gén
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Undorító dolgot találtak a bolti teákban
Több mint ezer rovarfaj DNS-ét azonosították a boltban kapható teákban. Ez elsõ olvasatra undorító lehet, a kutatók szerint azonban örülnünk kell az eredménynek.
Feltámasztanák a kihalás szimbólumát
Ausztrál és amerikai kutatók több millió dolláros projektbe kezdenek, hogy visszahozzák a halálból a tasmán tigrist - írja a BBC.
Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség
Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erõfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttmûködésében végezték.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Elképesztõ felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevõt érintõ vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerûen több rezisztens keményítõt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus
Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések elõtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.
Ijesztõ felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepõ kutatást a Science Alert magazin.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az elsõ teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítõ információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhõ »
Génszerkesztett húsmarhák tenyésztése kezdõdhet meg az USA-ban
Március elején adott zöld utat az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal a génszerkesztett húsmarháknak. A szarvasmarháknál a génszerkesztés során kifejezetten olyan tulajdonságokra koncentráltak, melyek javítják az állatok hõtûrését, és a klímaváltozás miatt emelkedõ hõmérsékletet is elviselik.
- címkék:
- élelmiszer
- GMO
- gazdaság
- állat
- gén
- marhahús
- Címkefelhõ »
Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként
Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
- címkék:
- genetika
- gén
- szívátültetés
- sertés
- szervdonor
- Címkefelhõ »
Ez a génmódosított hal lehet a jövõ sztárétele
Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítõ apró szálkák.
- címkék:
- genetika
- táplálkozás
- étel
- hal
- génmódosítás
- gén
- szálka
- Címkefelhõ »
Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe
A világon elõször kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlõdéséért felelõs gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bõrért felelõs gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhõ »
Félelmetes géneket azonosítottak
Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektõl. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.
- címkék:
- depresszió
- öngyilkosság
- DNS
- genetika
- gén
- Címkefelhõ »
Hitech gép szolgálja a gének vizsgálatával foglalkozó kutatókat Pécsen
A lakosság genetikai jellemzõinek meghatározásában és gyógyszerfejlesztésekben is szerepet kaphat a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által csaknem 800 millió forintért beszerzett csúcstechnológiás berendezés - írta a baranyai felsõoktatási intézmény kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövõjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különbözõ betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhetõ, és elõsegíti a személyre szabott orvoslást.
Véres kivégzés a vadonban: saját fajtársai ölték meg az albínó csimpánzt
Elõször láttak albínó csimpánzt a tudósok, az öröm azonban nem volt hosszú életû: néhány nappal a felfedezés után saját fajtársai végeztek a még csecsemõkorban lévõ majommal.
Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh
A foki mézelõ méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett.
A biológia újabb dogmája dõlt meg, és ez sok mindenre hatással lehet
Újabb dogma dõlt meg a molekuláris biológiában: az emlõs sejtek is tudnak RNS mintáról DNS-másolatot létrehozni. Eddig azt gondoltuk, erre a trükkre csak a vírusok képesek.
- címkék:
- DNS
- genetika
- génterápia
- biológia
- gén
- RNS
- Címkefelhõ »
Találtak egy elhízást okozó génmutációt
Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínûséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól és 18 éves korra átlagosan 17 kilogramm - nagy eséllyel zömében zsír alkotta - többletsúly van rajtuk.
- címkék:
- genetika
- elhízás
- gén
- Címkefelhõ »
Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tõle?
A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörû alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót gyõzhetjük le, de utat nyithatunk a védõoltások legújabb generációja elõtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védõoltások, mi valójában a fõ alkotóelemének számító hírvivõ RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertõzéstõl? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintõ kérdéseket.
Megtalálhatták a hosszú élet génjeit
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetõen élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.
- címkék:
- genetika
- öreg
- gén
- öregség
- Címkefelhõ »
Bejelentette elsõ felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt
Bejelentette elsõ felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.
- címkék:
- genetika
- gének
- gén
- gerincesek
- Címkefelhõ »
Kutyák agyát vizsgálták az ELTE kutatói, meglepõ felfedezést tettek
Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának elõrejelzésére a kutyák esetében is. Ez a világszinten egyedülálló hazai kutya-agybank elsõ kutatási eredménye.
