
- agy
- Alzheimer-kór
- Címkefelhõ »
Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium
Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertõzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- genetika
- gén
- pestis
- fekete halál
- Címkefelhõ »
Egyes korallok már alkalmazkodtak a globális felmelegedéshez
Egyes korallpopulációk már rendelkeznek olyan genetikai variánsokkal, amelyek a melegebb tengervízben való élethez szükségesek. A szakértõk szerint ezeknek a géneknek a terjedése segíthet a koralloknak a globális felmelegedés túlélésében.
Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére
Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.
A vikingek leszármazottait keresik Normandiában
Viking leszármazottak után kutatva készülnek elemezni brit kutatók a mai Normandia területén élõk DNS-ét; néhány helyi aktivista ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az eredmények táptalajt biztosíthatnak bizonyos rasszista megmozdulásoknak.
- címkék:
- vizsgálat
- DNS
- genetika
- kutatás
- történelem
- viking
- Címkefelhõ »
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetõen, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.
Genetikai kapcsolat van a kreativitás és a mentális zavarok között
Legalább részben közös genetikai gyökerei lehetnek a kreativitásnak és a mentális betegségeknek, többek között a skizofréniának és a bipoláris zavarnak - állapította meg egy izlandi kutatás.
Visszahozhatók az egerek emlékei fény segítségével
Az amnézia következtében elvesztett emlékek visszahozhatók bizonyos agysejteknek fénnyel történõ aktiválásával - bizonyították amerikai és japán kutatók egérkísérletekben.
A mai Egyiptomon keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember
A mai Egyiptom területén keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember mintegy hatvanezer évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak a Cambridge-i Egyetem és a Sanger Intézet genetikusai.
- címkék:
- Egyiptom
- Afrika
- genetika
- modern ember
- Címkefelhõ »
Egy nõi mell sosem felejt - Így lehetnek újra kemények a didkóid
A várandósság genetikai nyomot hagy a mellszövetek DNS-én, így azok érzékenyebbé válnak a terhességi hormonokra – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint ennek tudható be, hogy a második babánál hamarabb beindul a tejtermelés, mint az elsõnél.
- címkék:
- kebel
- terhesség
- DNS
- genetika
- mell
- várandósság
- Címkefelhõ »
A depresszió nyomot hagy a génállományunkban
A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói.
- címkék:
- depresszió
- betegség
- genetika
- kromoszóma
- gén
- Címkefelhõ »
Genetika kérdése lehet, kit csípnek jobban a szúnyogok
Génjeinken múlhat, hogy mennyire „szeretnek” bennünket a szúnyogok – derült ki egy új kutatásból, melyben ikreket vizsgáltak.
- címkék:
- malária
- szúnyog
- genetika
- Címkefelhõ »
Genetikai magánügy lesz az ûrhajós ikerkísérlet?
Egyedülálló kísérletbe kezdett a NASA, melyben egy ikerpár egyik tagja ûrutazáson vesz részt, míg másikuk a Földön marad – adta hírül a Nature magazin. Kár lenne, ha az eredményeket genetikai adatvédelmi okokból végül nem lehetne közölni.
Fogyókúra egy életen át vagy genetikai lottóötös - mi a természetesen vékony emberek titka?
Valahol a lelke mélyén a legtöbb ember arra vágyik, hogy szép, egészségesen vékony legyen, ám az állandó diétázás és a megerõltetõ sport a kezdeti lelkesedés után sokaknak kedvét szegi. Miért van az, hogy egyeseknek látszólag semmi gondot nem okoz megõrizni az alakjukat, míg mások bárhogy próbálkoznak, kudarcot vallanak?
Újabb jelentõs lépés a mamut feltámasztása felé
Jelentõs lépést tettek a Harvard Egyetem tudósai afelé, hogy feltámasszák a gyapjas mamutot: egy új génsebészeti módszerrel a kihalt állat 14 génjét beillesztették egy elefánt élõ DNS-ébe.
Engedélyezték a háromszülõs lombikbébik létrehozását Angliában
A brit lordok háza is jóváhagyta kedden azt a törvényt, amely lehetõvé teszi a háromszülõs embrió létrehozását lombikbébiprogramokban. A törvény elfogadásával Nagy-Britannia lett a világ elsõ országa, amely engedélyezi embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés elõtt.
Erõszakos gének harca – testvérek, akik egyáltalán nem hasonlítanak egymásra
Testvérek. Az egyik magas és vékony, míg a másik alacsony, gömölyded. Az egyiknek kék, a másiknak barna a szeme. Az egyiknek még idõsebb korában is dús a hajkoronája, míg a másik már a húszas éveinek elején kopaszodik. Hogyan lehetséges mindez? Egyáltalán: hogyan lehetnek ennyire különbözõek a testvérek? Lehet, hogy Vilmos és Harry herceg sem azok?