ORIGO CÍMKÉK

Találtak egy elhízást okozó génmutációt

Tudomány2021.05.31, 13:49

Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínűséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól és 18 éves korra átlagosan 17 kilogramm - nagy eséllyel zömében zsír alkotta - többletsúly van rajtuk.

Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tőle?

Tudomány2021.05.06, 16:07

A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörű alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót győzhetjük le, de utat nyithatunk a védőoltások legújabb generációja előtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védőoltások, mi valójában a fő alkotóelemének számító hírvivő RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertőzéstől? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintő kérdéseket.

Megtalálhatták a hosszú élet génjeit

Tudomány2021.05.05, 14:56

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Tudomány2021.04.29, 12:46

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

Kutyák agyát vizsgálták az ELTE kutatói, meglepő felfedezést tettek

Tudomány2021.04.29, 11:46

Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is. Ez a világszinten egyedülálló hazai kutya-agybank első kutatási eredménye.

Íme az ember legközelebbi élő halrokona

Tudomány2021.01.19, 12:40

Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.

A daganatba van kódolva a túlélés esélye

Tudomány2020.11.24, 10:37

Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan előrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tűnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.

Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra

Tudomány2020.11.11, 20:38

Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?

Felfedezték a retina öngyógyító képességét

Tudomány2020.10.08, 16:11

A látás elvesztésének oka elsősorban a kialakuló retinakárosodás, a szürke és zöld hályog, illetve a látóideg-sorvadás, amely világszerte több millió embert érint. Sajnos a retina egyike azon kevés szövetünknek, amelyet a szervezetünk nem képes regenerálni. Akadnak azonban olyan állatok, például a zebrahal, amely rendelkezik ezzel a képességgel. Ám a tudósok most újabb, meglepő felfedezést tettek ezzel kapcsolatban.

Félig hím, félig nőstény madarat találtak

Tudomány2020.10.08, 12:09

A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nőstény jellegzetességeket mutat.

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Tudomány2020.09.17, 13:48

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Ez a magyarázata, miért bírják egyesek jobban a fájdalmat

Life.hu2020.08.01, 19:20

Egy kutatás során kiderült, hogy egy bizonyos génvariáns a felelős azért, hogy ne jusson minden fájdalominger az agyba. Ez azonban nem mindenkiben van meg.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Tudomány2020.07.31, 19:42

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika őslakosai

Tudomány2020.07.10, 12:05

Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika őslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelő utazás eredményeként.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

Tudomány2020.07.08, 13:45

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Tudomány2020.07.01, 10:44

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk

Tudomány2020.06.21, 16:59

Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklődik az extrém magas vérnyomás. A gén működésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.

Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert

Tudomány2020.05.28, 17:31

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.

Több gyermeket szülnek azok a nők, akikben ez a gén benne van

Tudomány2020.05.27, 10:51

Azok a nők, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

Tudomány2020.05.26, 10:07

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Tudomány2020.05.22, 15:15

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével

Tudomány2020.05.12, 11:55

Rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.

Megfejtették egy háziméhalfaj "reprodukciós csodáját"

Tudomány2020.05.08, 17:14

Egyetlen génnek köszönhető, hogy a háziméh dél-afrikai alfajának, az Apis mellifera capensisnek a dolgozói képesek szűznemzéssel kizárólag nősténypetéket létrehozni - állapították meg ausztrál kutatók.

Gombagénektől kezdtek világítani a növények

Tudomány2020.04.30, 10:06

Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövőben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.

Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését

Tudomány2020.04.03, 12:49

A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.

Vércsoportunkon és génjeinken is múlhat, hogy vészeljük át a koronavírust

Life.hu2020.04.02, 09:00

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és még eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválaszolhatják, kik a sérülékenyebbek, és kik fogják megúszni a komolyabb megbetegedést.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Tudomány2020.04.01, 18:02

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír

Tudomány2020.03.27, 12:01

A különböző országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt időszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.

Két különböző vírus egyesülése teremthette az új koronavírust

Tudomány2020.03.23, 19:06

Két különböző vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Tudomány2020.03.18, 13:30

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Majdnem megállt a szíve attól, amit a dínókoponyában látott

Tudomány2020.03.04, 11:52

DNS-re emlékeztető struktúrákat találtak egy 75 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott koponyájában.

Nem a szülők génjein múlik, milyen nemű lesz a gyerek

Tudomány2020.02.21, 11:41

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Szörnyű dolgot tesznek a fékevesztett daganatok

Tudomány2020.02.17, 20:45

Horrorba illő dolgot tesznek a p53 daganatfékező gén elvesztése után a szájüregi daganatok: átprogramozzák a környező idegeket, hogy azok eredeti funkciójukat odahagyva inkább a daganatot táplálják.

Ismeretlen emberelőd génjei rejtőznek a nyugat-afrikaiakban

Tudomány2020.02.14, 12:05

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Tudomány2020.02.12, 11:22

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Feltűnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön

Tudomány2020.02.10, 12:09

A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

Tudomány2020.02.04, 11:46

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Végre kiderülhet, mitől nő kamionméretűre a titokzatos óriáskalmár

Tudomány2020.01.20, 20:51

A gerinctelen állatvilág leviatánja, az óriáskalmár egy olyan legendás tengeri „szörny", amely a valóságban is létezik – igaz, a busz méretű, tányérnyi szemű monstrumnak még egyetlen példányát sem sikerült élve elfogni. Most azonban legalább már a genomját ismerjük.

Génmutációkat idézhetett elő a génszerkesztés a kínai babáknál

Tudomány2019.12.04, 09:27

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben - közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.