Íme az ember legközelebbi élõ halrokona
Német biológusok feltérképezték az "élõ kövület, vagyis az ausztráliai tüdõshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
- címkék:
- genetika
- genom
- hal
- gén
- Címkefelhõ »
A daganatba van kódolva a túlélés esélye
Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan elõrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tûnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.
Így mûködik a koronavírus elleni vakcina, amelybõl már decemberben érkezhet Magyarországra
Az elõzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védõoltása – jelentette be a két vállalat hétfõn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tûnik, a Pfizer készítménye lesz az elsõ. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerzõdést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védõoltást?
Felfedezték a retina öngyógyító képességét
A látás elvesztésének oka elsõsorban a kialakuló retinakárosodás, a szürke és zöld hályog, illetve a látóideg-sorvadás, amely világszerte több millió embert érint. Sajnos a retina egyike azon kevés szövetünknek, amelyet a szervezetünk nem képes regenerálni. Akadnak azonban olyan állatok, például a zebrahal, amely rendelkezik ezzel a képességgel. Ám a tudósok most újabb, meglepõ felfedezést tettek ezzel kapcsolatban.
Félig hím, félig nõstény madarat találtak
A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nõstény jellegzetességeket mutat.
Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata
Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
- címkék:
- genetika
- gén
- származás
- vikingek
- Címkefelhõ »
Ez a magyarázata, miért bírják egyesek jobban a fájdalmat
Egy kutatás során kiderült, hogy egy bizonyos génvariáns a felelõs azért, hogy ne jusson minden fájdalominger az agyba. Ez azonban nem mindenkiben van meg.
- címkék:
- kutatás
- fájdalom
- gén
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat
Azok a nõk, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítõként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.
Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika õslakosai
Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika õslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelõ utazás eredményeként.
- címkék:
- Dél-Amerika
- Polinézia
- DNS
- genetika
- õslakosok
- gén
- Címkefelhõ »
Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hûséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi õket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övezõ rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítõanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk
Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklõdik az extrém magas vérnyomás. A gén mûködésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.
Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert
Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.
- címkék:
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- gén
- Címkefelhõ »
Több gyermeket szülnek azok a nõk, akikben ez a gén benne van
Azok a nõk, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.
Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk
A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.
- címkék:
- alkohol
- genetika
- gének
- alkoholizmus
- gén
- Címkefelhõ »
Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok
Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethetõ emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével
Rövid idõ alatt jelentõs izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta õket az elhízástól.
- címkék:
- genetika
- génterápia
- izom
- gén
- egér
- Címkefelhõ »
Megfejtették egy háziméhalfaj "reprodukciós csodáját"
Egyetlen génnek köszönhetõ, hogy a háziméh dél-afrikai alfajának, az Apis mellifera capensisnek a dolgozói képesek szûznemzéssel kizárólag nõsténypetéket létrehozni - állapították meg ausztrál kutatók.
- címkék:
- szûznemzés
- gén
- háziméh
- reprodukció
- Címkefelhõ »
Gombagénektõl kezdtek világítani a növények
Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövõben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.
- címkék:
- genetika
- világítás
- gén
- növény
- Címkefelhõ »
Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését
A bõrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszûrõt képesek elõállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.
- címkék:
- genetika
- D-vitamin
- gén
- Címkefelhõ »
Vércsoportunkon és génjeinken is múlhat, hogy vészeljük át a koronavírust
Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és még eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválaszolhatják, kik a sérülékenyebbek, és kik fogják megúszni a komolyabb megbetegedést.
- címkék:
- kutatás
- járvány
- gén
- vércsoport
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól
Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsõsorban a 65 év feletti idõsekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, õk vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különbözõ embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dõlnek tõle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...
- címkék:
- betegség
- genetika
- gének
- gén
- koronavírus
- COVID-19
- Címkefelhõ »
Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír
A különbözõ országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt idõszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.
- címkék:
- genetika
- mutáció
- védõoltás
- gén
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Két különbözõ vírus egyesülése teremthette az új koronavírust
Két különbözõ vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.
- címkék:
- genetika
- járvány
- vírus
- gén
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust
Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretû járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.